Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-25 / 132. szám

2 BflKíiSMEQYEí KOZLONY Békéscsaba, 1924 junius 25 Ábrányi: Vándormadár c. versét Zlehovszky Ilona szép, szines szavalatban mutatta be. Az énekkar a „Bucsu az isko­lától" c. müdallal is tetszést keltett. Az iskolaszék nevében Korossy László elnök szólt a növendé­kekhez s a közönséghez, ráirá­nyítva a figyelmet arra a fárad­hatatlan munkára, melyet az iskola buzgó vezetője és tanári kara kifejtettek. Majd a legkiválóbb növendékek könyvjutalommal való kitüntetése következett. Jutalmat nyertek az I. A. osztályból Rajos Zsuzsánna, az I. B. osztályból Nagymihály Magyar bajok tul a gránicon Ahol a cégtáblák ellen viselnek háborút — A jugoszláviai ébredők is azt ütik, ami — nem üt vissza Ilona, a II. A. osztályból Betkó Zsófia, Czudor Erzsébet, Hursan Ilona, a II. B. osztályból Gajdács Ilona, a III. osztályból Chovan Erzsébet; Facsinai Mária, a IV osztályból Budai Irén, Gruber Edit, Jakab Erzsébet, Szabó Mária, Thiesz Erzsébet, Csetnegi Irén és Wulz Margit. Onképzőköri buzgó tevékeny­ségükért jutalmat kaptak : Bohus Erzsébet és Farkas Mária IV., Orvos Emilia III. osztályú tanulók. A Hiszekegy eléneklése után az igazgató zárószavaival a szép ün­nepély véget ért. A Népszövetség egyik ülésén Murray, délafrikai delegátus,olyan­féle kijelentést telt, hogy az euró­pai nemzeti kisebbségeknek nin­csen panaszra okuk, mert összes jogaik élvezetében vannak. Mur­ray hazája, Délafrika, kissé mesz­szire esik Középeurópától és igy nem c&oda, ha a delegátus és honfitársai füléig már nem jutnak el azok a sóhajok és fogcsikor­gatások, amelyeket a „jogaiknak élvezetében levő" nemzeti kisebb­ségek naponta bocsátanak az Egek urának trónusa elé. (Más mód, más fórum ugyanis nem áll rendelkezésükre, hogy sérelmeiket és panaszaikat meghallgassa.) De akik valamivel idébb lak­nak, mint a gyémántmezős, strucc­telepitvényes, pálmafás Délafrika, azok megállapíthatják — ha az Isten nem tette süketté a füleiket, szőrössé a szivüket és fátyolossá a szemüket — hogy Középeuró­póban rideg lelkek irigyen és agyafúrtan ülnek az úgynevezett kisebbségeken és minden gondo­latuk, minden mozdulatuk és igyekezetük az, hogy gyorsan és minden átmenet nélkül a saját fajuk közé olvasszák a más fa­juakat. Ezt — mivel a kisebbségek önkéntelenül is védelemre húzód­nak össze és a lelküket megkö­zelíthetetlenné bástyázzák el — egyelőre csak a külsőségekben tehetik meg. A dolgok külső ké­pét próbálják átformálni és átala­kítani, külső képében akarják be­mutatni az országot olyannak, amely teljesen egynyelvű és egy­népü, amelyben tehát nem létez­vén kisebbségi faj, kisebbségi kérdések sincsenek. Ezernyi-ezer erőszakos és el­nyomó rendelet célozza ezt a törekvést. Néhol sikeresen célt ér a rendelet, másutt hatalmas ellen állás feszül elébe, amelyen aztán megtörik. Mig Cseh-Szlovákiában senki se bántja az üzletek és vállalatok német vagy magyar cégtábláit, mig Romániában „idegenének deklarálják a nem-román táblákat és borsosán megadóztatják : ad­dig az S. H. S. királyság magyar­lakta vidékein sokkal egyszerűb­ben és teketória nélkül és kurtán bánnak el az „idegen" nyelvű cégtáblákkal. Leverik azokat . . . A magyar cégtáblák elleni hő­sies hadakozást az egyes nacio­nalista szervezetek végzik, prog­rarrmjukhoz hiven, amely a haza megmentését irja elő. A számos nacionalista szervezet — amely kizárólag jugoszláviai specialitás és a többi utódállam területén is­meretlen intézmény — néha a hatóságok helyett intézkedik, na­gyon sokszor annak rovására és ellenére. A hatóságok feladata legtöbbször a csöndes passzivitás­ban, a szemethunyásban merül ki és abban, hogy a haza éretlen és felelőtlen megmentőit a siker­telen akciók ulán megvédjék az elpáholtatástól. Jugoszláviában tehát a magyar­nyelvű üzleti fölirások ellen kezd­tek akciót ujabban a nacionalista szervezetek, hogy segítsék a kor­mányt magyargyengitő törekvései­ben, amelyek az iskolák körül oly beszédesen és fájdalmasan nyilat­koztak meg, éppen a legutóbbi időben. Az akció mindig azzal kezdődött, hogy fiatalemberek jár­ták sorra a kereskedőket, akiket „jóakaratúan" figyelmeztettek,hogy merénylet készül a cégtáblájuk ellen, mert az magyar, jó lenne tehát a kellemetlenségeket meg­előzni és a táblát önként levenni. Meg kell jegyezni, hogy Jugosz­láviában semmiféle löivény vagy rendelet nem tiltja a magyar vagy bármely más nyelvű " cégtáblák kifüggesztését. A törvények ravasz alkotói a nacionalista lelkeket bántó „idegen" föliratokról nem intézkedtek, bölcs előrelátással a „fölháborodó" ifjúság kénye-ked­vére bizva azokat. (Folytatjuk) Gyilkol a betegség Öngyilkosság a tüdőbaj miatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nóvák Pál 23 éves béreslegény a sopronyi tanyák egyikén szolgált. Az Alföld pora és egészségtelen levegője azonban kikezdte a tü­dejét, ugy hogy a fiatalember ve­szedelmes tuberkulózist kapott, amely napról-napra pusztította a tüdejét. A gyógyíthatatlanná vált betegség miatt Nóvák Pál elvesz­tette a életkedvét és — főleg pár nap óta — rengeteget panaszko­dott bérestársainak a baja miatt, amely életunttá tette. Tegnap hajnalban aztán a vég­ső kétségbeesés halármesgyéjéhez érkezett el a fiatal legény. Még sötét volt, amikor az istállóban, — ahol egyedül aludt — egy 7 milliméteres katonai forgópisztol­lyal mellbelőtte magát. A lövés dörrenését senki sem hallotta a tanyán, oly mélyen aludt minden­ki a napi munka fáradalmai után. Nóvák Pálnak a halálos lövés után még volt annyi ereje, hogy lemászott az ágyáról és kivánszor­gott az udvarra. Mintegy 70—80 lépésnyire vonszolta magát halálos sebével, ijesztő vérnyomokat ejtve sz udvar száraz rögeire, "aztán a kert melletti hereboglya tövében összerogyott és pár percnyi kínló­dás ulán kiszenvedett. Reggel felé néhány béres föl­kelt, hogy szokás szerint meg­etesse az állatokat. Osgyán And­rás, aki társa volt Nóvák Pálnak, odament a Nóvák ágyához, hogy társát felköltse, de az ágyat üre­sen találta. Osgyén a keresésére indult és nagysokára rá is akadt a boglya tövében, akkorára azon­ban a szerencsétlen Nóvák Pál hideg és merev hulla volt már. Az öngyilkosságról a béresek nyomben értesítették a csendőrsé­get, ameKnek intézkedésére a hul­lát a városi közkórház halottas­kemrájába szállították. B1BXB A szájkosár évfordulója Az 1924-ik év sok mindenről nevezetes a történelemben. De az angolok kipécézték, hogy még miért is nevezetes. Ebben az év­ben lesz száz esztendeje annak, hogy az angol igazságszolgál­tatásban végkép eltűnt a — száj­kosár. A szájkosarat fecsegő nők arcára alkalmazták, akik felebarát­jaikat megrágalmazták és semmi módon sem akarlak elhallgatni. A bűnösöket a biróság elé vezet­ték, majd arcukon a szájkosárral kikötötték a pellengérre, hogy a többi lepcsesszájuak okuljanak az esetükből. 1741 junius 3-án hozták ezt a határozatot: — Elisabeth Georg Holbron hit­vese két órai szájkosárral bün­tettetett a Morpeth-piac kereszt­jénél, mivelhogy botrányos sza­vaival és sértő beszédjével meg­támadta a hatóságokat. Ezekből a szájkosarakból She­shire, Lancashire grófságok mú­zeumaiban többet őriznek. Külön­bözőfélék vannak: némelyek sisak­alakúak, mások közönséges száj­kosarak. De a legjobb egy vas­karika, melyet a fejre erősítenek s egy leereszthető koronggal van ellátva, melyről érc-pecek nyúlik ki, hogy a nyelv használatát teljesen lehetetlenné tegye. Ma már nem alkalmaznak szájkosarat seholsem. Legfeljebb a sajtóra^ néhol... — A szinügyi bizottság ülése. A városi szinügyi bizottság Ber­thóty István dr. polgármester el­nöklete alatt ülést tartott, amelyen elsősorban megállapították az Alapi féle staggione-szintársulat által fi­zetendő díszlet- és szinházhasz­nálati dijakat. Majd elhatározták,, hogy a jövő sziniévad megkez­dése előtt elvégeztetik azokat a szinházjavitási munkálatokat (fes­tés, szélfogó ajtók alkalmazása stb.), amelyeket már régebb idő óta tervez a szinügyi bizottság. — Kérelem a cserkészek ba­rátaihoz. A békéscsabai főgimná­zium 184. sz. „Csaba" cserkész­csapatának 40 tagja julius 5—29-ig: a Bakonyban fog táborozni. Á táborozók között sok olyan sze­gény fiu van, aki nem tudja vi­selni a táborozás költségeit. Arra. kéri azért e helyről a csapat pa­rancsnoka a cserkészek barátait,, hogy legyenek természetbeni vagy pénzbeni adományaikkal ezeknek a derék magyar fiuknak segít­ségére. Minden reggel 8—10-ig. átvesznek adományokat a cserkész­otthonban (gimnázium — föld­szint balra), amelyek lehetnek n liszt, tojás, nyárikolbász, méz r lekvár, mák, só, szalonna, zsir,. szárazbab stb. Senkinél nem fog­nak alkalmatlankodni a cserké­szek. Aki jószivvel áldoz felese legéből arra, hogy néhány sze­gény, derék magyar fiút egész­séges és munkás pihenéshez, segítsen, az hozza el nemes ado­mányát, melyet hirlapilag nyugtáz (egyenes kívánságra a nyilvános nyugtázástól eláll) a csapat pa­rancsnoksága. — Beiratások a polg. fiúisko­lába. A jövő tanévi beiratások. junius 30-án, julius 1-én és 2-áw ejtetnek meg. A beiratás alkalmá­ból 19700 kor. tandíj fizetendő. Jó előmenetelü, szegénysorsu ta­nulók teljes tandíjmentességet nyerr hetnek, közszolgálati alkalmazót' tak, hadiözvegyek, hadirokkantak: gyermekei és hadiárvák, ha leg­alább elégséges előmenetelt tanú­sítanak, a tandíj 10 százalékát fi­zetik. — Befőzéshez szükséges per­gamentpapir kapható di. Gyön­gyösi és Gruber könyvkereskedé­sében. Csü tűrtök ön Fer n Andra főszereplésével A vörös lovas izgaimas kalandortörténet PÉTEEF1 C1PÖÁKUHÁZÁBAN a szokátos reklámárusitás — amig a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) PÓrja 288 ezer II. SOrOZat : Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer III. sorozat : Női fekete sevró és box prirja 220 ezer Szombaton, vasárnap Max Linder főszereplésével A három testőr kacagtató vígjáték

Next

/
Oldalképek
Tartalom