Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-15 / 125. szám

EGYES SZil ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 junius 15 Vasárnap 51-ik évfolyam, 125-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre •55.000 korons. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté« díjszabás szerint. A demokrata Csaba A demokrata Csaba : nagyon is politikai hangzása van, holott itt nem gondoljuk politikai ér­telemben. Értjük alatta a csabai tr lakosság lelki habitusának azt az irányító alkotó elemét, ame­lyet ennek a lakosságnak a tör­ténete és ennek a városnak a fejlődése termelt ki és tes^ megérthetővé. Tudjuk, hogy Csaba fennál­lása mindössze 200 éves s igy két évszázadra visszatekintve e város minden lakosa, advena, jövevény. A települő, törzsökös lakosság a Felvidékről magával hozta egy kemény, küzdelmes, robotos élet emlékét s amellett emberi jogaiban, főleg vallásá­nak szabad gyakorlásában szen­vedett nehéz sérelmeit. A meg­élhetés ösztöne és a sérelmek­től kihívott szabadságvágy haj­totta az uj lakóhelyt kereső * vándorokat délre, ide az Alföld szögletébe. Ebben is. de hoz­závetőleg időben is, Csaba tör­ténetében amerikai analógiát találunk, ahol tudvalevőleg a Stuartok vallási türelmetlen­sége elől menekülő protestán­sok alapítottak uj hazát. Ez az immár 200 éves tör­ténet kétségkívül hosszan ma­radandó nyomot hagyott a csa­bai törzsökös lakosság lelké­ben és ne felejtsük el, hogy két évszázad mindössze 3—4 generáció életét jelenti. Az el­nyomatás a szabadságot, a küz­delmes napok az egyenlőséget, a közös nehéz sors a testvéri­séget, a demokrata gondolat­nak ezt a három alappillérjét, ledönthetetlenül állította a csa­bai törzsökös lakosság lelkébe, aminthogy ugyanezen okokból a demokratikus gondolat Kos­suth nevével összeforrva kiolt­hatatlanul él az alföldi paraszt­ság szivében is. Mindent, amit ma ebből a •több mint félszázezer lakosú, életerős városból látunk, ennek a lakosságnak nagy szorgalma, munkaereje és takarékossága alkotta. Ebből alakult ki a csa­bai pszichének másik tulajdon­. .sága: hogy ebben a városban mincsen semmi más tekintély, sraint a munka által szerzett vagyon és az egyéni képessé­* gek. Semmi sem áll távolabb, de nem is ellenszenvesebb a £sabai nép előtt, mint az arisz­tokratikus hajlandóság. Sem rang, sem kitüntetés, sem pozí­ció nem imponál itt, hacsak vagyon, ész, munkabírás, egyé­ni képességek nem támasztják alá. És ez természetes is olyan városban, ahol mindenkinek a genealógiáját az egész város ismeri és ahol a nagybirtokos családot ismerik még kis bérlő, a gyárost kezdő iparos, a nagy* kereskedőt krájzleroskorából. Ilyen értelemben demokrata Békéscsaba s ilyenformán de­mokratikus érzelmű a csabai lakosság. Hogy ez persze poli­tikailag sem marad hatástala­nul, az egész természetes. AB idén nem szűnik meg a gyomai járás Békésvármegye rendkívüli közgyűlése - Súlyos helyzetet teremt a közigazgatásban a szanálás — A vármegye ujabb terhei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt rendkívül közgyűlést tartott, hogy állást foglaljon a befügyi kormány­zatnak ama terve ellen, amellyel a gyomai járást teljesen megszün­tetni, egyes járásokat pedig át­szervezni szándékozik. A közgyű­lésen a bizottsági tagok kevés számban jelentek meg és főleg a gyomaiak köréből volt némi ér­deklődés tapasztalható. A közgyűlésen Daimel Sándor dr. alispán elnökölt, aki pontban 9 órakor nyitotta meg a tanács- | kozást. Az alispán megnyitva a köz­gyűlést bejelentette, hogy tekintet­tel arra, mivel a főispán lemon­dott és az uj főispán még beik­tatva nincs, a törvény értelmében ő foglalja el az elnöki széket. Ezután fölhívta a főjegyzőt, hogy a gyomai járás megszüntetése tár­gyában kiküldött bizottság jelen­tését olvassa föl. A javaslat Konkoly Tihamér dr. főjegyző teljes szövegében ismertette azt a javaslatot, amelyet a járások át­szervezésének dolgát tanulmá­nyozó bizottság készített. A javas­lat szerint a gyomai járás meg­szüntetéséről komolyan beszélni nem lehet, legfeljebb csak arról — ha már mindenáron redukálni akarnak — hogy a békéscsabai járás megszűntével Ujkigyós köz­ség a gyulai járáshoz csatoltassék. Ami a gyomai járás kérdését illeti, a javaslat részletesen megindo­kolja, hogy a megszüntetés ellen szól a járás magas lélekszáma, a székhely földrajzi fekvése és fon­tossága mint vasúti gócpontnak, a közigazgatási élet fejlődöttsége, a székhelynek a megye szélén való fekvése és egy csomó más hasonló fontos ok. A járás meg­szüntetésével az elosztott terület­részek olyan többletet jelentené­nek a más járásokban, hogy az igy megnövekedett járások nem tudnának dolgozni, vagy pedig csak személyzetszaporitással, ami pedig megcsúfolná a Iétszám­apasztási szándékot, amely miatt a járást éppen föl akarják oszlatni. A javaslat megállapítja,. hogy noha a létszámcsökkentésről na­100 takarékkorona mai árfo­lyama 132 papírkorona. pönta érkeznek hirek, valójában semmi sem történik ezen a téren. A közigazgatás föladatai egyre szaporodnak, a végrehajtandó ren­deletek folyton gyarapodnak, ugy hogy inkább növelni kellene a közigazgatási tisztviselők létszá­mát, nem apasztani, ha azt akar­ják, hogy rendes és megbízható legyen a közigazgatás. A helyzet ezen a téren annál furcsább, mert ugyanakkor, amikor a községi tisztviselők létszámát 20 %-kal szaporították, a központban levők szaporításáról hallani sem akar­nak. A javaslat ezután hosszasan ismerteti az ügyek szaporodását, amivel jóval több munka háram­lik a központra, mint a békeévek­ben. Ezután leszögezi a javaslat azt is, hogy a járási közbiztonság fölötti éber őrködés miatt sem oszlatható föl a gyomai járás, mert ha a mai gazdasági helyzet következtében megismétlődnének az egykori zavargások, ezt a já­rási főszolgabiróság őrködése nél­kül nem lehetne megelőzni. Ha majd a mai nagyobb lélekszámú községek rendezett tanácsú vá­rosokká alakulnak, akkor, — de csakis akkor — lehet szó a járá­sok összevonásáról és a számuk apasztásáról. A javaslat végül azt indítvá­nyozza, hogy szükséges, hogy a javaslatot a főispán és alispán vezetése alatt egy küldöttség vi­gye el a belügyminiszterhez, meg­magyarázva, hogy a gyomai járás megszüntetése egyelőre kivihe­tetlen. H. Kiss Ferenc (Szeghalom) szükségesnek tartja illetékes he­lyeken kifejezésre juttatni azl, hogy a közigazgati állások fönn­tartása a vármegye közönségének létérdeke. Harsányt Pál (Gyoma) a járás nevében hálás köszönetét fejezi ki az alispánnak azért a fárado­zásért, amelyet a gyomai járás fönntartása érdekében eddig ki­fejtett. A vármegye nehéz sorsa Daimel Sándor dr. alispán azon­nal válaszolt a felszólalásokra. Fordított világot élünk ma — mon­dotta — mert ma először a mun­kást bocsátják el és csak azután, nagysokára kezdenek beszélni a Zürichben a magyar koronát 65-el jegyezték. munka csökkentéséről. Évek óta hangoztatják, hogy a közigazga­tást egyszerűsíteni kell, azonban erről komolyan szó sincs, sőt inkább komplikálttá teszik a köz­igazgatást, hogy alig győzi a köz­pont a munkát. A szeghalmi fő­szolgabírói állás betöltéséről eddig a békéscsabai járás fennállása miatt nem lehetett szó, d& ennek megszűntével most-majd sor kerül arra is. Ez az októberi közgyű­lésen fog megtörténni, a szabály­rendelet értelmében. Ezután az alispán bejelentette, hogy a napokban résztvett a bel­ügyminisztériumban egy értekez­leten, amelyet a vármegyei alispá­nok részére rendeztek. Ha mind­azokat a terveket, amikről ott hallott, valóra fogják váltani, akkor nagyon súlyos helyzetbe kerülnek a vármegyék és a köz­igazgatást a szó teljes értelmében lehetetlen lesz végrehajtani. Pél­dákat sorol fel, amelyekből csak egyet emiitünk meg: nemcsak a vármegyei, de a városi nyugdí­jasok illetményeit is a vármegyei pénztárból kell majd fizetni, ami havonta 97 millió korona terhet jelent a vármegyére. A közgyűlés ezután a javaslat által jelzett bizottság megválasz­tására tért át. A bizottság elnöke a főispán lett, tagjai pedig az alispán, Harsányi Pál (Gyoma), Csernus Mihály (Endrőd), Peter­mann József, Kner Izidor és Kovács István Gyoma, valamint Zeöke Antal dr., a kerület nem­zetgyűlési képviselője. A válasz­tást a közgyűlést egyhangúan el­fogadta a bizottság javaslataival együtt. Halasztás a gyomai járásnak Daimel Sándor dr. alispán ez­után bejelentette, hogy a belügy­minisztériumi értekezleten tudo­mására adták, hogy a gyomai já­rás megszüntetésére nézve ez év végéig a kormány halasztást adott. Újévig tehát nyugpontra jutott a járás ügye, de hogy azután mi lesz, még csak sejteni sem lehet semmit. Maczák György békéscsabai lakos lemondása folytán a vár­megye központi választmányában megüresedett helyre — Berthóty István dr. polgármester javasla­tára — Kraszkó Mihályt válasz­tották meg. A közgyűlés ezután rövidesen letárgyalta a tárgysorozat összes pontjait. 77 Dunánfuíon nagy károkat okozott a vitjar Budapest, junius 14. A prágai, berlini, bécsi és zágrábi telefon­vonalakat annyira megrongálta a tegnapi országos vihar, amelynek Budapesten volt úgyszólván a köz­pontja, hogy a beszélgetés ezeken a vonalakon még ma is teljesen lehetetlen. A viharral kapcsolat­ban nagy károkat jelentenek Ka­posvárról, Szombathelyről, Zala­egerszegről és Szekszárdról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom