Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-25 / 132. szám

2 BflKíiSMEQYEí KOZLONY Békéscsaba, 1924 junius 25 Ábrányi: Vándormadár c. versét Zlehovszky Ilona szép, szines szavalatban mutatta be. Az énekkar a „Bucsu az iskolától" c. müdallal is tetszést keltett. Az iskolaszék nevében Korossy László elnök szólt a növendékekhez s a közönséghez, ráirányítva a figyelmet arra a fáradhatatlan munkára, melyet az iskola buzgó vezetője és tanári kara kifejtettek. Majd a legkiválóbb növendékek könyvjutalommal való kitüntetése következett. Jutalmat nyertek az I. A. osztályból Rajos Zsuzsánna, az I. B. osztályból Nagymihály Magyar bajok tul a gránicon Ahol a cégtáblák ellen viselnek háborút — A jugoszláviai ébredők is azt ütik, ami — nem üt vissza Ilona, a II. A. osztályból Betkó Zsófia, Czudor Erzsébet, Hursan Ilona, a II. B. osztályból Gajdács Ilona, a III. osztályból Chovan Erzsébet; Facsinai Mária, a IV osztályból Budai Irén, Gruber Edit, Jakab Erzsébet, Szabó Mária, Thiesz Erzsébet, Csetnegi Irén és Wulz Margit. Onképzőköri buzgó tevékenységükért jutalmat kaptak : Bohus Erzsébet és Farkas Mária IV., Orvos Emilia III. osztályú tanulók. A Hiszekegy eléneklése után az igazgató zárószavaival a szép ünnepély véget ért. A Népszövetség egyik ülésén Murray, délafrikai delegátus,olyanféle kijelentést telt, hogy az európai nemzeti kisebbségeknek nincsen panaszra okuk, mert összes jogaik élvezetében vannak. Murray hazája, Délafrika, kissé meszszire esik Középeurópától és igy nem c&oda, ha a delegátus és honfitársai füléig már nem jutnak el azok a sóhajok és fogcsikorgatások, amelyeket a „jogaiknak élvezetében levő" nemzeti kisebbségek naponta bocsátanak az Egek urának trónusa elé. (Más mód, más fórum ugyanis nem áll rendelkezésükre, hogy sérelmeiket és panaszaikat meghallgassa.) De akik valamivel idébb laknak, mint a gyémántmezős, strucctelepitvényes, pálmafás Délafrika, azok megállapíthatják — ha az Isten nem tette süketté a füleiket, szőrössé a szivüket és fátyolossá a szemüket — hogy Középeurópóban rideg lelkek irigyen és agyafúrtan ülnek az úgynevezett kisebbségeken és minden gondolatuk, minden mozdulatuk és igyekezetük az, hogy gyorsan és minden átmenet nélkül a saját fajuk közé olvasszák a más fajuakat. Ezt — mivel a kisebbségek önkéntelenül is védelemre húzódnak össze és a lelküket megközelíthetetlenné bástyázzák el — egyelőre csak a külsőségekben tehetik meg. A dolgok külső képét próbálják átformálni és átalakítani, külső képében akarják bemutatni az országot olyannak, amely teljesen egynyelvű és egynépü, amelyben tehát nem létezvén kisebbségi faj, kisebbségi kérdések sincsenek. Ezernyi-ezer erőszakos és elnyomó rendelet célozza ezt a törekvést. Néhol sikeresen célt ér a rendelet, másutt hatalmas ellen állás feszül elébe, amelyen aztán megtörik. Mig Cseh-Szlovákiában senki se bántja az üzletek és vállalatok német vagy magyar cégtábláit, mig Romániában „idegenének deklarálják a nem-román táblákat és borsosán megadóztatják : addig az S. H. S. királyság magyarlakta vidékein sokkal egyszerűbben és teketória nélkül és kurtán bánnak el az „idegen" nyelvű cégtáblákkal. Leverik azokat . . . A magyar cégtáblák elleni hősies hadakozást az egyes nacionalista szervezetek végzik, prograrrmjukhoz hiven, amely a haza megmentését irja elő. A számos nacionalista szervezet — amely kizárólag jugoszláviai specialitás és a többi utódállam területén ismeretlen intézmény — néha a hatóságok helyett intézkedik, nagyon sokszor annak rovására és ellenére. A hatóságok feladata legtöbbször a csöndes passzivitásban, a szemethunyásban merül ki és abban, hogy a haza éretlen és felelőtlen megmentőit a sikertelen akciók ulán megvédjék az elpáholtatástól. Jugoszláviában tehát a magyarnyelvű üzleti fölirások ellen kezdtek akciót ujabban a nacionalista szervezetek, hogy segítsék a kormányt magyargyengitő törekvéseiben, amelyek az iskolák körül oly beszédesen és fájdalmasan nyilatkoztak meg, éppen a legutóbbi időben. Az akció mindig azzal kezdődött, hogy fiatalemberek járták sorra a kereskedőket, akiket „jóakaratúan" figyelmeztettek,hogy merénylet készül a cégtáblájuk ellen, mert az magyar, jó lenne tehát a kellemetlenségeket megelőzni és a táblát önként levenni. Meg kell jegyezni, hogy Jugoszláviában semmiféle löivény vagy rendelet nem tiltja a magyar vagy bármely más nyelvű " cégtáblák kifüggesztését. A törvények ravasz alkotói a nacionalista lelkeket bántó „idegen" föliratokról nem intézkedtek, bölcs előrelátással a „fölháborodó" ifjúság kénye-kedvére bizva azokat. (Folytatjuk) Gyilkol a betegség Öngyilkosság a tüdőbaj miatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nóvák Pál 23 éves béreslegény a sopronyi tanyák egyikén szolgált. Az Alföld pora és egészségtelen levegője azonban kikezdte a tüdejét, ugy hogy a fiatalember veszedelmes tuberkulózist kapott, amely napról-napra pusztította a tüdejét. A gyógyíthatatlanná vált betegség miatt Nóvák Pál elvesztette a életkedvét és — főleg pár nap óta — rengeteget panaszkodott bérestársainak a baja miatt, amely életunttá tette. Tegnap hajnalban aztán a végső kétségbeesés halármesgyéjéhez érkezett el a fiatal legény. Még sötét volt, amikor az istállóban, — ahol egyedül aludt — egy 7 milliméteres katonai forgópisztollyal mellbelőtte magát. A lövés dörrenését senki sem hallotta a tanyán, oly mélyen aludt mindenki a napi munka fáradalmai után. Nóvák Pálnak a halálos lövés után még volt annyi ereje, hogy lemászott az ágyáról és kivánszorgott az udvarra. Mintegy 70—80 lépésnyire vonszolta magát halálos sebével, ijesztő vérnyomokat ejtve sz udvar száraz rögeire, "aztán a kert melletti hereboglya tövében összerogyott és pár percnyi kínlódás ulán kiszenvedett. Reggel felé néhány béres fölkelt, hogy szokás szerint megetesse az állatokat. Osgyán András, aki társa volt Nóvák Pálnak, odament a Nóvák ágyához, hogy társát felköltse, de az ágyat üresen találta. Osgyén a keresésére indult és nagysokára rá is akadt a boglya tövében, akkorára azonban a szerencsétlen Nóvák Pál hideg és merev hulla volt már. Az öngyilkosságról a béresek nyomben értesítették a csendőrséget, ameKnek intézkedésére a hullát a városi közkórház halottaskemrájába szállították. B1BXB A szájkosár évfordulója Az 1924-ik év sok mindenről nevezetes a történelemben. De az angolok kipécézték, hogy még miért is nevezetes. Ebben az évben lesz száz esztendeje annak, hogy az angol igazságszolgáltatásban végkép eltűnt a — szájkosár. A szájkosarat fecsegő nők arcára alkalmazták, akik felebarátjaikat megrágalmazták és semmi módon sem akarlak elhallgatni. A bűnösöket a biróság elé vezették, majd arcukon a szájkosárral kikötötték a pellengérre, hogy a többi lepcsesszájuak okuljanak az esetükből. 1741 junius 3-án hozták ezt a határozatot: — Elisabeth Georg Holbron hitvese két órai szájkosárral büntettetett a Morpeth-piac keresztjénél, mivelhogy botrányos szavaival és sértő beszédjével megtámadta a hatóságokat. Ezekből a szájkosarakból Sheshire, Lancashire grófságok múzeumaiban többet őriznek. Különbözőfélék vannak: némelyek sisakalakúak, mások közönséges szájkosarak. De a legjobb egy vaskarika, melyet a fejre erősítenek s egy leereszthető koronggal van ellátva, melyről érc-pecek nyúlik ki, hogy a nyelv használatát teljesen lehetetlenné tegye. Ma már nem alkalmaznak szájkosarat seholsem. Legfeljebb a sajtóra^ néhol... — A szinügyi bizottság ülése. A városi szinügyi bizottság Berthóty István dr. polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elsősorban megállapították az Alapi féle staggione-szintársulat által fizetendő díszlet- és szinházhasználati dijakat. Majd elhatározták,, hogy a jövő sziniévad megkezdése előtt elvégeztetik azokat a szinházjavitási munkálatokat (festés, szélfogó ajtók alkalmazása stb.), amelyeket már régebb idő óta tervez a szinügyi bizottság. — Kérelem a cserkészek barátaihoz. A békéscsabai főgimnázium 184. sz. „Csaba" cserkészcsapatának 40 tagja julius 5—29-ig: a Bakonyban fog táborozni. Á táborozók között sok olyan szegény fiu van, aki nem tudja viselni a táborozás költségeit. Arra. kéri azért e helyről a csapat parancsnoka a cserkészek barátait,, hogy legyenek természetbeni vagy pénzbeni adományaikkal ezeknek a derék magyar fiuknak segítségére. Minden reggel 8—10-ig. átvesznek adományokat a cserkészotthonban (gimnázium — földszint balra), amelyek lehetnek n liszt, tojás, nyárikolbász, méz

r lekvár, mák, só, szalonna, zsir,. szárazbab stb. Senkinél nem fognak alkalmatlankodni a cserkészek. Aki jószivvel áldoz felese legéből arra, hogy néhány szegény, derék magyar fiút egészséges és munkás pihenéshez, segítsen, az hozza el nemes adományát, melyet hirlapilag nyugtáz (egyenes kívánságra a nyilvános nyugtázástól eláll) a csapat parancsnoksága. — Beiratások a polg. fiúiskolába. A jövő tanévi beiratások. junius 30-án, julius 1-én és 2-áw ejtetnek meg. A beiratás alkalmából 19700 kor. tandíj fizetendő. Jó előmenetelü, szegénysorsu tanulók teljes tandíjmentességet nyerr hetnek, közszolgálati alkalmazót' tak, hadiözvegyek, hadirokkantak: gyermekei és hadiárvák, ha legalább elégséges előmenetelt tanúsítanak, a tandíj 10 százalékát fizetik. — Befőzéshez szükséges pergamentpapir kapható di. Gyöngyösi és Gruber könyvkereskedésében. Csü tűrtök ön Fer n Andra főszereplésével A vörös lovas izgaimas kalandortörténet PÉTEEF1 C1PÖÁKUHÁZÁBAN a szokátos reklámárusitás — amig a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) PÓrja 288 ezer II. SOrOZat : Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer III. sorozat : Női fekete sevró és box prirja 220 ezer Szombaton, vasárnap Max Linder főszereplésével A három testőr kacagtató vígjáték