Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-24 / 108. szám

EGYES SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1924 május 24 Szombat 51-ik évfolyam, 108-ik szám BEKESH Politikai napilap Elóiixate*! dltak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P -Horváth Rezső. A mezőgazdaság az uj vámtarifa ellen Az OMGE igazgató-választmánya Somssich elnöklésével ma ült össze, hogy a vámtarifáról szóló törvényjavaslattal foglalkozzék. Somssich megnyitó beszédében hangoztatta, hogy az ország gazdasági szempontjából életbevágó fontosságú az uj vámtarifajavaslat. A mezőgazdaság mérsékletet tanusit és nem akarja a közfogyasztás megdrágítani. Mutsenbacher Emil dr. az OMGE főtitkára, a vámtarifa-tanács előadója előterjesztette mezőgazdasági vámpolitikai jelentését. Hangoztatta, hogy az iparcikkeket, amelyekben nincs elegendő termelés, nagyon magas vámmal védenék meg. Súlyosan érinti a magyar ipart a petróleum magas ártétele, a mezőgazdaságot a műtrágya, továbbá a csávázó szerek magas védvámja. A mezőgazdaságnak arra volna szüksége, hogy e cikkeket, különösen a műtrágyát vámmsiitesen szerezze be külföldről. Kifogásolja továbbá a hordó vámtételét. A magyar gazdaközönség ragaszkodik ahhoz, hogy e súlyos vámtételeken változtassanak. Ez után a gazdasági egyesületek vezetői szólaltak fel. Uj világháború veszélyei? Egy német—orosz szövetség veszedelme Amerikai és német töke újjáépítette az orosz hadsereget időt az ország újjáépítésére kell fordítania. Külföldi hitelekre van szüksége, ezeknek pedig főfeltétele a békés magatartás és a nemzetközi konfliktusoktól való tartózkodás. Mindezek ellenére azonban súlyos hiba volna, ha tagadnók, hogy Oroszország felől tényleg veszedelem fenyeget. Oroszország természetes ekszpanziós törekvései a tenger felé vezető utak megszerzése iránt nyilvánulnak meg, éppen ugy, mint az elmúlt időkben. Aktuális mindenesetre csak akkor lesz az orosz veszedelem, ha Németországgal kapcsolatot talál, ami kétségtelenül olyan lehetőség, melyet nem szabad figyelmen kivül hagyni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Németország moszkvai követe ugyanaz a Brockdorff-Rantzau, aki mindvégig ellene volt a versaillesi szerződés aláírásának. Aki ismeri ezt a páratlanul tehetséges, de mértéktelenül nagyravágyó és szinte az intrikára született diplomatát, annak feltétlenül gondot okoz Brockdorff-Rantzau moszkvai ténykedése. Ismeretes, hogy a Putilov-féle hatalmas orosz ágyúgyár éjjel-nappal dolgozik és hogy annak idején az amerikai, ujabban pedig a német tőke az orosz hadsereget elsőrangú felszereléshez juttatta. Az a lehetőség, amelytől félnünk keli, tehát az, hogy a megaláztatásokkal kétségbeesésbe kergetett Németország egy esetJeges revanche háború céljából "Oroszország karjába veti magát. Ezzel eljutottunk az európai politika központi problémájához, a német-francia ellentéthez, amelynek a jóvátételi kérdés csak egyik részlete. Ha mostanában nem sikerül a bizalmatlanságot és gyűlöletet csökkenteni, akkor annál valószínűbb az orosz-német szövetkezés lehetősége, illetve az újból való háború veszélye. Ritka világtörténelmi jelentőségű időt élünk most át. A legújabb időben mindenesetre kedvezőbb kilátások nyilnak a békés megállapodásra A régi közös külügyminisztérium -egyik számottevő tagja: Dumba Konstantin, aki hosszú ideig követségi szolgálatokat is teljesített a volt monarchiának, érdekes fejtegetéseket adott közre a napokban a bécsi sajtó hasábjain. Többek között foglalkozott az esetleges uj világháború veszélyeivel is. Európa jelenlegi politikai helyzete — mondotta a volt követ — a békeszerződéseken nyugszik. A békeszerződések megkötése alkalmával a győztes felek azt hangoztatták, hogy a szerződések megkötésénél egyedül az a cél vezéreli őket, hogy a háború előtti idők nemzeti igazságtalanságait jóvátegyék. Ma azonban meglepetéssel kell látnunk, hogy a defenzív és katonai szerződések egész sora létesül szemünk előtt. Franciaország ilyen szerződéseket kötött Belgiummal, Lengyelországgal és a cseh-tót állammal és hasonló szerződést készit elő Romániával. Lengyelország és Románia védelmi szövetséget kötöttek egymással Oroszország ellen és ugyanakkor Jugoszlávia az Olaszországhoz való közeledés politikájára tért át. A régi szövetségi rendszernek ez a feltámadása azt eredményezte, hogy szinte kizárt dolog egy esetleges uj háborúnak csupán a konfliktusban levő államokra való lokalizálása, mint ahogy 1914-ben a világháború keletkezett az európai nagyhatalmak ellentétes államcsoportjai között a monarchia és Szerbia között kitört konfliktusból. Ugyanaz a veszély fenyegeti Európa békéjét ezidőszerint is a szoros védő- és dac-szövetségek következtében. Bármely ország között kitörő lokális konfliktus ismét lángba borithatja Európát. A legnagyobb veszély Oroszország részéről fenyeget. Maga a keleti vörös veszedelem ma már természetesen nem olyan fenyegető, mint két esztendővel ezelőtt. Oroszországnak hosszabb időre van szüksége, hogy lélekzethez jusson s ezt az Anglia nyugodt, csillapító politikája, Amerika frontváltoztatása egy-egy ujabb mérföldkövet jelent a megoldás eddigi tövises utjának. A jóvátételi kérdés végleges megoldását meg kellene előznie annak a ténynek, hogy Németország belép a Népszövetségbe. A béke fenntartása céljából döntő fontosságú kérdés a leszerelés kérdése. Kétségtelen, hogy Európa békéjének tulaidonképeni veszedelme a francia katonai hegemóniában rejlik. Ausztria szerepe az ezidőszerinti világpolitikában egészen jelentéktelen. A nagy világpolitikában Ausztria ma csak tárgy és alany. Más a szerepe Magyarországnak, amely noha nagyságánál és jelentőségénél fogva szintén nem számottevő faktora a világpolitikának, földrajzi helyzeténél fogva, valamint a benne duzzadó nacionalista erő következtében, végül pedig azért, mert a tőle elszakított nemzetiségek is inkább húznak hozzá, mint uj államaik kereteihez, feltétlenül olyan állam, amelyet az eurónai hatalmaknak mindig számba kell venni. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. F'erencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Szombaton alakul mzg a TJzmzefi Bank Budapest, máj. 23. A Magyar Nemzeti Bank szombaton délelőtt 10 órakor tartja alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésen Korányi Frigyes pénzügyminiszter fog elnökölni. A közgyűlés hozzájárul a napirendre tűzött tárgvso* rozathoz. A Magyar Nemzeti Bank holnap már de fakto meg lesz, azonban működését csak junius 10-én kezdi meg. Technikai akadályok miatt nem lehetséges működnie, mart ez idő alatt jelölik ki a Jegyintézet tisztviselőit, illetve szólítják fel őket a Nemzeti Bankba való belépésre és ekkor történnek meg a kinevezések is. Két hét alatt intézik el a cégjegyzést is, hogy a bank törvényesen is megkezdhesse működését. Ma délben végre közös listával állapodtak meg a Jegybank tanácsosaira nézve. A holnapi tanácskozáson már közös hsztával vesznek részt. Elnök : Popovics Sándor A főtanács tagjai: Ullmann Adolf, Weisz Fülöp, Walber Gyula, Madarassy-Beck Marcell báró, Végh Károly, Heinrich Aladár, Chorin Ferenc és Kornfeld Móric báró. Az agrárérdekeltség részéről: Somsich János gróf, Hadik János gróf, Meskó Pál, Bernát István, Pap Elek báró. Póttagok : Koos Aladár, Szurday Róbert, Raus Aladár és Mutschenbacher Emil dr. 100 takarékkorona mai árfolyama 131 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 67 5-el jegyezték. 20 koronás arany 400000 papírkorona. Tlmerika és Ttngtia TTlagijarországért Budapest, máj. 23. A külföldi kölcsönnel kapcsolatban megindult tárgyalásról Strausz István a következőket mondotta : Amenynyire én a tárgyalásokat ismerem, azok nagyon biztatóak, sőt azt mondhatom, hogy Amerika egyenesen érdeklődik a szanálási ie

rv keresztülvitelének lehetősége iránt, ami azt is jelenti, hogy nagy erővel fog támogatásunkra sietni a kölcsön megszerzésénél. Mindezt J. Smith népszövetségi főbiztosnak köszönhetjük. Az angolok is nagy érdeklődéssel vannak irántunk e tekintetben és minden eszközt felhasználnak arra, hogy segítsenek rajtunk. Hasonlóképen Olaszország is kifejezte e?irányu támogatását. Staggione-szintársulat jön Békéscsabára VA Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Kamara Színház, amely ezidőszerint Kecskeméten tart rövid sziniszezont, ma kérvénnyel fordult a polgármesteri hivatalhoz. A kérvényben Alapi Nándor igazgató arra kér engedélyt, hogy a staggione-társulattal junius hónap folyamán tiz napra terjedő, sziniidényre engedje át neki a város a színházat. Alapi társulata 12 tagból áll és néhány állandóan vendégszerepelő fővárosi művészből. A főleg drámai darabokat szinrehozó társulat célja az, hogy az értékes színpadi munkákat összevágó, teljesen kiforrott előadásban mutassa be és hogy a fővárosi színházi kulturát hozzáférhetővé tegye a nagyobb városok megértő közönsége számára. A staggione-társulat műsorában mindössze tiz darab szerepel, de ezek a színpadi irodalom leghíresebb remekei, a legművészibb termés értékei. Közöttük van vígjáték, színmű, dráma és szatíra is, nem kisebb szerzők neveivel védjelezetten, mint: Ibsen, Moliére, Sardou, Tolsztoj, Kaiser, Schnitzler stb. A társulat, amennyiben a békéscsabai színházat átengedik neki a rövid sziniidényre, azonnal idejönne, mihelyt a kecskeméti idényt befejezi s megkezdi itt az előadások előtt a szükséges gazdasági és személyi természeti előmunkálatokat. Értesülésünk szerint a város vezetősége készségesen hajlandó a Kamara Színháznak átengedni a városi színházat, mert az a nézet alakult ki, hogy a város közönsége elől nem szabad elzárni az igazi és magasnivóju színpadi művészet élvezésének lehetőségeit. A kérvénnyel a városi tanács egyik legközelebbi ülése fog érdemlegesen foglalkozni.