Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-17 / 79. szám

2 BEKÉSMEGTEI KÖZLÖÍTS Békéscsaba, 1924 április 17 Húsvéti párfőm, kötniviz, szappanok nagy raktára özv. fi dám Lajosné ffndrássy-uf 25 sitanák a várost, ez legalább más­félévi haladékot jelentene, ami rengeteg kárt okozna a városnak. Ezután megmagyarázta, miért dön­tött a tanács ugy, ahogy döntött és nagy derültség közben idézte a többetigérö pályázó szavait, aki kijelentette, hogy mindig 10 kiló búzával fog többet igérni bérletül, mint bárki más. A bérbeadásról szóló közgyűlési határozatot kü­lönben egyhangúan hozták meg. Végül arra kérte a közgyűlést, hogy a város vagyoni érdekeinek figyelembevételével hagyják jóvá a bérbeadást. A polgármester érvdus és ha­talmas beszéde következtében a közgyűlés a város javára döntött és egyhangúan jóváhagyta a ha­tározatot. A közgyűlés ezután letárgyalta a tárgysorozat többi pontját, csupa apróbb közigazgatási és személyi ügyet. A gyűlés fél 11 órakor ért véget. Magyarok Kopenhágában Dánia nemcsak paraszteldorádó, de munkásmekka is — Ahol mindig esznek az emberek — Egy csokor furcsaság Magyarok, mindenütt magyarok ! Ha a szemed elé illeszted a vi­lágmappa szines, tarka, ákombá­komos lepedőjét, a kéklő tengere­ken tul, ujjnyi széles folyamok partján,, tengeröblök sarkában, hegykolosszusok tövében, pam­pák ölében mindenütt találhatsz magyar embert. Magyar ember irtja az erdőt Tasmania ős vadon­jaiban, magyar izom feszül az ar­gentínai barázdák fölött, magyar elme tervei után kattog a chilei Andok felett a zugó gépmadár, magyar tenyér töri megát Jáva ül­tetvényein, magyar szedő készíti az újságot Madrid szenyoritáinak, magyar ujjak zörögnek Sangháj - üzleteinek Írógépjein, magyar lép­tek alatt döng-dübörög a horizon­tig futó, lomha, fehérprémes mon­gol hópuszta . . . Magyarok, min­denütt magyarok 1 A magyarság elszóródott, széthullott, mint „ol­dott kéve" — és a világtáj vala­mennyi irányába jutott drága, szép és boldogtalan fajtánkból. Minden országban kenyérért nyul ki az éhes magyar tenyér — és minden országban szívesen adnak foglal­kozást a munkások legderekabbi­kának, a magyarnak, aki bárhol nagyszerűen megállja a helyét. Mai különleges helyzetünkben már lassan megszokottá válik, hogy a világnak hol egyik, hol a másik részéből kapunk levelet messzevetődött magyar robotosok­tól. A posta cilrabélyegü levele­ket hoz, amelyeknek tartalma egy­két hetyke, önbizalomtól túlcsor­duló hangú levél. Ezeket mindig könyfakasztóen jóleső érzés át­böngészni, mert mégis csak föl­emelő tudat, tudni azt: a mi is­merőseink biztos révben vesztegel­nek és nagyszerűen megállják a helyüket 1 „A dán vonaicn nagyon sok a bámulni való — mondja egy ilyen levél, Koifács József orosházai betűszedő kopenhágai levele. — Hiába, össze sem lehet hason­lítani azt, ami egy béke-államé, egy háborús-államéval még akkor sem, ha csak a vasútról van szó. Hogy mást ne mondjak, poharak, ivóviz is van még a közönséges fülkékben is, nem is beszélve a gyönyörű mosdófülkéről, ahol — csodák-csodája 1 — szappant és törülközőt is talál az ember, még pedig meglepő tiszta álla­potban." A levél ezután kedves közvet­lenséggel képeket vonultat el a szemeink előtt, mintha a mozi­lepedőn az ezeregyéjszakai külö­nösségek elevenednének meg. Be­szél a dániai életről, a kopen­hágai erkölcsökről, szokásokról, életiől, tmik nekünk mind-mind nagyon különösek. A levélíró, aki az élvezéseknél inkább nevez­hető epikureistának, mint a ter­mészet lajongójának, kevés szint tart kcszen a dán szépségek fes­tésére, ellenben bőbeszédűen mondja el a paraszteldoiádóban dívó étkezési szokásokat: „A dánok leggel, felkelés után reggeliznek, 10 órakor megint reg­geliznek, 12 órakor kávét isznak, délulán 2 órakor ismét „csak" reggeliznek és csak este 6—7 órakor ebédcinek. A dánok nem esznek vacsorát. Tehát mi is bele­töiődünk a megváltorhatatlanba és ebedelünk. Nem akarok sem étvágyat csinálni, sem pedig ron­tani, az étlapról tehát nem be­szélek. De a kiszolgálást még sem hagyhatom el. Épp olyan volt, mint a moziban Játni. A pincér ezüst tálakon körülhordja az egyes fogásokat és mindenki annyit vesz belőle, amennyire gyomrának képességeit itéli. Ada­golás itt ismeretlen. Kellemes éraések között vacsoráztunk, azaz ebédeltünk, mikor a tulajdonos érdeklődött, hogy mi vagyunk-e azok a hét magyarok, akik érke­zéséről egész Kopenhága tud az újságok révén? Megtudván, hogy nem tévedett, magyar darabot kért a zenekartól, mire azok nagy igyekezettel és nem kevesebb sikerrel rázendítettek a Rákóczi­indulóia. Elmultak a rossz sej­tések és kezdte magát mindenki jól érezni, talán a — Gamle Carlsbergektől ... A dánok nem­zeti italával; kávéval fejeztük be a pompás ebédet. Nem fekete­kávéval, hanem tejszínnel^ ké­szülttel, mert a dán „bün"-nek tartja a kávét Flőde nélkül inni. (A tejszipt Flőde-nek hivják.) Itt minden munkásnak legalább 3—4 szobás lakása van. De van : mert itt a lakásínség ismeretlen. A lakásokban zongora, perzsasző­nyeg, tükrös bútor stb. tárgyak, amelyek a magyar munkás laká­sából hiányzanak." A dániai furcsa életről és a ne­mes erkölcsökről ezeket mondja a levél: „Mint mér emiileltem, Dánia minta-állam. Időjárása tengeri, egészséges, bár a szelet nagyon gyakoiinak találjuk, enélkül egész pompás lenne az idő. Tévedés az, hogy mivel északon fekszik, nagy hidegek vannak. Enyhébb, mint Magyarországon. A domináló szin a vörös. Vörös itt minden : kezdve a házaktól a postások vörös kabátjáig, ami ugyan már a legbikabőszitőbb piros színhez tartozik. Sőt, nekünk komikus is. Mindenki kerékpáron jár. Egyálta­lán nem ritkaság még az sem, ha frakkos és szmokingos urak vagy munkások kerékpáron mennek a bálba. Autó kimondhatatlanul sok van. Lovas kocsit pénzért sem lehet lótni. Csupán a Carlsberg — egy óriási sörgyár — rendelkezik ebből a nemes állatfajtából né­hány példánnyal. Sok a kis, há­romszemélyes auíó, amit itt Liile­Bill-nek hivnak. S ha valaki au­tón megy valahova, nem irják mindjárt a kéménybe, még akkor sem, ha az illető egy pár hónap­pal ezelőlt rongyos volt. Ez itt ter­mészeles és aránylag nagyon ol­csó. Tolvajok nincsenek. Kerék­párok, kisebb uccákban a gyere­kek értékes játékszerei is az uccán heveinek. Városrészünknek villa­szerű házai ajtajában reggelenként olt van a számtalan üveg tej, a mit délután ugyancsak ott lehet látni — üresen. Nem a tejet lop­ták ki belőle, hanem már üresen tetlék vissza. A árakra sem lehet panaszkodni. Cipőt lehet kapni 15 koronától kezdve, kalapot 5 koionálól, a 90 koronás öltöny már nagyon jó minőségű. Egy ing 8—14 korona, a legjobb angol ha­risnya 3'50. — Keresek hetenként: 99'58 koronát. Havi lakás első reggelivel 30'—, a hátralevő napi élelmezés hetenként 22'— korona. Svájc után ma Dánia, a paraszt­eldorádó az, amelyben a világ legelégedettebb munkásai élnek. Békebeli nyugalomban, hozsannás békelégkörben, állandó piros örö­mök között élnek ott a dolgozók és harsány dalolással kapják ke­elWh DUPLATALPAS SANDÁLOK FEHÉR VÁSZ0NC1PŐK PÉTERFI CIPÖÁRUHÁZBAU zükbe a szerszámjaikat. Elégedett­ség bárányfelhői úsznak a szivük fölött feszülő azúr menyboltozaton és örömök csiklandozzák mosoly­gósra a fáradtságtól elszürkült ar­cokat. Ezt a légkört, ezt a boldog­ságot szívja be ma többi derék magyar társával egyetemben Ko­vács József is, a magyar becsület­nek, a magyar derekasságnak, a magyar névnek harcoslelkü pio­nírja. h. r. Kétszázszoros lesz az idén az italmérési illeték Annakidején közöltük már,, hogy a pénzügyminisztérium az italmérési illetékek felemelését is kimondotta olyan módon, hogy a vendéglősök, korcsmárosok és azok a kereskedők, akik korlátolt italmérési engedéllyel rendelkez­nek, a kivetés 200-szorosát tartoz­nak erre az esztendőre fizetni. Először az volt a feltevés, hogy a, tavalyi illetékeket emelik fel 700­szorosra. Azonban ez a hit csak­hamar megváltozott, mert a pénz­ügyigazgalóság uj kivetést készit az 1924—25. es 26- évekre és a 924-es illetéket ennek a kivetés­nek a 400-szorosában fogják meg­szabni. Volt olyan italmérő, aki 5—6 ezer koronát fizetett tavaly^ erre az idén 1 millió, vagy 1 mil­lió és 200 ezer korona esett volna a régi alapon, azonban valószínű, sőt bizonyos, hogy a tétel na­gyobb lesz, mert a pénzügyigaz­gatóság a tavasszal elért forgal­mat akarja számítási alapul venni s igy talán egyesek alacsonyabb kategóriákba fognak esni, de sok még magasabb tételt kap s annak a kétszázszorosa lesz az illetéke. A kivetés növelni fogja az állam bevételeit, de mindenesetre hoz­zájárul a bor árának növeléséhez, is. Az illetékkivetések most foly­nak. Küldöttség a polgár­mester előtt a csabai leányközépiskola ügyében A kérdés fontosságát megillető részletességgel foglalkoztunk a közoktatásügyi miniszternek azzal a leiratával, amelyben a csabai lakáshiány miatt, amely lehetet­lenné teszi az iskola tanerőinek elhelyezesét, fokozatosan meg akarja szüntetni a csabai leány­gimnáziumot. Megírtuk, hogy ez ügyben az érdekelt szülők érte­kezletet tartottak, amelyen tilta­koztak a kulturellenes jellegű meg­szüntetés ellen ; elhatározták, hogy ez ügyben kérvényt intéznek a kultuszminiszterhez és a kérvényt küldöttség utján a polgármester­nek adják át felterjesztés végett. A tömören megszerkesztett és alaposan megindokolt kérvényt, nagy számban irták alá a szülők és azok, akiknek Csaba nevelés­ügye szivükön fekszik. Népes kül­Divatkosztiim, köpeny és uccai ruha a legszebb kivitelben készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Andrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom