Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-16 / 101. szám

Békéscsaba, 1924 május 16 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a nyári előadások is a közönség teljes szórakoztatására és gyönyör­ködtetésére fognak leperegni. Ez alkalommal közöljük a t. közönséggel, hogy a Kuruzsló tegnapi csütörtöki előadásán oly tömeges érdeklődés nyilvánult meg, hogy lehetetlen volt minden­kit jegyhez juttatni s azért a film még ma, pénteken is műsoron marad. Az elolvadt gyiirük (A Közlöny eredeti tudósítása.) Balázs Judit békéscsabai leány a mult évben átadott egy aranygyű­rűt ismerősének, Beracska Erzsé­betnek azzal, hogy mialatt ő távol lesz, viselje a gyűrűt. Beracska Erzsébet eleget is tett a kérésnek, majd egy idő múlva elvitte a gyű­rűt Mauskopf Izrael békéscsabai ékszerészhez, akinek egy saját gyűrűjével együtt átadta megbe­csüitetés végett. Mauskopf át is vette a két gyűrűt, de azt mon­dotta, hogy majd pár nap múlva jöjjön el, akkor fogja megmondani az eredményt. Pár napra iá Balázs Judit be­állított barátnőjéhez és visszakö­vetelte a gyűrűjét. Beracska Erzsé­bet elsietett az ékszerészhez, aki legnagyobb megdöbbenésére ki­jelentette, hogy a két gyűrűt visz­szaadni nem tudja, mivel azokat, mint teljesen értéktelen holmikat, azóta beolvasztotta. Beracska Erzsébet erélyesen kö­vetelte vissza a gyűrűket, de Mauskopf nem adta vissza egyi­ket sem, mire a leány kétségbe­esetten távozott és visszament ba­rátnőjéhez. Most már mind a ket­ten elmentek az ékszerészhez, de gyürüKet most sem kaptak. Mig Beracska Erzsébet az ékszerész­szel vitázott, Balázs Judit a bol­ton keresztül a lakásba ment, ahol Mauskopfné 20 ezer koronát fize­tett le neki az egyik gyűrűért- A leány erre eltávozott a hátsó aj­tón, anélkül, hogy szólt volna ba­rátnőjének. Beracska Erzsébet csak hosszas vitatkozás után jött rá, hogy a barátnője elillant, mire ő is eltá­vozott és megtette a följelentést Mauskopf Izrael ellen. A járásbí­róság az ékszerészt azóta már el­itélte, mig Balázs Judit fölött most Ítélkezett a büntető biróság. A tár­gyaláson a leány mindent tagadni igyekezett, de a bizonyítékok alatt összeroppant, mire a biróság az enyhítő körülmények figyelembe­vételével 100 ezer korona pénz­büntetésre itélte. m»£K — Az állandó választmány iilése. Szombaton délután 3 óra­kor a városi állandó választmány ülést tart, amelyen a hétfői köz­gyűlés anyagát készítik elő és ja­vaslattal látják el az egyes ügy­darabokat. — A Nemzeti Bank részvényei­nek jegyzése Szeghalmon. A szeghalmi járásban, illetve nem­zetgyűlési választási kerületben a Magyar Nemzeti Bank részvényei­nek jegyzése a kerület nagyságá­hoz mérten igen szép eredmény­nyel zárult. Szeghalom községben jegyeztek összesen 81 darab rész­vényt, Vésztő községben jegyez­tek 85 darab részvényt, Füzes­gyarmaton 68 darab részvényt, Kö­rösladányban 40 darab részvényt és Köröstarcsán 17 darab rész­vényt, azaz összesen 291 darabot 1844 métermázsa buza ellenében. Legtöbb részvényt jegyzett gróf BlanckensteinPál Füzesgyarmaton: 34 darabot. Ezenkívül nagyobb számú részvényeket jegyeztek még horgosi Kárász István 28 da­rabot, továbbá Komlódy József, Petry József és Ökrös Zsigmond vésztői földbirtokosok 17—17 da­rabot, Nagy Imre füzesgyarmati földbirtokos szintén 17 darabot, dr. Csánky Dezső ügyvéd, Kürti Miksáné és Simó Jánosné Szeg­halomról 5—5 darabot, Balogh Fe­renc vésztői birtokos 6 darabot és dr. Katona Gábor vésztői ügyve­zető orvos, valamint T. Szabó Ká­roly köröstarcsai földbirtokos 4—4 darabot. A többi jegyzések három, kettő és egy részvényt tettek ki. Összesen jegyeztek Szeghalomról 38-an, Vésztőről 21-en, Körösla­dányból 20-an, Füzesgyarmatról 8-an és Köröstarcsáról 8-an, azaz összesen a kerületben 105-en. — Kétmillió korona értéket szabad kivinni a külföldi uta­zóknak. A pénzügyminiszter el­rendelte, hogy belföldi vagy kül­földi pénzt, csekket, váltót, utal­ványt és takarékkönyvet, valamint pénztárjegyet tilos kivinni külföldre, kivéve ha ahhoz a Magyar Állami Jegyintézet Írásban hozzájárul. Ilyen értékeket az utazási és határforgalomban kétmillió korona erejéig, amelyben azonban a ma­gyar koronáról szóló értékek leg­feljebb 500,000 koronát tehetnek ki, a Jegyintézet hozzájárulása nélkül is szabad kivinni. — A festőszakosztály értekez­lete. A békéscsabai festőiparosok szakosztálya 16-án, pénteken este 7 órakor fontos ügyben értekezle­letet tart az Ipartestület tanácster­mében. — A vármegyei árvaszék mun­kája. Békésvármegye árvaszéké­nek 1923. évi munkájáról most készült el a részletes kimutatás, amelynek adatai igazolják, hogy az árvaszék a mult évben dere­kas munkát végzett. Összesen 26762 kiskorúnak és 582 gondno­koltnak ügyét intézte el és egyéb ügyiratokban is nehéz tevékeny­séget fejtett ki. A kiskorúak közül elhagyott volt 960, hadiárva pedig 6099. A nagyszámú hadiárva kö­zül anyjánál volt 5846, egyéb hozzátartozójánál 212, jótékony intézeteknél 3, gyámoknál 28 és jótékony családoknál 10. — Cséplőgéptulajdonosok fi­gyelmébe. A cséplőgépeknél al­kalmazott munkások biztosításáról intézkedő Örvény értelmében föl­hívják a géptulajdonosokat, hogy munkásaikat a cséplési idény meg­kezdése előtt balesetbiztosítás cél­jából be kell jelenteni. Fölhívják a géptulajdonosokat még arra is, hogy ha valaki gépjét eladta, másra átruházta vagy valakivel társ lett, ezt a körülményt hala­déktalanul jelentsék be a helyi bizottságnál. — Megszűnt a veszettség. Hó­napokig tartó szigorú ebzárlat után a veszedelmes veszettségi járvány megszűnt, ugy hogy a városi állategészségügyi hatóság előterjesztésére a megyei törvény­hatóság föloldhatta az ebzárlatot is. Az ebzárlat megszűntével meg­kevesbedett a városi kihágási biró munkája is, aki azelőtt hetenként tucatnyi ebtartót itélt el sulvos pénzbirságra a szabadonhagyott kutyák miatt. — Barakkotthont kérnek a cserkészek.A békéscsabai lakás­hiányra jellemző, hogy a „Mun­kácsy "-cserkészcsapat vezetősége ma kérvényt intézett a városi ta­nácshoz, egy városi barakk áten­gedését kérve. A cserkészek a Kazinczy-ucca egyik barakkját otthon gyanánt szeretnék meg­szerezni, ha azt a város vezető­sége hajlandó lenne nekik díjta­lanul átengedni. A kérelemmel a pénteki tanácsülés fog foglalkozni, a végleges döntést azonban a hét­fői városi közgyűlés hozza meg. — Halásztársulati közgyűlés. A Kettőskörösi Halászati Társulat május 24-én délután tartja évi rendes közgyűlését Békésen, a községháza nagytermében. A köz­gyűlés tárgysoiozatán a mult évi zárszámadások, alapszabálymódo­sitások, jövő évi üzemtervezet, el­nök-, alelnök- és igazgatóválasz­tás szerepelnek, ezenkívül a szám­vizsgáló bizottságba 3 tag válasz­tása és az 1924. évi költségelő­irányzat megállapítása. A köz­gyűlésen megállapítják a vízterü­letek szakaszokraosztását és az egységesen leendő értékesítését is. — A Bihar-Szilágyi telepszem­léje. A városi népjóléti hivatalban Gally Géza dr. tanácsnok elnök­lésével csütörtökön délelőtt tartot­ták meg a Bihar-Szilágyi Olajipar r-t. telepengedélyezési tárgyalását. A vállalatnak ugyanis a legutóbbi városi közgyűlés megengedte, hogy a Gyula felé kiágazó vasútvonal baloldalán, az AEGV. üzemi te­lepe közelében raktártelepet léte­sítsen. A telep engedélyezésére vonatkozó tüzrendészeti, közbiz­tonsági és közegészségügyi tárgya­lásfolyamán, amelyen az érdekelt szomszédság képviselői is jelen voltak, megállapították, hogy a raktártelep ellen semminemű aka­dály nem támasztható. Ennek alapján a telepengedélyt a város a vállalatnak most már haladék­talanul kiadja. — A vadászjegyek illetékét aranykoronaban keJl fizetni. A pénzügyminiszter legújabb ren­delete szerint a vadászjegyek ille­téke julius 1-től huszonnégy arany­korona. A pénzügyminiszternek azonban joga van kisebb illeték­tételt megállapítani azokra a sze­mélyekre nézve, akik az eddig érvényben volt szabályok szerint is kedvezményes adótételek alá estek. Fegyverigazolvány után csak attól lehet illetéket követelni, aki vadászjegyet vált, vagy aki vadászati szabályok szerint köte­les fegyvertartási igazolványt sze­rezni. Az illeték minden egyes lőfegyver után 5 aranykorona. — Sertéslegeltetés az uccákon. A városi hatósághoz tömegesen érkeznek följelentések, amelyek elpanaszolják, hogy egyes sertés­tartó gazdák a város belterületi uccáin tucatszóm legeltetik a ser­téseiket. Mivel az ilyen helyeken a legeltetés szigorúan tilos, a ha­tóság ezúton is figyelmezteti a ser­téstulajdonosokat, hogy a város belterületének legelőül való föl­használásától tartózkodjanak, mert mindazokat, akiket ilyen kihágá­son rajtacsípnek, érzékeny, elzá­rásbüntetéssel fognak sújtani. Ha azt akarja, hogy Ön na' ponta mindent tudjon a megye ügyeiről, ugy fizessen elő a Bé­késmegyei Közlönyre. Ha azt akarja, hogy az egész megye tud­jon Önről, ugy hirdessen a Békés­megyei Közlönyben. — A mézelőfák megmentése­ért. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben föl­hívja a törvényhatóságok figyelmét arra, hogy az utmenti mézelőfák tavaszi nyesésénél nemcsak a fö­lösleges hajtásokat vágták le, he­nem sokszor a fák koronáját is. A rendelet felhívja az alispánt, hogy utasítsa a községeket, a mézelő fák nyesésére nagy gond­dal ügyeljenek fel és a galyritki­tásokat okosan és kímélettel vé­gezzék, nehogy a fák túlságos megcsonkításával a virágzás el­maradjon, a méhészet óriási ká­rára. — Nyugtázás. A békéscsabai szegény iskolás gyermekek felru­házására a következők adakoz­tak : Elekes Gyula, Erdős Testvé­rek, Markovics Miksa 10—10.000, „Ivria" biztosító társaság 1000, az AEGV vontató mühelyszemély­zete 2030, Dénes Bálint 45.000, Papp Sándorné, Klein Izsó, Szo­tyori István 5-5000, Vlcskó Test­vérek 2800, Kőcse Pál 30.000, Excelsior Textilmüvek Rt. 20.000, Timkó György tanitó 100, Mispál Frigyes gyógyszerész 25.000, Ke­reskedő tanonciskola 1000 K. Az adományokért hálás köszönetet mond dr. Gally tanácsnok. — Az ismeretlen siketnéma gyermek. Kisújszálláson a rend­őrség május 3-án egy siketnéma gyermeket vett őrizetbe. Személy­leirása a következő : Neve való­színűleg Alanna János, 14 év kö­rüli, valószínűleg békésmegyei, gyulai, talán gyermekmenhelyi, tót származású gyermek, termete korához képest középmagas, arca hosszúkás, haja barna, rövidre nyírott* szeme sárgásbarna, kissé ferdén álló, orra vastag, tompa, egyenes arcél, egyenes orrlap, szája rendes, ruházata: sötétszürke fekete csíkos kabát és nadrág, a kabát alatt zöldessárga szvetter, lábán sárga bakkancs, fején fe­kete csendőraltiszti uj sapka. — Felhivás a fakereskedők­höz. Ismételten felhívom a hely­beli fa- és faszénkereskedőket, hogy 1924. január—március hó­ban a fa- és faszénkészletükben beállott változások kimutatására szolgáló „Forgalmi jegyzék" átvé­tele végett a Népjóléti Hivatal 3. sz. szobájában 3 nap alatt jelent­kezzenek. Dr. Gally tanácsnok. — Rádió utján közlik velünk a legfontosabb híreket. Ily uton jutott hozzánk budapesti tudó­sítónk jelentése, mely szerint a vidéki intelligenciára nézve rop­pant fontos, hogy minél előbb részt vegyen az ország legnagyobb szövetáruházának, a világhírű Semler J. cégnek kedvezményes kiárusításában, mert iránta orszá­gos érdeklődés nyilvánult meg. A cég óriási forgalma folytán felhal­mozódott sok ezer maradék és a mult nyárról, őszről és télről visz­szamaradt szövetek mélyen leszál­lított árban szerezhetők be a cég Bécsi-ucca 7. fő- és Koronaherceg­ucca 9. sz. alatti fióküzletében, Maradékoknál még külön nagy árengedmény. — Röntgen-intézet. Dr. Fisch­mann Mihály orvos Röntgen- és fényintézetében (Békéscsaba, Ka­tona-ucca 1., Korona-kávéházzal szemben) rák, nyakmirigydaganat (skrofulozis) bőrbetegségek keze­lése. Röntgen vizsgálatok és fel­vételek készítése. Kékfény és vil­lamos hő (elektromos füidő) ke­zelések. (Rheuma, ischias,) Ren­delés d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom