Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-23 / 107. szám

Békéscsaba, 1924 május 20 BÉKFISSEOYEL KÖZLÖNY 3 tartózkodási helyét. Turi, aki Bu­dapestre került és noha ott állás­ban van, sohasem sikeiült az idézőlevélnek föltalálnia, két év után végre mégis biró elé került. Csütörtökön kezdte a bünügyet tárgyalni a békéscsabai járásbíró­ság. A tárgyaláson a bizonyítási eljárást a tanuk meg nem jelen­hetése miatt péntekre kellett elha­lasztani, mire a vádlottat a biró­ság nyomban letartóztatta, mivel a tárgyalásokon való megjelené­sek elől eddig következetesen ki­tért. A letartóztatott vádlottat nyom­ban fegyveres fogházőr vette párt­fogásába és a tárgyalóteremből, a biróság szine elől, a járásbíró­ság fogházába kisérte. Megörökítik az elesettek emlékét Kiss László dr. szeghalmi járási vezető főszolgabíró a vármegyei ügyviteli szabályzat értelmében hétfőn, 19-én délelőtt 11 órára Szeghalom községháza tanácster­mébe járási tiszti értekezletet hí­vott egybe, amelyen résztvettek a járásbeli összes jegyzők és segéd­jegyzők, ezenkívül Kardos Károly körösladányi biró és Szarka Kál­mán körösladányi községi gazda. Korbuly Lajos járási gazdasági felügyelő elmaradását kimentette. A járási értekezleten beható megbeszélés tárgyát képezték fő­képpen az alábbi közérdekű já­rási ügyek: A háborúban elesett hősök emlékének megörökítése a járásbeli községek részéről állan­dóan felszínen tartatik és a kez­deményező lépések már annyiban megtétettek, hogy az elesett hősök pontos névjegyzéke elkészült és a községek érintkezésbe léptek a Hősök Emlékét Megörökítő Orszá­gos Bizottsággal, hogy annak in­tenciói szerint járjanak el. A já­rási értekezleten abban állapod­tak meg, hogy minden községben egy helyi bizottságot alakítanak, amely az aralás után megkezdi a gyűjtést a felállítandó emlékmüvek költségeire, főképpen a gazdakö­zönség körében és remélhető, hogy az a gazdaközönség, amely a há­borúban nagy részt fel volt ment­ve, teljesíteni fogja erkölcsi köte­lességét és a háborúban elesett hőseink emlékének megörökítésé­hez a legnagyobb mértékben fog hozzájárulni. Ezután dr. Tóth Béla szolgabíró előadásában részletesen megbe­széltetett a tisztiértekezleten, hogy a testnevelésről szóló törvény vég­rehajtása miképen foganatosíttas­sák. Megállapítást nyert, hogy a szeghalmi járásban a hadirokkan­tak és hadiárvák járulékai és se­gélyei május 31-ig hiánytalanul ki­fizettettek és ebben a tekintetben panasz nem merült fel. Továbbá kimondotta a járási értekezlet, hogy a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének kérelmét méltányolva a „Vármegye" cimü lapra minden község előfizet. Részletesen megvitatták a jegy­zők a járási főszolgabíróval együtt, hogy a marokkói és az olasz sáska irtását, amennyiben azok az idén is mutatkoznának, miképen fogja foganatosítani. Kiss László főszolgabíró ismertette az idevo­natkozó rendelkezéseket és a ro­vartani állomás részletes utasítá­sait, amelyek betartása mellett a sáska ellen sikerrel lehet véde­kezni. Kimondotta a járási értekezlet, hogy Szeghalom, Füzesgyarmat és Körösladány községek részére egy közös fertitlenitőgépet szerez be, mig Vésztő község a gépet önál­lóan fogja beszerezni. A járási fő­szolgabíró ismertette Vaszi György „Az elpazarolt élet" cimü antibol­sevista müvét és felhívta a köz­ségi jegyzőket, hogy a hazafias szellemtől áthatott mü terjesztése érdekében különösen az egyszerű néprétegek körében a legna­gyobb propagandát fejtsék ki. A mü a magyar tudományos sajtók vállalatának (Budapest, VIII. ker. Muzeum-körut 6.) kiadásában je­lent meg. Nem kell az élet Egy hadirokkant öngyilkos­sága (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csicsely János 27 éves békéscsa­bai tanyai földmives tragédiája egyszerű és szürke háborús eset. Egyszer, régen elment hazulról, egészségesen és viruló ifjúságban, aztán a frontpokol ezernyi őrjítő szenvedése és néhány kegyetlen sebesülés után mint magával te­hetetlen, ifjan megvénült, beteggé nyomorított földterheként került haza. Az itthoni életet rokkantan és bénán nem tudta többé meg­szokni, a nagyszerű szántó-vető munkát nem birták többé kihasz­nált, elnyűtt izmai és — lelkében mélységes undorral a földi igaz­ságtalanságok iránt — rádöbbent a vigaszos kiutra: a halálba me­nekült. Az egyszerűségében azért mé" lyen megható kis tragédia részle­tei a következők : Csicsely János kisbirtokos, aki a kereki tanyákon lakik fiatal fe­leségével, már huzamosabb idő óta sokat szenvedett lábsebének folytonos kiujulása miatt. A harc­téren szerzett súlyos seb gyakran kifakadt, elgennyesedett és ilyen­kor rengeteg fájdalmat okozott a harctér nyomorultjának. Nemrég, hogy súlyos bajáról elterelje a fi­gyelmét, megnősült, de ez sem hozott változást az életébe : a be­tegsége minden napját szenvedéssé tette és elkeserítette. Lassanként erőt vett rajta az életuntság és megérlelődött benne az a gondo­lat, hogy szenvedései elől csak a halálban találhat menekvést. Életuntságát fokozta még az is, hogy az apai örökségüket tevő földbirtokot az örökösök között szétosztották, ugy, hogy neki csak öt hold maradt. Ez nem tudta ellátni a kis család szükségleteit, viszont Csicsely az állandó bete­geskedése miatt semmiféle munkát végezni nem tudott. Tegnap délután elszánta magát és felhasználta az alkalmat, ami­kor felesége a ház meszelésével foglalatoskodott, bement a pelyvás kamrába. Egy istrángdarabból hur­kot készített magának, a kötelet a mestergerendához kötötte, aztán felakasztotta magát. A felesége mintegy negyedóra múlva valami miatt benyitott a kamrába. Majd­nem hanyatvágódott, amikor meg­látta férjének lelógó, megmere­vedett, kihűlt testét s amikor szörnyű sikoltozására Kristóf János és Csicsely Mihály szom­szédok átszaladtak, a szerencsétlen rokkantban már nem volt élet. Az özvegy jelentésére a rend­őrség részéről Vas Vilmos dr. rendőrorvos megjelent a helyszínen és megállapította a beállott halált. A rendőrség — mivel az öngyil­kosság ténye kétségtelen — nem indított vizsgálatot Csicsely János ügyében, a járásbíróság pedig megadta a temetési engedélyt az életunt rokkant tetemének eltaka­rítására. HIBEK — A polgármester itthon. Ber­thóty István dr. polgármester csü­törtökön este a budapesti gyors­vonattal hazaérkezett, mivel hiva­talos teendőit és tanácskozásait az egyes minisztériumokban befe­jezte. A polgármester utjának eredményéről holnap számolunk be részletesen. — Mezőgazdák figyelmébe. A földmivelésügyi minisztérium a mezőgazdasági termelési statisz­tika vetésterületi adatainak felvé­telét az 1923—24. gazdasági évre is elrendelte. Köteles ezen rende­let alapján a város mindazon la­kosai, kik bármily kicsiny földön is mezőgazdasági termelést űznek, annak adatait a kerületében mű­ködő kézbesítőnek folyó hó 28-ig személyesen bejelenteni. A 100 hold és annál nagyobb gazdaság tulajdonosa az adatokat maga kö­teles a neki kézbesítendő lapon bejelenteni. Aki adatszolgáltatási kötelezettségének eleget nem tesz vagy hamis adatokat jelent be, 6 hónapig terjedhető elzárással és 120.000 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntethető kihágást követ el. Cséplőgéptulajdonosok gépeiket ugyanezen idő alatt szin­tén tartoznak kézbesítőjüknél be­jelenteni. — A szeghalmi járási Jegyző Egyesület megalakítása. Sebők Ferenc körösladányi főjegyző kez­deményezésére a szeghalmi járás mind a négy községének összes jegyzői és segédjegyzői, számsze­rint 18-an május 19-én Szeghal­mon a községháza tanácstermé­ben Kiss László dr. szeghalmi járási főszolgabíró jelenlété­ben járási értekezletet tartot­tak, amelyen egyhangú lelkese­déssel elhatározták, hogy Szeg­halom székhellyel a községi és körjegyzők országos egyesületének szeghalmi járási szakosztályát megalakítják. A megalakult járási egyesület elnökéül szintén egy­hangú lelkesedéssel Tardy Lajos vésztői főjegyzőt, jegyzőéül Pet­rovszki Géza vésztői hagyatéki jegyzőt és pénztárnokául Fogolyán Kristóf Géza vésztői hagyatéki jegyzőt választotta meg. Az újon­nan alakult jegyzői egyesület leg­közelebbi közgyűlésén fogja tár­gyalni az alapszabályokat. — Szerelem játéka. Marivaux , volt az első, aki egyszerű szeielmi történeteket vitt . a színpadra, a lelki élet olyan finom rajzával, aminőre legalább az érzelem dol­gában, előtte még néni volt példa az irodalomban. Jelen munkája, melyet a Vasas műkedvelő gárda tagjai hoznak szinre áldozócsü­törtökön, május 29-án a Mentő­egyesület javára, a legfényesebben mutatja azt a művészetet, amely a lelki élet legapróbb árnyalatait meg tudja látni és meg tudja szó­laltatni. Orgont Ruhmann László, Mariót Balazs János, Silviát Ma­rik Mancika, Doranleot Gálics Sándor, Lisettet Kurilla Ilonka és Pasquint Babinszky Bandi ala­kítják. — Az italmérési illetékek el­leni fölebbezések tárgyalása. Az 1924—26 évekre megállapított ital­mérési illetékek mérve ellen be­adott felebbezések tárgyalása Gyu­lán a kir. pénzügyigazgatóságnál kedden, május 27-én reggel 9 órá­tól kezdődőleg folytatólagosan fog megtartatni. A tárgyalások nyilvá­nosak, amelyen az érdeklődők megjelenhetnek. —Uj szezondivatlapok és divat­albumok érkeztek dr. Gyöngyösi és Gruber főtéri üzletébe. — Egy őrült mozdonyvezető egy hétig vezetett mozdonyokat. Budapestről jelentik : Ma reggel 5 órakor a főkapitányságra kény­szerzubbonyban egy 43 év kö­rüli férfiút szállítottak. A szeren­csétlen embert a mentők a keleti pályaudvarról hozták be. Az illető Német András mozdonyvezető, aki évek óta a Budapest—Kapos­vár közötti vonalon mozdonyvezetői szolgálatot teljesített. Két hete a mozdonyvezetőn az elmezavar jelei mutatkoztak és kezelés alá vették. A rendőrség megállapította, hogy mint közveszélyes őrült tel­jes hétig vezetett vonatokat Bu­dapest és Kaposvár között. Be­szállították az elmegyógyintézetbe. — Két színdarab a Szinházi Életben. A Király színház nagy­sikerű újdonságát, a Huncut a lányt és a Viakszvirág cimü pa­rasztvigjátékot adja darabmellék­letül lncze Sándor lapja a Szin­házi Élet legújabb számában, amely azonkívül gyönyörű képek­ben, érdekes cikkekben számol be a Szépség, az Amerika lánya, az Egy pohár viz és az Andrássy uti Színház uj műsorának bemu­tatójáról. Hatalmas film. érdekes divat, sport, autó és vidéki rovat teszi változatossá az uj számot, amelynek ára 6000 korona, ne­gyedévi előfizetés 60.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsébet­körűt 29. — Öngyilkosságok Szeghalmon. Szeghalom községben az elmúlt héten két öngyilkosság is történt egymásután. Az egyik öngyilkos Bere Károly 52 éves szeghalmi napszámos, lakóháza udvarában lévő birkaól gerendájára felakasz­totta magát és meghalt. Tettének oka ismeretlen. — A másik ön­gyilkos Török József 19 éves szeg­halmi géplakatossegéd, aki atyja lakásának padlásán felakasztotta magát és meghalt. Tettének oka valószínűleg abban keresendő, hogy mint géplakatos iparát nem folytatta, állandóan mulatott s ezért atyja őt megdorgálta és ezt ugy látszik, nagyon a szivére vette. Szeghalmon ez már az utóbbi időben a hetedik öngyilkosság, ami mindenesetre nagyon feltűnő és a mai világháború utáni idők idegességére, züllött állapotaira vezethető vissza. — Messzalina. Ismét hatalmas film kerül szombaton műsorra, mely két részben a római csá­szárság uralmának idejéből veszi érdekes cselekményét és hatalmas felépítésével, tömegjeleneteivel és eredeti felvételeivel pompás lát­ványosságot nyújt. Messzalina a címe e filmkolosszusnak, melynek I. része szombaton és vasárnap pereg le, hogy elibünk varázsolja a római császárság fénykorát, merész gazdagságával, egy izgal­mas kocsiverseny, gladiátor- és oroszlánviadal páratlan látványos­ságával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom