Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-24 / 131. szám

Békéscsaba, 1924 junius 24 BÉKÉSKEGYEI KÖZLÖNY 3 — Az elesett honvédek emlékét ünnepeljük ma — mondotta. — irigy szemmel nézzük ezt az oszlopot, mert sajnos nekünk nincsen Ilyen szobrunk. De ez nem rajtunk múlott. A háborút követő idők megakadályozták az ilyen szándékokat. De van azért emlékoszlopunk : egy a San Martino del Carso dombján emelt oszlop és egy a San Michele 124-es kúpján álló emlék. Csak itthon nincs. Ezt kell most pótolnunk. Hódolattal és mély szeretettel teszem le ezt a koszorút a 4-esek nevében a hős 101-esek emlékére 1 Az altábornagy szavai után disztüz következett, majd a zenekar a Himnuszt játszotta. Az altábornagy előtt ezután ékes diszmenetben vonult el a díszszázad, majd — Paulovics József tart. főhadnagy vezetésével — a volt 4-esek civilruhás osztagai, a 4-es hadiözvegyek csapata és a cserkészek egy szakasza léptek el. Az emlékdomb megalapozása A résztvevők ezután a katonazene hangjai mellett a Széchenyiligetbe vonultak, a 4-es emlékdomb megalapozási szertartásóhoz. A bejárat közelében levő füves térségen, szemben a bejárattal, barna rögök jelezték az emlékdomb kiszemelt helyét. A föld alig nagyobb terjedelemben, mint egy gyermeksir, föl volt ásva és kicsiny gödör várta a vidékről hozott föld elhelyezését. A térség körül a cserkészek hosszú botjai kordont vontak s a kordonon belül helyezkedtek el a tisztikar, a volt tisztek, a küldöttségek, a klérus és az előkelőségek. Orley Artúr lőrnagy a gödör előtt állva, fölkérte a küldöttségeket, hogy akik hazai rögöket hoztak az emlékdombhoz, lépjenek elő és helyezzék el a földet. A vidéki küldöttségek földet hozó tagjai most egyenként járultak elő és dobták a gödörbe a határukból hozott földet. Orosháza, Sarkad, Mezőberény, Gyoma, Pusztaföldvár, Békés, Gádoros és Árpád községből való földcsomók kerültek a gödörben egymásmellé, elvegyülve, mint az ezekből a községekből származott 4-es honvédek valamelyik harctér jeltelen tömegsírjában. Tóth Lajos volt őrmester, aki az árpádi rögöket hozta, rövid beszédben mondta el, hogy a rögök tulajdonképpen román területről valók, Nagyszalonta, mellől, ahonnan ő, a határon átmenve, hozta el veszedelmek között. A hazai rögök elhelyezése után Krátochwill altábornagy rövid szavakban ismertette az emlékdomb célját, majd az ünneplő közönség a ligeti pavillon elé vonult. A pavillon lépcsőiről az altábornagy hosszú, hazafias szellemtől áthatott beszédet intézett a volt 4-esekhez és az egybegyűltekhez, magyar összetartásra, hazaszeretetre, kitartásra és hűségre buzdítva őket. Elmondotta, hogy az ezredünnepet minden évben meg fogják tartani, hogy az elesettek emlékét elevenen tartsák, az élő bajtársakkal pedig ápolják a barátságot. Az elesett 4-esek emlékének ezután ugy áldoztak, hogy valamennyi elesettnek fölolvasták a nevét és elestének dátumát. A tömeg kalaplevéve, áhítatos tisztelettel adózott a megdicsőültek emlékének. Ezután a közönség helyet foglalt a fák alatt a fehér asztaloknál és megkezdődött a néhány száz teritékes közebéd, amelynek során számos fölköszöntő és emlékbeszéd hangzott el. A közebéd belenyúlt a késő délutáni órákba és a résztvevők a legjobb hangulatban maradtak együtt. A harmadik mentővizsga Tizennyolc mentő vizsgázott vasárnap (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Vas Vilmos dr. rendőrorvos kiváló vezetése alatt álló mentőtanfolyam második kurzusának második csoportja vasárnap reggel 9 órakor tette le a mentővizsgát a városháza nagytermében. Ez a vizsga immár a harmadik volt, amelyen a mentőtanfolyam nemes fáradozásu orvosai értékes és hasznos közegészségügyi személyzetet bocsájtottak a város rendelkezésére, a legalaposabb kiképzésben részesítve a hallgatókat. A vizsgán ezúttal is Berthóty István dr. polgármester elnökölt, aki mellett ott láttuk az ügy iránt érdeklődők sorában lovag Csillag Ignácot, Donner László dr.-t, Horváth István városi tanácsnokot, Keszler József mentőegyesületi titkárt és nagyszámú közönséget. Berthóty polgármester a vizsga megkezdése után rövid üdvözlőbeszédet mondott, amelyben körvonalazta, hogy ezúttal az önkéntes mentők tanfolyamának harmadik csoportja vizsgázik és leszögezte, hogy a vizsgázók annak az ifjúságnak köréből kerülnek ki, amely őszinte érdeklődéssel viseltetik a mentés ügye iránt. Örömmel állapította meg, hogy sokan vállalkoznak, hogy kiképeztessék magukat a mentésben és mint önkéntes mentők lépjenek a hasznos cél szolgálatába. Most már anynyian vannak, hogy a mentőcsapat rövidesen megkezdheti működését, amely nagy hasznára és előnyére lesz majd a közegészségügynek és a közbiztonságnak, a baleseteknél való segélyek nyújtásánál. Végül örömmel üdvözölte a vizsgázókat és a vizsgát megnyitotta. A 18 vizsgázó — akik között 8 városi hivatásos tűzoltó is volt — ezután a polgármester és az orvosok kérdéseire egyenként felelt az első segélynyújtásból, a betegszállításból, a betegek ideiglenes kezeléséből és elhelyezéséből, valamint az összes tantárgyakból, amelyeket egy jól kiképzett mentőnek tudnia kell. A vizsgázók bemutatták egymáson az első segélynyújtást csonttörések és általában sebesülések alkalmával és szemléltető módon — külömböző kötözésekkel — adták bizonyítékát alapos tudásuknak. A vizsgázók, akik egytől-egyig kiváló eredménnyel állották ki a vizsgát, a következők voltak : Andrejkovics Dániel kereskedősegéd, Mecs-Balog Sándor drogista, Birtalan Géza kéményseprőmester, Dénes Mihály üzemi alkalmazott, Káplár László műszaki tisztviselő, Kiszely Benedek szabósegéd, Krizsán Ádám szabósegéd, Lőcsei Kálmán borbélysegéd, Varga Géza városi tisztviselő, Száraz András lakatossegéd, Wertheim Géza cipész, Keller Mihály tűzoltó, Kutasi Gábor tűzoltó, Pribojszki Mihály tűzoltó, Suhajda János tűzoltó, Tóth László tűzoltó, Tyirjók Pál és Uhrin János tűzoltó. A sikeres mentővizsgát a polgármester lelkesítő zárószavai fejezték be, amely utón az uj önkéntes mentők megkapták okleveleiket és jelvényeiket. Gyermekek nyaraltatása Az „Alföldi magyar gazdasági egyesület" a magyar tanulóifjúság nyaraltatása céljóból a f. év nyarára a legkiterjedtebb mérvű akciót indította, hogy véget vessen annak a valóban szégyenletes közönynek, ami abban nyilvánul, hogy máig is jónéven vesszük, hogy a külföld (Hollandia, Svédország, Svájc stb.) könyörülete ezer és ezer magyar gyermeket karol fel és visz ki Magyarországból nyaraltatósra, idehaza azonban alig gondol reá valaki, hogy a jövő nemzedék nyári pihenéséhez segédkezet nyújtson s magához vegyen a nyári iskolai vakációra egy-egy szegény magyar iskolás gyermeket. Addig is, amig a legközelebbi napokban a földbirtokosok, gazdáls, bérlők, iparosok, kereskedők és az egyesületek bevonásával a nyaraltatás érdekében egy értekezletet tarthatok, felkérem Békéscsaba város minden tehetősebb lakosát, szíveskedjenek a népjóléti hivatal 3-ik számú szobájában f. évi junius hó 28-ig a hivatalos órák alatt bejelenteni, hogy vállal-e magához 10—16 éves fiu vagy leánygyermeket folyó év nyarán 4—6 hétre nyaraltatásra. Hiszem, hogy ha a háború utolsó évében Békéscsaba társadalma 150 osztrák gyermeket nyaraltatott, azt'a számot felül fogja múlni, amikor magyar gyermekről van szó. Dr. Gally tanácsnok. HÍREK Üvegcserepekkel védik az erkölcsöt A fürdőévad beköszöntével több helyről jöttek olyan hirek. hogy a hölgyek és urak még a legkönynyebb fürdőruhákat is sokalják és paradicsomi öltözetben merülnek el a hüs habokba, sőt a habokból kiszállva, a napfürdő és a parti ligetben a séta örömeit is élvezik. Több helyen tiltakozás is történt e szabadszellemü fürdőzés ellen és tudvalevő, hogy a csabai strandfürdő „szabadossága" ellen az egyik helyi leányközépiskola interveniált. Ma már a gimnazista' leányokat kegyetlen kötelecske választja el a gimnazista-fiuktól. Egy kis tiroli falu bölcsei azonban sokkal messzebb mennek az erény őrzésében és szeméremérzetüket még az is sérti, ha megfelelő fürdőkosztümben mutatkoznak a vízparton. Kufstein mellett, a hegyek között van egy festői fekvésű tó, a Hechtsee, amely emberemlékezet óta kedvelt kirándulóhelye a környéknek. Szép nyári napokon a bajorok is nagy csapatokban jönnek a tóra, amely épp az ő határukon terül el. Mikor nagyon meleg van, a fürdőház nagyon szűknek bizonyul s férfiak és nők kénytelenek ruháikat a parton letenni és fürdőöltözetüket hirtelen magukra rántva mennek a vizbe. A tóhoz legközelebb eső Langkampfen község érdemes tanácsa ezen nagyon megbotránkozott és megtiltotta a fürdőházon kívüli fürdést és hogy fürdőruhában a tó partján járkáljanak. A kufsteiniek azonban fittyet hánytak a derék kupaktanács szemérmességére és tovább is ugy fürdőztek és heverésztek, sétáltak a parton, amint nekik jól esett. A községtanács erre elhatározta, hogy mivel a tó partjának őrizete és a meztelen emberek visszaüzése igen sokba kerülne, a partot üvegcserepekkel teleszórják. Az egész környék fürdőközönsége nagy felháborodással tárgyalja most ezt a határozatot s Kufstein és Langkampfen között a diplomáciai viszony megszakadásától félnek. A harc, amely egyelőre csak a talpakat vérzi meg, minden nap kitörhet, ha kevés lesz a fürdőkabin. — Előléptetések a polgári iskolában. A békéscsabai községi polgári leányiskola két tanárnőjét: Walthier Lujzát és Káldor Elvrrát a városi tanács a IX. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. — Gimnáziumi felvételi vizsgálatok s beiratkozás. A békéscsabai ev. Rudolf-főgimnáziumba, illetőleg a reálgimnázium I. osztályába julius 2., 3., 4-én lehet beiratkozni. Az I. o. felvételi vizsgálatok julius 1-én lesznek. — Országos gyógyszerészgyfilés Szegeden. Vasárnap az ország gyógyszerészei gyűlést tartottak Szegeden, amelyen Békéscsabáról id. és ifj. Réthy Béla, Radó Miklós, Badics Elek és Debreceni Károly gyógyszerészek vettek részt. A gyűlés a gyógyszerészek helyzetével és a pálya különféle kérdéseivel foglalkozott, majd elhatározta, hogy az országos gyógyszerész-szövetség Budapesten kétemeletes házat vásárol, amelyben gyakorlótanfolyamot állítanak föl gyógyszerészek számára, ezenkívül menzát rendeznek be a gyógyszerészhallgatók részére. — Uj rend a táviratok kézbesítésénél. A postaigazgatóság legutóbb uj rendeletet léptetett életbe a táviratok kézbesítésénél, amenynyiben megszüntette a táviratok átvételének aláírással való elismerését. Az uj rend ellen már is számos panasz hangzott el, mert az elveszett táviratok száma megnövekedett, a címzetteknek azonban nincs többé módjukban igazolni, hogy a táviratot nem kézbesítették. A postaigazgatóság valószínűleg takarékossági okokból szüntette meg a kötelező elismervényes rendszert, ebből az intézkedésből azonban olyan károk háramlanak különösen a kereskedelemre, amelyek szükségessé teszik a rendelet visszavonását. — Az állami polgári fiúiskolában és a vele kapcsolatos felső mezőgazdasági iskolában 21-én fejeződtek be az összefoglaló ismétlések. Hétfőtől, 23-tól 28-ig tartatnak a magánvizsgálatok, 29-én, Péter és Pál napján 10 órakor történik az év ünnepélyes bezárása. Az intézet tornacsarnokában tartandó záróünnepélyre a szülőket és érdeklődőket ezúton hivja meg a tanáritestület. — Befőzéshez szükséges pergamentpapir kapható dr. Gyöngyösi és Gruber könyvkereskedésében.