Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-22 / 130. szám

EOTES SZÁM ARA 800 KOROKA Békéscsaba, 1924 junius 22 Vasárnap 51-ik évfolyam, 130-ik szám BEKESMEGTEI EOZLOIT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre r55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. JTlagyarország és a kisántánf A „Prágai Magyar Hirlap" Palkovich Viktor prágai nemzetgyűlési képviselő cikkét hozza a fönti cim alatt, a csehszlovákiai magyar ellenzéki hang megnyilatkozásaként. Az érdekes cikk a következő : A gondolat — hogy Magyarország lépjen a kisántántba — helyes, mert a történelem tanúsága szerint a Duna völgye a népvándorlások óta mindig a népek csatatere volt. Azért, mert itt találkoznak össze, itt érintkeznek a •nagy latin, germán és szláv nyelvcsaládok. Ha idegen nép került közéjük, azt összemorzsolták, ha ilyen nem volt, egymás között torzsalkodtak. Itt államot, a római birodalom összeomlása óta, sem Attila, sem az avarok, sem a szláv népek nem tudtak alkotni. Európa közepén csak a magyarság tudott államot alkotni és ezer évig fenntartani azért, mivel türelmes természeténél fogva helyet adott minden hazát kereső népnek, akár a török elől menekült az, akár pedig népének elszaporodása folytán terjeszkedni kellett. Nemcsak helyet adott, de megosztotta vele jogait és kenyerét. Némelyeknek e nemzetiségek közül — ha szervezett vezetés alatt jöt1ek — oly jogokat biztosított, hogy például az erdélyi szászok és a bánsági szerbek oly előjogokat nyertek és bírtak, milyenekkel nem bírtak a színmagyar törvényhatóságok. Akiknek nem volt ily államjogi szervezetük, azokkal természetesen ilyen államjogi szerződés nem volt köthető. A nemzetiségeknek a magyarok íildöző politikájáról szóló meséit el lehetett hitetni egy skót utazóval vagy egy francia fiskálissal, de a tények annak ellentmondanak. Legékesebben szóló bizonyíték erre, hogy a felszabaditottaknak mondott nemzetiségek ismét és ismét párhuzamot vontak a magyar éra és a jelen kormányzat alatti állapotok között. Szóval a magyar állam elég erősnek bizonyult arra, hogy a középeurópai népek között fenn tartsa az egyensúlyt és megakadályozza azok egymásratörését. Ezáltal századokra biztosította Középeurópa békéjét. Midőn pedig a százados török harcok ugy legyöngitették Magyarországot, hogy .-az többé maga nem birta az ellenállást, szövetségre lépett a Habsburg-házzal, amely akkor már örökös tartományokkal rendelkezett s igy a középeurópai egyensúly ismét biztosítva lett az itt létesült kettős monarchia által. E hatalom a történet müve volt, me lyet a politikai szükség hozott létre. És ezt robbantották széjjel a békediktátumok. Ne áltassuk magunkat és ne bókoljunk egymásnak : azóta Európában konszolidált állapotok nincsenek. Ahhoz legelőször is a népek elégedettsége volna szükséges. Beszéljünk őszintén : ki van a mai középeurópai helyzettel megelégedve ? Sem a magvar, sem a német, sem a szlovák, sem a ruszin, sem a lengyel. Középeurópát balkanizálták, azért kell az államférfiaknak mindig remegniök a legkiseb szellőtől, a legkisebb szikrától s innét a nagy kapkodás a szövetségek után. Miután ezt az erős központot szétrobbantották, helyére kell állítani valamit, ami a helyzetnek szilárdságot adjon, de nem a régi alapon. Azóta nagy fordulat állott be a lelkekben. Hanem azon alapon, melyet Wilson hangoztatott, melyet minden hatalom magtapsolt, de egy sem követett és nem követ. Ha ez lebeg Benes szemei előtt, ez teljesen érthető és politikus gondolat: de ugy nem lehet azt keresztülvinni, ahogy a köztársaság politikája gondolja. A magyarokat másodosztályú polgárokként kezelni, kivételes törvények alá helyezni, külön, súlyosabb kulcs szerint adóztatni, más cenzus szerint részesíteni a jogokban, a birtokostól elvenni olcsón a földet, hogy az ne termelhessen és kiosztani drágán bányákban és egyéb vállalatokban ezelőtt napszámosmunkával foglalkozott embereknek, akik a legjobb akarat mellett sem tudnak termelni, mert nem értenek a nem tanult mesterséghez és nem birnak a reájuk nehezedő terhekkel, a volt cselédeket és mezei munkásokat földönfutóvá tenni. Kultura tekintetében teljesen elnyomni a magyarságot, egyetemétől, főiskoláitól, középiskolái legnagyobb részétől megfosztani, a magyar gyermekeket hatalomszóval idegennyelvü iskolába kényszeríteni s akkor olyan ajánlattal állani elő, hogy a magyarországiak nyújtsanak segédkezet ehhez a munkához, ez a legnagyobb előzékenység mellett sem teljesíthető kívánság. „Ententt?" tudomás szerint egyértelműséget, együttérzést jelent. Lehet itt erről szó ? Az pedig igazán nagy naivitásra valló követelés, hogy a kezdeményező Magyarország legyen, hogy a magyar kormány szövetséget ajánljon fel véreinek elnyomására. Zitahi-Kiss Jenő békéscsabai rajongói Az ébredők elnöke csak a maga nevében siirgönyzött Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy az annak idején nagy port felvert távirati üdvözlés ügyébsn — amelyet a békéscsabai ébredők nevében Saguly József főgimnáziumi tanár intézett Zilahy Kiss Jenő budapesti alpolgármesterhez — nevezetes fordulat történt. Az üdvözlő távirat miatt a belügyminiszter aziránt kezdett érdeklődni, kik voltak azok, akik azonosították magukat Saguly Józseffel, aki „alaptalan hajszá"-nak minősítette a budapesti alpolgármester ellen megindított fegyelmi vizsgálatot. Rakovszky Iván belügyminiszter ugyanis rendeletileg hívta fel a vármegye alispánját, hogy a távirat ügyében a vizsgálatot tovább kell folytatni az ügy teljes és végleges tisztázásáig. A rendelet felhívta az alispánt, hogy alapos vizsgálattal állapítsa meg: a bé késcsabai ébredők csoportjának tagjai közül hányan és kik adtak megbízást Saguly József főgimnáziémi tanárnak, mint elnöknek a szóbanforgó távirat feladására. A belügyminiszter ezenkívül annak megállapítását is kérte, hogy a távirat körül szerepet vitt egyének közül kik azok, akik az állam szolgálatában állanak. A belügyminiszter rendelete kilátásba helyezte, hogy az ilyen köztisztviselők ellen ugyancsak fegyelmi vizsgálatot fog elrendelni, a távirat illetéktelenül bíráló hangja és a felsőbb hatóságok tekintélyét lekritizáló állásfoglalásuk miatt. A rendelet értelmében a békéscsabai polgármesteri hivatal most folytatta le a vizsgálatot az országszerte sok megbeszélésre oko t adott távirat ügyében. A polgármesteri hivatal beidézte Saguly József főgimnáziumi tanárt, aki az idézésre pontosan megjelent és jegyzőkönyvbe mondotta azokat a tényeket, amelyek a távirati üdvözlés körül számtalan köztisztviselő feje fölül terelték el most a gyanút. Saguly József ÉME-elnök határozottan kijelentette ugyanis, hogy a felfüggesztett fővárosi alpolgármestert üdvözlő sürgöny megszövegezésében rajta kivül senki sem vett részt, a távirat elküldéséhez senki tanácsot nem adott. Kijelentette azt is, hogy a táviratot az egyesület tagjaival való minden tanácskozás, előzetes vagy utólagos megbeszélés nélkül szövegezte meg és indította útnak. Mindent a saját akaratából, elhatározásából és meggyőződéséből tett, mások tanácsa vagy rábeszélése nélkül, sőt anélkül is, hogy az egyesület tagjai közül bárki is tudott volna a távirat létezéséről vagy elküldéséről. Eít azért tette, mert mint elnöknek kizárólagos joga volt ilyen jellegű intézkedések megtételére, teljesen a saját felelősségére. Az ébredők elnökének* eme kijelentéseiről felvett jegyzőkönyvet — amely most már teljesen tisztázta azt a kérdést, hogy köztisztviselők egyáltalában nem vettek részt a távirat megszövegezésében — a polgármesteri hivatal az alispán utján felterjesztette a belügyminiszterhez a további eljárás lefolytatása végett. Békéscsabán a szülők többsége reálgimnáziumot akar Beszélgetés Rell Lajos dr. igazgatóval (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amióta nyilvánosságra jutott a közoktatásügyi kormánynak az a terve, hogy a békéscsabai ev. Rudolf-főgimnáziumot a középiskolai reform végrehajtása során reálgimnáziummá fogják átszervezni, a közönség körében sok találgatás történik. Vannak, akik konzervativizmusuknál fogva ragaszkodnak a régi iskolatípushoz, viszont nagyon sokan helyeslik a haladottabb időkhöz való praktikus alkalmazkodást. Megállapítható, hogy az utóbbiak vannak túlsúlyban, ami a leginkább érdekeltek — a szülők — köréből elhangzó véleményekből szűrhető le. Ugyanezt állapítja meg Rell Lajos dr. főgimnáziumi igazgató is, akivel alkalmunk volt a kérdésről beszélgetést folytatni. Rell dr. a kérdésről a következőket mondotta : — Gimnáziumunk a jövő iskolai évben reálgimnáziummá alakul át, I. osztálya tehát már nem lesz gimnáziumi tipusu. Érdekes, hogy iskolánk 5 évig, az 1871/72— 1875/76 iskolai évben reálgimnázium volt s igy voltaképen régi nyomokra tér vissza. Természetesen az akkori és a modern reálgimnázium között nagy a különbség. A modern magyar reálgimnázium a gimnázium és a reáliskola jó oldalait egyesíteni és a modern műveltség tartalmához hozzásimulni igyekszik, anélkül természetesen, hogy lemondana arról, hogy az ifjúságot továbbra is eszményi irányban vezesse; nem válik tehát magasabb cél nélkül való gyakorlati iskolává. Görögöt nem tanít, ehelyett bevezeti az angol nyelvet; nagvobb gondot fordít, mint eddig, a földrajzra s a vegytanra. A tudományos pályákra (lelkész, tanár, biró, ügyvéd, mérnök stb.) épugy fog képesíteni, mint a gimnázium s e tekintetben elüt a szakiskoláktól s a mezőgazdasági iskoláktól, amelyek ily irányú képesítést nem nyújtanak. Mint a szülői értekezletekből ismerem a szülők gondolkozását, iskolánknak reálgimnáziummá való átalakulása közmegnyugvást fog kelteni s tanulóink létszámát emelni fogja. 100 takarékkorona mai árfolyama 128 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 65-el Jegyezték.