Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-09 / 95. szám

EGYES SZÁM ARA §O0 KOROKA Békéscsaba, 1924 május 9 Pénte

k 51-ik évfolyam, 95-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési <3* jak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 05.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonsz&xn : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, n. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Gazdasági válság A szanálási akció eredményei egyelőre abban a válságban mutatkoznak, amely egész gazdasági életünkre egyre komolyabban sulyosodik. A kereskedelem, a gazdasági élet vivőere, pang, az ipari termelés fogyasztás hiányában egyre inkább viszszahanyatlik és megbénul, vele együtt nő a munkanélküliség, az adóterhek mindinkább súlyosbodnak az összes termelési ágakban, az élet ijesztően drágul, ugyanakkor, amikor a kereseti lehetőségek szükülnek, egyszóval kedvetlenség, lanyhaság, sőt ideges feszültség az egész vonalon. Ez a gazdasági válság nem érhet bennünket meglepetésszerűen. A felelős pénzügyi tényezők már régen bejelentették és minden józanul gondolkodó ember tisztában volt vele, hogy a napról napra fluktuáló, konjunkturális gazdálkodásból a normális gazdasági életbe való átmenet nem történhet meg megrázkódtatás nélkül. A csak provizórikus, meg nem alapozott vállalkozások jórészének ebbe a megrázkódtatásba bele kell pusztulni. Vigasztaló azonban a cél és a várható eredmény, amelynek érdekében ezeket a nehéz napokat át kell küzködni. A folyton romló korona kecsegtető haszna ugyan megszűnik, de egyúttal megszünik a vagyon- és értékromboló s amellett teljsen demoralizáló pénzelértéktelenedés is. A gazdasági életben újra a tőkével egyenrangú tényezőként fog fellépni a munka és a keresetnem ügyes spekulációtól vagy hazárd és szerencsés játéktól fog függeni, hanem annak a munká* nak az értékétől, amellyel érte megdolgoztak. Dolgozni kell, még pedig sokat és verítékkel — ez lehet az uj gazdasági periódus vezető szava és mi örömmel üdvözöljük ezt a szózatot mág azoknak a megpróbáltatásoknak az árán is, amelyek hozzájuttatnak. Kétségkívül az uj helyzetnek nemcsak gazdasági, de erkölcsi jelentősége is nagyon súlyos, aminthogy bizonyos, hogy az egész szépen felépített gazdasági program fabatkát sem ér, ha erkölcsileg alá nem támasztják. A gazdasági megoldás elsősorban a dolgozó magyar társadalom feladata, de az erkölcsi alátámasztás munkája mindenekelőtt a kormányra hárul. Olyan atmoszférát kell a kormánynak teremtenie, amely a becsületes munkának szabad érvé* nyesülését biztosítja. A spanyol miniszterei — Valamennyi spanyol pa Madrid, máj. 8. Primo de Rivera tábornok, a spanyol diktátor „Az Est" tudósítójának a következőket mondotta : — Az 1923. évi szeptember 13-iki katonai mozgalom célja az ' volt, - hogy a Spanyolországban uralkodó rendszert megreformáljuk. Föladatunk néhány részét már meg is oldottuk. Igy megreformáltuk a municipiális statútumokat és behoztuk a választóIiszták rendszerét. Célunkat majdnem valamennyi párt magáévá tette. A pártok minden bizonnyal egyesülni fognak az u. n. Union Pátriotica-ban, amelynek célja, hogy felölelje mindazokat az elemeket, amelyek készek a jobb és baloldal húzásaival felvenni a küzdelmet és egy táborban dolgozni a rend és társadalmi béke megteremtésén. Az uj párt magában fogja foglalni az összes politikai irányzatokat, amelyben minden párt megtalálhatja a maga nök Magyarországról rt egy táborba tömörül helyét. Az olasz királyi pár küszöbön álló látogatása nagyjelentőségű, mert k?t latin nép : a spanyol és olasz legszorosabb összetartását juttatja kifejezésre. Nincsen arról szó, hogy a látogatást szövetséges szerződés formális megkötése is követné. Ami Spanyolország és Magyarország viszonyát illeti, Primo de Rivera nagy rokonszenvvel és bizakodással emlékezett meg Magyarországról, mint amelynek sorsa iránt melegen érdeklődik, majd kijelentette : — Ami a két állam közti kereskedelmi szerződések megkötését illeti, nem kételkedem, hogy az adott pillanatban, amikor a két állam érdekei kívánatossá teszik, minden nehézség nélkül létrejöjjön. Sokat remélek a Népszövetségtől, mert szerintem minden függő európai Droblémát mag lehet oldani a Népszövetség segítségével. Gazdasági válság A szanálási akció eredményei egyelőre abban a válságban mutatkoznak, amely egész gazdasági életünkre egyre komolyabban sulyosodik. A kereskedelem, a gazdasági élet vivőere, pang, az ipari termelés fogyasztás hiányában egyre inkább viszszahanyatlik és megbénul, vele együtt nő a munkanélküliség, az adóterhek mindinkább súlyosbodnak az összes termelési ágakban, az élet ijesztően drágul, ugyanakkor, amikor a kereseti lehetőségek szükülnek, egyszóval kedvetlenség, lanyhaság, sőt ideges feszültség az egész vonalon. Ez a gazdasági válság nem érhet bennünket meglepetésszerűen. A felelős pénzügyi tényezők már régen bejelentették és minden józanul gondolkodó ember tisztában volt vele, hogy a napról napra fluktuáló, konjunkturális gazdálkodásból a normális gazdasági életbe való átmenet nem történhet meg megrázkódtatás nélkül. A csak provizórikus, meg nem alapozott vállalkozások jórészének ebbe a megrázkódtatásba bele kell pusztulni. Vigasztaló azonban a cél és a várható eredmény, amelynek érdekében ezeket a nehéz napokat át kell küzködni. A folyton romló korona kecsegtető haszna ugyan megszűnik, de egyúttal megszünik a vagyon- és értékromboló s amellett teljsen demoralizáló pénzelértéktelenedés is. A gazdasági életben újra a tőkével egyenrangú tényezőként fog fellépni a munka és a keresetnem ügyes spekulációtól vagy hazárd és szerencsés játéktól fog függeni, hanem annak a munká* nak az értékétől, amellyel érte megdolgoztak. Dolgozni kell, még pedig sokat és verítékkel — ez lehet az uj gazdasági periódus vezető szava és mi örömmel üdvözöljük ezt a szózatot mág azoknak a megpróbáltatásoknak az árán is, amelyek hozzájuttatnak. Kétségkívül az uj helyzetnek nemcsak gazdasági, de erkölcsi jelentősége is nagyon súlyos, aminthogy bizonyos, hogy az egész szépen felépített gazdasági program fabatkát sem ér, ha erkölcsileg alá nem támasztják. A gazdasági megoldás elsősorban a dolgozó magyar társadalom feladata, de az erkölcsi alátámasztás munkája mindenekelőtt a kormányra hárul. Olyan atmoszférát kell a kormánynak teremtenie, amely a becsületes munkának szabad érvé* nyesülését biztosítja. Budavári nemzzfgijalázási pöre Budapest, máj. 8. „Nagyurunk, Horthy Miklóshoz" ciman Budavári László Iaojában 1923. május 23-ikán cikket irt. amelyben a i kormányzóhoz intézett soraiban azt mondottét, hogy a valódi hatalmat Magyarországon idegen fajzat és annak aljas szövetségesei tartják kezükben. A felelős kormányférfiak elárulták a nemzet érdekeit és közprédává dobták oda; majd a zsidó újságok ellen kelt ki. Az ügészség nemzetgyalázás cimén eljárást indított Budavári ellen, akit ma a budapesti törvényszéken Schandl tanácsa felmentett a vád és annak következményei alól. Az indokolás szerint a cikk nem alkalmas arra, hogy az állam becsületét megbántsa, hitelét és megbecsülését csorbítsa. A cikk írója a haza sorsán aggódik és ezért jajszóval fordult a kormányzóhoz, hogy fékezze meg a haza balső ellenségeit. Az ítélet jogerős. Gazdasági válság A szanálási akció eredményei egyelőre abban a válságban mutatkoznak, amely egész gazdasági életünkre egyre komolyabban sulyosodik. A kereskedelem, a gazdasági élet vivőere, pang, az ipari termelés fogyasztás hiányában egyre inkább viszszahanyatlik és megbénul, vele együtt nő a munkanélküliség, az adóterhek mindinkább súlyosbodnak az összes termelési ágakban, az élet ijesztően drágul, ugyanakkor, amikor a kereseti lehetőségek szükülnek, egyszóval kedvetlenség, lanyhaság, sőt ideges feszültség az egész vonalon. Ez a gazdasági válság nem érhet bennünket meglepetésszerűen. A felelős pénzügyi tényezők már régen bejelentették és minden józanul gondolkodó ember tisztában volt vele, hogy a napról napra fluktuáló, konjunkturális gazdálkodásból a normális gazdasági életbe való átmenet nem történhet meg megrázkódtatás nélkül. A csak provizórikus, meg nem alapozott vállalkozások jórészének ebbe a megrázkódtatásba bele kell pusztulni. Vigasztaló azonban a cél és a várható eredmény, amelynek érdekében ezeket a nehéz napokat át kell küzködni. A folyton romló korona kecsegtető haszna ugyan megszűnik, de egyúttal megszü100 takarékkorona mai árfolyama 127 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 60-al jegyezték. 20 koronás arany 380000 papirkorona. Budavári nemzzfgijalázási pöre Budapest, máj. 8. „Nagyurunk, Horthy Miklóshoz" ciman Budavári László Iaojában 1923. május 23-ikán cikket irt. amelyben a i kormányzóhoz intézett soraiban azt mondottét, hogy a valódi hatalmat Magyarországon idegen fajzat és annak aljas szövetségesei tartják kezükben. A felelős kormányférfiak elárulták a nemzet érdekeit és közprédává dobták oda; majd a zsidó újságok ellen kelt ki. Az ügészség nemzetgyalázás cimén eljárást indított Budavári ellen, akit ma a budapesti törvényszéken Schandl tanácsa felmentett a vád és annak következményei alól. Az indokolás szerint a cikk nem alkalmas arra, hogy az állam becsületét megbántsa, hitelét és megbecsülését csorbítsa. A cikk írója a haza sorsán aggódik és ezért jajszóval fordult a kormányzóhoz, hogy fékezze meg a haza balső ellenségeit. Az ítélet jogerős. Tallósás Csaba múltjából Csaba kövei Azután majdnem egy századig nincs adat, legalább nekünk nincs rendelkezésünkre. 1826-ban a, már fentemiitett és és méltatott Ágoston József igy ir Csabáról: „Vágynák ezen faluban összesen 1923 házak, ezer s egynéhány házzal és földdel biró gazdák, 683 házzal biró 404 zsellérek s több jeles tekintetű s jó Ízléssel épült szabad épületek stb., a lelki Pásztoroknak, Helységnek, itten lakozó Magistratualis, Uradalmi és Katona Tiszteknek diszes házaik s patika tulajdon orvossal, posta hivatal s a rendes derék vendégfogadó. Továbbá a szép simmetriával prős materiákból épült kőkéményű házaik a lakosoknak, melyek mind külső tsinos elrendeltetésekre, mind belső tisztaságaikra, de különösen gazdagságukra nézve különös figyelmet érdemelnek." Hát ugy-e, Csabáról is lehetett méltatót írni 100 évvel ezelőtt is és lehetne irni kápráztató tollal azok életéről is sokat, szépet, esetleg megrázó tragédiákat is. Hisz azokban az időkben ilyenek olyan gyorsan és váratlanul történtek. Nagy volt az élet- és vagyonbizonytalanság. De hát ilyeneket leírni most nem célunk. Most bennünket csak az érdekel, Csaba hogyan és milyen rohamosan épült ? De arra is kevés adatunk van és még kevesebb terünk- Egy korlátolt terű kis napilap nem veheti fel bőven, csak kivonatosan, röviden. Ismét egy félszázadot kell ugrani, bizony az alatt a házak száma is nagyot ugrik. Haan Lajos történetírónknak feljegyzése szerint volt 1866-ban 3184 ház. Azután az adóalap felvétel szerint Csabán 1870-ben a házak száma 4065 lett, 1880-ban 4673, 1890-ben 5362, 1900-ban 6047, 1910-ben 6426, 1920-ban 6935, 1924-ben 7087, de ha ebből levonjuk a Gerendás elszakadásával oda került 365 házat, akkor Csabának most csak 6722 laképülete van és pedig az I. kerületben 744, a Il-ik kerületben 470, a IH-ik kerületben 1107, a IV-ik kerületben 647, az V-ik kerületben, vagyis Erzsébethelyen 1125, Vl-ik kerületben 352, magában a városban tehát 4465 lakóház, a tanyákon pegig 2277, összesen 6722.* *) (Érdekes megfigyelni s jellemző az alföldi gazdasági elhelyezkedésre, hogy a földmivelő tanyai nép a tanyákon a városi házak felénél többet használ, de nem kell figyelmen kivül hagyni, hogy nagyon sok városi lakosnak a tanyán is van lakása és csak nyáron tartózkodik kün a tanyán.) És most mikor ennyire nőttünk, csak most jutott Csaba az... igazi kövekhez. Addig, mig itt szomszédban volt a falazó terméskő Bihar és Arad megyében, — mikor Kissebesen, vagy Borossebesen, Menyházán gránit, mészkő és akár márványkövet is olcsón kaphatott volna, — senkinek sem jutott eszébe kővel vagy kőalapokra építeni, mert olcsóbb volt a tégla és a vályog. De ma már olyan drága minden, amit kézi vagy ipari munkával kell előállítani, hogy az istenadta kő nagyon távolról is hozatva, nagyon drága fuvarral is olcsóbb, mint a . . . tégla. És jönnek a kővel megrakott vagonok a Miskolcon tuli Szerencsről, vagy Sólymos-ró] és Farkasmály-ról vagonszámra és a földből nőnek ki: Csaba uj kövei! (Vége.) Fábry Károly. . üli úivattereni Lé™ 11 # özv. Grüii Jozsefnl Faragd Ilona