Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-25 / 109. szám

Békéscsaba, 1924 május 25 BÉKÉSKEGYEI KÖZLÖNY Valorizálni kell a hadikölcsönöket. Aránylag nem terheli meg túlságosan as államot. Az ország lakosságának az a jelentős hányada, amely annak idején részint hazafias motívumok­ból, részint pedig reálisnak tetsző számítással fölös tőkéjét hadiköl­csönökbe fektette, ujabban valami sajátságos optimizmussal kezd abban bizni, hogy a hadikölcsö­nök valorizációja esetleg mór a közeljövőben meg fog történni. Hogy ez a vélekedés milyen ok­ból táplálkozik, azt nem igen le­het megállapítani. Kétségtelen azon­ban, hogy a nagy tömeg általá­ban azt hiszi, hogy az állam, amely annak idején a polgárság­nak szinte kötelességévé tette a hadikölcsönjegyzést, előbb-utóbb mégis csak bizonyos morális kény­szer hatása alatt kénytelen lesz a hadikölcsönkötvények kérdését valamilyen módon rendezni. A közvélemény előtt bizonyóra az sem egész ismeretlen, hogy a központi hatalmak közül Német­országban végre jelentős lépés történt a hadikölcsönök valorizá­ciója érdekében. A német törvény­hozás ugyanis nemrég kimondotta, hogy a hadikölcsönkötvények az egykori érték 15 százaléka erejéig valorizáltatnak. Ausztria nem merte ezt a lépést megtenni, viszont ezt a problémát oly módon igyekszik áthidalni, hopy különféle adókból egy bizonyos alapot létesített, mely­ből azokat, akik mególlapithatólag vagyonuk túlnyomó részét hadi­kölcsönökbe fektették és most tel­jesen elszegényedtek, habár igen szerény mértékben is, mégis némi­képpen kárpótolni igyekszik va­gyoni romlásukért. De ugyancsak jelentős lépések történtek Lengyel­országban is a hadikölcsönkötvé­nyeknek legalább részbeni valo­rizációja érdekében. Csehország­ban állítólag 15 koronájával akar­ják beváltani a kötvényeket. Nálunk, sajnos, ez a kérdés még mindig messze van bármilyen konkrét elintézéstől. A magyaror­szági hadikölcsönkötvények ösz­szege — miként a legutóbb esz­közölt nosztrifikálásból megállapít­ható volt — nagyjában 8 milliárd koronára rúgott. Ebből most az időközben történt beszolgáltatások, vagyonváltság stb. levonásával mintegy 5 milliárd értékű kötvény van még forgalomban. A hadi­kölcsönkötvények hat százalékos kamatozása tehát a kincstárnak egy évben mindössze 300 millió papirkoronájába kerül. Amennyi­ben tehát a kormányzat csak egy tízszázalékos valorizációra is el tudná magát szánni, ami igazán egészen szerény mérték Jvolna a hadikölcsön révén tönkrement pol­gári egyedek számára, ugy a kor­mány mindössze 3 milliárdot adna ki egy évben kamatszolgáltatás fejében. Az pedig, hogy a kormány az öt milliárdnyi értékű hadiköl­csönkötvényt legalább 10 százalék erejéig felvalorizálja, korántsem képezhet különösebb problémát az államháztartás számára, hiszen a kormány ujabban átlag 30 milliár­dot vesz fel a Jegyintézettől régi kölcsönei rendezése végett, tehát a kormány egy ilyen jegyintézeti hitel keretében egyszer és min­denkorra elintézhetné a 10 szá­zalékos valorizáció kérdését. Ez ugyan — ismételjük — egy igen szerény megoldási mód lenne, de mégis lényegesen több lenne a mai semminél. Jó helyről nyert információnk szerint bizonyos oldalakról máris történtek ilyen irányban puhatoló­zások a pénzügyi kormánynál, azonban egyelőre minden ered­mény nélkül, miután a pénzügyi kormány jelenleg teljesen a sza­nálási processzus jegyében mun­kálkodik. Offenzíva indult a szovjetcsapatok ellen Konfliktus Oroszország és Lengyelország között a kisebbségi kérdés miatt Kopenhága. A Skandináv Sajtó­iroda moszkvai értesülése szerint Turkesztánban felkelés támadt ; Szovjetoroszország ellen. A szov­jetköztársaságok területén ugyan a kisebb felkelések napirenden vannak s az európai sajtó mind­annyiszor nagy forradalommá fújja fel őket, ezúttal azonban minden jel arra mutat, hogy tényleg komo­lyabb mozgalomról van szó. A turkesztáni ellenforradalmárok csa­patai már meg is kezdték az of­fenzívát a szovjetcsapatok ellen. A felkelők a támadásnál nehéz tüzérséget használtak. Általában véve a felkelők csapatai el van­nak látva a legmodernebb harci eszközökkel: nehéz tüzérséggel, gépfegyverekkel, aknavetőkkel, ké­zigránátokkal és fényszórókkal rendelkeznek. A Skandináv Sajtó­iroda s ennek nyomán a Neue Freie Presse szerint minden körül­mény arra vall, hogy nagyszabású offenziváról van szó, amilyen an­nakidején a tábornokok fehérorosz­országi és szibériai offenzívája volt. A felkelőknek képzett vezéreik is vannak, mert számos orosz monarchista emigráns, akik eddig Párisban éltek, Turkesztánba uta­zott és belépett a szovjetcsapatok ellen küzdő hadseregbe. A turkesztáni offenzívával egy­idejűleg az orosz kormány kon­fliktusba bonyolódott a lengyel kormánnyal is. Az orosz kormány Varsóba jegyzéket küldött, amely­ben tiltakozik a lengyelországi kisebbségek üldözése ellen. A rigai szerződésre hivatkozva arra hivta föl a lengyel kormány figyelmét, hogy lengyel közigaz­gatási közegek, a rendőrség és a katonaság megsértették a kisebb­ségek jogait és ezt a magasabb tényezők állásfoglalására lehet visz­szavezetni. Vojciehovszky köztár­sasági elnök és a hadügyminiszter olyan beszédet mondtak, amelyek után nem csoda, ha az alantas Ingyen nézheti meg mindenki ma vasárnap és minden este a Gólya Divatáruház (Andrássy-ut20) diszkiállitásu pünkösdi fehér hetét. Itiinő olcsá éra KRÓNIKA A hidegről krónikáztunk Eleget, Most azután szidhatjuk a Meleget. Hűsölni bár kimehetünk A strandra, Csak ne leljünk egy kis forró Kalandra. Strandon látszik, ki az iga­Zi árva Es kinek X vagy kinek 0 A lába. Lábról van szó, eszembe jut A futball. Ma mérkőzünk a szegedi Vasúttal. Filippinyi a nadrágját Felköti, Lesz hadd el hadd, ha a gólt a CsAK lövi. Grada Jenő az örömtől Felzokog — Mi leszünk a kerületi Bajnokok. —lián. Ügyes felvesz Sínger Kari fehérnemü­szalónja, Szarvasi-ut 2. sz. alatt. !!F QÜQQüüyUüüQüÜQüÜÜUÜÜQy^ Újra megnyílt Dr. Gyöngyösi és Gruber könyv- és papirkereskedése Szt. István-tor 16 sz. alatt (Gally és Wénich drogéria mellett) közegek feljogosítva érzik magu­kat önkényesen járni el a kisebb­ségekkel szemben. A lengyel kormány visszauta­sította az orosz jegyzéket, de vé­delmére nem tudott mást felhozni, minthogy nem enged a belügyekbe avatkozni. Ezt a jól ismert ürügyet használta fel arra, hogy kijelentse, hogy ebben a tárgyban nem haj­landó a moszkvai kormánnyal semmiféle tárgyalásba se bocsát­kozni. Ugyanakkor azonban azt is elhatározták, hogy a köztársa­sági elnök beszédeit a jövőben cenzúra alá vetik, hogy az államfő ne mondhasson olyan dolgokat, melyeket Lengyelország ellenfelei a maguk céljaira kihasználhatnak. Többmilliós betörés Újkígyóson Egy családnak minden ruháját elvitték (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vakmerő és elszánt emberek érzékenyen megkárosítottak egy ujkigyósi gazdát. Bánki János jó­módú gazdálkodó portájára néhány nappal ezelőtt, amikor a gazda és családja a mezőn tartózkodott, ismeretlen tettesek hatoltak be, ami annál is könnyebb föladat volt, mert az ajtók zárját egészen kezdetleges vasak képezik. A betörők, akik a jelek és a végzett alapos munka után Ítélve, mintegy hárman-négyen lehettek, óvatosan behatoltak a lakásba, ahol összeszedtek minden darab ruhát és fehérneműt, ami a kezük ügyébe került. Kiváltképpen a felsőruhákra pályáztak, amiben aztán bő aratásuk is volt, mert Bánkiék családja igen nagyszámú, ezenkívül a jómódú gazda házá­nál csak jobb ruhákat hordtak. Minden jobb férfi- és nőiruhát, kalapot és cipőt összeszedtek a betörők s a rengeteg holmival el­távoztak anélkül, hogy bárki is észrevette volna a garázdálkodá­sukat. A többmillió koronára rugó értéket képviselő ruhákkal eltűn­tek, valószínűen a kerteken ke­resztül. A vakmerő betörést a gazda csalódja csak este vette észre, amikor a munkából hazatértek. Legott följelentették a betörőket a csendőrségen, amely most nagy eréllyel nyomoz a tettesek után. OíplogcptttlajdonosoH figyelmébe! Szabadalmazott Dorn-féle törek­rosta nagyban emeli a cséplőgép­nek a munkaképességét, továbbá ez összes buza-, árpa- és zab­rosták gyártási helye: Dorn Józsefy Békéscsaba, Kinizsi-ucca 11. Telefon 143.

Next

/
Oldalképek
Tartalom