Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-05-23 / 107. szám
Békéscsaba, 1924 május 20 BÉKFISSEOYEL KÖZLÖNY 3 tartózkodási helyét. Turi, aki Budapestre került és noha ott állásban van, sohasem sikeiült az idézőlevélnek föltalálnia, két év után végre mégis biró elé került. Csütörtökön kezdte a bünügyet tárgyalni a békéscsabai járásbíróság. A tárgyaláson a bizonyítási eljárást a tanuk meg nem jelenhetése miatt péntekre kellett elhalasztani, mire a vádlottat a biróság nyomban letartóztatta, mivel a tárgyalásokon való megjelenések elől eddig következetesen kitért. A letartóztatott vádlottat nyomban fegyveres fogházőr vette pártfogásába és a tárgyalóteremből, a biróság szine elől, a járásbíróság fogházába kisérte. Megörökítik az elesettek emlékét Kiss László dr. szeghalmi járási vezető főszolgabíró a vármegyei ügyviteli szabályzat értelmében hétfőn, 19-én délelőtt 11 órára Szeghalom községháza tanácstermébe járási tiszti értekezletet hívott egybe, amelyen résztvettek a járásbeli összes jegyzők és segédjegyzők, ezenkívül Kardos Károly körösladányi biró és Szarka Kálmán körösladányi községi gazda. Korbuly Lajos járási gazdasági felügyelő elmaradását kimentette. A járási értekezleten beható megbeszélés tárgyát képezték főképpen az alábbi közérdekű járási ügyek: A háborúban elesett hősök emlékének megörökítése a járásbeli községek részéről állandóan felszínen tartatik és a kezdeményező lépések már annyiban megtétettek, hogy az elesett hősök pontos névjegyzéke elkészült és a községek érintkezésbe léptek a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottsággal, hogy annak intenciói szerint járjanak el. A járási értekezleten abban állapodtak meg, hogy minden községben egy helyi bizottságot alakítanak, amely az aralás után megkezdi a gyűjtést a felállítandó emlékmüvek költségeire, főképpen a gazdaközönség körében és remélhető, hogy az a gazdaközönség, amely a háborúban nagy részt fel volt mentve, teljesíteni fogja erkölcsi kötelességét és a háborúban elesett hőseink emlékének megörökítéséhez a legnagyobb mértékben fog hozzájárulni. Ezután dr. Tóth Béla szolgabíró előadásában részletesen megbeszéltetett a tisztiértekezleten, hogy a testnevelésről szóló törvény végrehajtása miképen foganatosíttassák. Megállapítást nyert, hogy a szeghalmi járásban a hadirokkantak és hadiárvák járulékai és segélyei május 31-ig hiánytalanul kifizettettek és ebben a tekintetben panasz nem merült fel. Továbbá kimondotta a járási értekezlet, hogy a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének kérelmét méltányolva a „Vármegye" cimü lapra minden község előfizet. Részletesen megvitatták a jegyzők a járási főszolgabíróval együtt, hogy a marokkói és az olasz sáska irtását, amennyiben azok az idén is mutatkoznának, miképen fogja foganatosítani. Kiss László főszolgabíró ismertette az idevonatkozó rendelkezéseket és a rovartani állomás részletes utasításait, amelyek betartása mellett a sáska ellen sikerrel lehet védekezni. Kimondotta a járási értekezlet, hogy Szeghalom, Füzesgyarmat és Körösladány községek részére egy közös fertitlenitőgépet szerez be, mig Vésztő község a gépet önállóan fogja beszerezni. A járási főszolgabíró ismertette Vaszi György „Az elpazarolt élet" cimü antibolsevista müvét és felhívta a községi jegyzőket, hogy a hazafias szellemtől áthatott mü terjesztése érdekében különösen az egyszerű néprétegek körében a legnagyobb propagandát fejtsék ki. A mü a magyar tudományos sajtók vállalatának (Budapest, VIII. ker. Muzeum-körut 6.) kiadásában jelent meg. Nem kell az élet Egy hadirokkant öngyilkossága (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csicsely János 27 éves békéscsabai tanyai földmives tragédiája egyszerű és szürke háborús eset. Egyszer, régen elment hazulról, egészségesen és viruló ifjúságban, aztán a frontpokol ezernyi őrjítő szenvedése és néhány kegyetlen sebesülés után mint magával tehetetlen, ifjan megvénült, beteggé nyomorított földterheként került haza. Az itthoni életet rokkantan és bénán nem tudta többé megszokni, a nagyszerű szántó-vető munkát nem birták többé kihasznált, elnyűtt izmai és — lelkében mélységes undorral a földi igazságtalanságok iránt — rádöbbent a vigaszos kiutra: a halálba menekült. Az egyszerűségében azért mé" lyen megható kis tragédia részletei a következők : Csicsely János kisbirtokos, aki a kereki tanyákon lakik fiatal feleségével, már huzamosabb idő óta sokat szenvedett lábsebének folytonos kiujulása miatt. A harctéren szerzett súlyos seb gyakran kifakadt, elgennyesedett és ilyenkor rengeteg fájdalmat okozott a harctér nyomorultjának. Nemrég, hogy súlyos bajáról elterelje a figyelmét, megnősült, de ez sem hozott változást az életébe : a betegsége minden napját szenvedéssé tette és elkeserítette. Lassanként erőt vett rajta az életuntság és megérlelődött benne az a gondolat, hogy szenvedései elől csak a halálban találhat menekvést. Életuntságát fokozta még az is, hogy az apai örökségüket tevő földbirtokot az örökösök között szétosztották, ugy, hogy neki csak öt hold maradt. Ez nem tudta ellátni a kis család szükségleteit, viszont Csicsely az állandó betegeskedése miatt semmiféle munkát végezni nem tudott. Tegnap délután elszánta magát és felhasználta az alkalmat, amikor felesége a ház meszelésével foglalatoskodott, bement a pelyvás kamrába. Egy istrángdarabból hurkot készített magának, a kötelet a mestergerendához kötötte, aztán felakasztotta magát. A felesége mintegy negyedóra múlva valami miatt benyitott a kamrába. Majdnem hanyatvágódott, amikor meglátta férjének lelógó, megmerevedett, kihűlt testét s amikor szörnyű sikoltozására Kristóf János és Csicsely Mihály szomszédok átszaladtak, a szerencsétlen rokkantban már nem volt élet. Az özvegy jelentésére a rendőrség részéről Vas Vilmos dr. rendőrorvos megjelent a helyszínen és megállapította a beállott halált. A rendőrség — mivel az öngyilkosság ténye kétségtelen — nem indított vizsgálatot Csicsely János ügyében, a járásbíróság pedig megadta a temetési engedélyt az életunt rokkant tetemének eltakarítására. HIBEK — A polgármester itthon. Berthóty István dr. polgármester csütörtökön este a budapesti gyorsvonattal hazaérkezett, mivel hivatalos teendőit és tanácskozásait az egyes minisztériumokban befejezte. A polgármester utjának eredményéről holnap számolunk be részletesen. — Mezőgazdák figyelmébe. A földmivelésügyi minisztérium a mezőgazdasági termelési statisztika vetésterületi adatainak felvételét az 1923—24. gazdasági évre is elrendelte. Köteles ezen rendelet alapján a város mindazon lakosai, kik bármily kicsiny földön is mezőgazdasági termelést űznek, annak adatait a kerületében működő kézbesítőnek folyó hó 28-ig személyesen bejelenteni. A 100 hold és annál nagyobb gazdaság tulajdonosa az adatokat maga köteles a neki kézbesítendő lapon bejelenteni. Aki adatszolgáltatási kötelezettségének eleget nem tesz vagy hamis adatokat jelent be, 6 hónapig terjedhető elzárással és 120.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető kihágást követ el. Cséplőgéptulajdonosok gépeiket ugyanezen idő alatt szintén tartoznak kézbesítőjüknél bejelenteni. — A szeghalmi járási Jegyző Egyesület megalakítása. Sebők Ferenc körösladányi főjegyző kezdeményezésére a szeghalmi járás mind a négy községének összes jegyzői és segédjegyzői, számszerint 18-an május 19-én Szeghalmon a községháza tanácstermében Kiss László dr. szeghalmi járási főszolgabíró jelenlétében járási értekezletet tartottak, amelyen egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy Szeghalom székhellyel a községi és körjegyzők országos egyesületének szeghalmi járási szakosztályát megalakítják. A megalakult járási egyesület elnökéül szintén egyhangú lelkesedéssel Tardy Lajos vésztői főjegyzőt, jegyzőéül Petrovszki Géza vésztői hagyatéki jegyzőt és pénztárnokául Fogolyán Kristóf Géza vésztői hagyatéki jegyzőt választotta meg. Az újonnan alakult jegyzői egyesület legközelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni az alapszabályokat. — Szerelem játéka. Marivaux , volt az első, aki egyszerű szeielmi történeteket vitt . a színpadra, a lelki élet olyan finom rajzával, aminőre legalább az érzelem dolgában, előtte még néni volt példa az irodalomban. Jelen munkája, melyet a Vasas műkedvelő gárda tagjai hoznak szinre áldozócsütörtökön, május 29-án a Mentőegyesület javára, a legfényesebben mutatja azt a művészetet, amely a lelki élet legapróbb árnyalatait meg tudja látni és meg tudja szólaltatni. Orgont Ruhmann László, Mariót Balazs János, Silviát Marik Mancika, Doranleot Gálics Sándor, Lisettet Kurilla Ilonka és Pasquint Babinszky Bandi alakítják. — Az italmérési illetékek elleni fölebbezések tárgyalása. Az 1924—26 évekre megállapított italmérési illetékek mérve ellen beadott felebbezések tárgyalása Gyulán a kir. pénzügyigazgatóságnál kedden, május 27-én reggel 9 órától kezdődőleg folytatólagosan fog megtartatni. A tárgyalások nyilvánosak, amelyen az érdeklődők megjelenhetnek. —Uj szezondivatlapok és divatalbumok érkeztek dr. Gyöngyösi és Gruber főtéri üzletébe. — Egy őrült mozdonyvezető egy hétig vezetett mozdonyokat. Budapestről jelentik : Ma reggel 5 órakor a főkapitányságra kényszerzubbonyban egy 43 év körüli férfiút szállítottak. A szerencsétlen embert a mentők a keleti pályaudvarról hozták be. Az illető Német András mozdonyvezető, aki évek óta a Budapest—Kaposvár közötti vonalon mozdonyvezetői szolgálatot teljesített. Két hete a mozdonyvezetőn az elmezavar jelei mutatkoztak és kezelés alá vették. A rendőrség megállapította, hogy mint közveszélyes őrült teljes hétig vezetett vonatokat Budapest és Kaposvár között. Beszállították az elmegyógyintézetbe. — Két színdarab a Szinházi Életben. A Király színház nagysikerű újdonságát, a Huncut a lányt és a Viakszvirág cimü parasztvigjátékot adja darabmellékletül lncze Sándor lapja a Szinházi Élet legújabb számában, amely azonkívül gyönyörű képekben, érdekes cikkekben számol be a Szépség, az Amerika lánya, az Egy pohár viz és az Andrássy uti Színház uj műsorának bemutatójáról. Hatalmas film. érdekes divat, sport, autó és vidéki rovat teszi változatossá az uj számot, amelynek ára 6000 korona, negyedévi előfizetés 60.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsébetkörűt 29. — Öngyilkosságok Szeghalmon. Szeghalom községben az elmúlt héten két öngyilkosság is történt egymásután. Az egyik öngyilkos Bere Károly 52 éves szeghalmi napszámos, lakóháza udvarában lévő birkaól gerendájára felakasztotta magát és meghalt. Tettének oka ismeretlen. — A másik öngyilkos Török József 19 éves szeghalmi géplakatossegéd, aki atyja lakásának padlásán felakasztotta magát és meghalt. Tettének oka valószínűleg abban keresendő, hogy mint géplakatos iparát nem folytatta, állandóan mulatott s ezért atyja őt megdorgálta és ezt ugy látszik, nagyon a szivére vette. Szeghalmon ez már az utóbbi időben a hetedik öngyilkosság, ami mindenesetre nagyon feltűnő és a mai világháború utáni idők idegességére, züllött állapotaira vezethető vissza. — Messzalina. Ismét hatalmas film kerül szombaton műsorra, mely két részben a római császárság uralmának idejéből veszi érdekes cselekményét és hatalmas felépítésével, tömegjeleneteivel és eredeti felvételeivel pompás látványosságot nyújt. Messzalina a címe e filmkolosszusnak, melynek I. része szombaton és vasárnap pereg le, hogy elibünk varázsolja a római császárság fénykorát, merész gazdagságával, egy izgalmas kocsiverseny, gladiátor- és oroszlánviadal páratlan látványosságával.