Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-08 / 94. szám

EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 május 8 Csütörtök 51-ik évfolyam, 94-ik szám BÉKÉSMEBYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona

. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős srerkesztő: P.-Horváth Rezső, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Kedvező külföldi hirek a kölcsön elhelyezéséről Budapest, máj. 7. Tegnap este Korányi pénzügyminiszter magához kérette a nagybankok és a gyáripar vezetőit. Közölte a megjelentekkel, hogy Londonból kedvező hirek érkeztek a magyar kölcsön elhelyezéséről és a magyar kormány valószínűnek tartja, hogy a 250 millió korona hitel folyósítása gyorsan lebonyolítható lesz. A magyar kormány meghatalmazottai most Londonba fognak utazni. Beavatott helyen ugy tudják, hogy a londoni tanácskozáson Magyarországot Korányi pénzügyminiszter és dr. Teleszky volt pénzügyminiszter fogja képviselni. A tegnapi tanácskozáson a pénzügyminiszter bejelentése után annak részleteit vitatták meg, hogy a 100 milliós előleget milyen feltétellel biztosítják a külföldön. A gazdák közül a 10.000 holdnál nagyobb birtok tulajdonosai a 100 millió aranykorona 37 5 %-át, a gyáripar a 100 millió aranykorona 35 %-át, végül a nagybankok és a kereskedelmi cégek az egész összeg 25 %-át garantálják a pénzintézetekkel szemben. 1775 darab Nemzeti Bank részvényt jegyeztek Békéscsabán A város nem tud réssvényt jegyezni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Abból az impozáns lelkesedéssel végzett munkából, amellyel a kis Magyarország lakossága az önálló Magyar Nemzeti Bank részvényeit jegyezni igyekezett, Békéscsaba társadalma is derekasan kivette a részét. Ahogy az ország tehetős lakossága nagy lelkesedéssel és őszinte örömmel hordta oda verejtékének termékeit a Nemzeti Bank épületéhez, ugyanugy a békéscsabaiak is páratlan áldozatkészséggel és nagy, becsületes nemzeti érzéssel látták át hazafias kötelességüket és segítettek életrehivni az első magyar független és önálló Nemzeti Bankot. A részvényjegyzés nálunk a legnagyobb csöndben és szerénységgel, de annál eredményesebben folyt. Mindjárt az első napokban többszáz részvényt jegyeztek a helybeli nagyobb bankoknál és takarékoknál és ez a szám szinte óráról-órára emelkedett. Mindjárt az első napokban a jegyzések iramából már észrevehető volt, hogy a részvényjegyzések száma nálunk is meg fogja haladni a legmagasabb számot, mint bármelyik nagyobb városban. A jóslás fényesen be is vált : szerda délig, tehát a jegyzési határidő napjának első feléig összesen 1757 darab Nemzeti Bank részvényt jegyeztek Békéscsabán. Ez a magas szám méltó büszkeségünk Tallózás Csaba múltjából Ctmbm. kövei És emelkednek a gyárak, nagy vállalatok nemcsak itt, hanem városszerte másfele is. Fájdalom ! Arad, Várad tőlünk elszakittatott és Csaba kezdi pótolni azoknak már fejlett iparát, vállalatait, kereskedelmét s ma már Csaba azon az uton van, hogy rövid időn e környék hatalmas errporiumává fejlődjék. Az ezen téren való erős haladásnak leirása szakavatott, hivatottabb tollra vár s bizton reméljük, hogy a Csaba város által mielőbb kiadandó és már készülő „Bcsaba város történetében" dr. Gyöngyösi János a kézműipar-, kereskedelem és gyáriparnak hatalmas fejlődését alapos műben fogja megörökíteni. Csaba kövei! Könnyű volt Ruszkin-nak Velence köveiről, márvány palotáiról ékesen zengedezni, hisz ott minden kődarab történelmi multu és jelentőségű, ezer emlékkel körülsugározva, de Csabának tulajdonképen nem is voltak . . . kövei. Vertfal, vályog és tégla 1 Tudjátok, hogy a vertfal szilárdabb, mint a kő ? A kő reped, a csákány csapásai alatt hosszában végig hasad, de a vert falon hiába szikrázik a csákány, nem reped, nem hasad, végig lyukat kell körül verni benne, ha le akarunk belőle repeszteni egy darabot. Az ágyúgolyók sem döntötték le a vár sárfalait, hanem benne ragadtak. De hát mit nekünk Velence büszke kövei, győzelmi ünnepei, tüzes, hires szerelmei 1 A dicsőség, a szerelem, a boldogság márvány palotában sem lehet nagyobb és édesebb, mint a kunyhóban és a szerencsétlenség, a fájdalom is megtalál és sujt egyformán minden embert palotában vagy a vertfalu kunyhóban, hisz az ember ott is, itt is érzelmekre egyenlő. Óh! Ilyeneket írhatnánk mi is Csaba múltjából, csak meg kellene találni Csabának a maga — Ruszkin-ját. Velence Otellójának szivében sem lobogott magasabban a féltékenység ördögi tüze, mint a mi lehet, hiszen ennyi részvényt csak Békéscsabánál jóval nagyobb városok tudtak eddig fölmutatni. A szerda délig jegyzett részvények az egyes pénzintézetek szerint igy oszlannk meg : a Jegyintézetnél jegyeztek 4Ö0 darabot, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnél 250 drb-ot (méft folyamatban), a Békésmegyei Általános Takarékpénztárnál 550 darabot, a vidékiaffiliációk eredményei nélkül, Futuránál 357 darabot, a Leszámitolóbanknál 120 darabot, a Békéscsabai Magyar Banknál 25 darabot, a Kereskedelmi Banknál 50 darabot, a Városi Takarékpénztárnál 5 darabot. Ez összesen 1757 darab. Azok a pénzintézetek, amelyek a fölsorolásban nem szerepelnek, a részvényjegyzéseket közös megállapodás folytán — mivel gazdálkodók buzaalapu jegyzéséről volt szó — a Futurával bonyolították le és a jegyzésre jelentkező feleket a Futurához küldték. A Futura kimutatásában tehát ezeknek a pénzintézeteknek jegyzései is benne vannak. Itt emiitjük meg, hogy maga Békéscsaba város eddig még nem lépett a részvényjegyzők sorába, aminek oka a város ismeretes anyagi viszonyaiban található meg. A város vezetősége ugyanis azon a helyes állásponton van, hogy legalább 25 darab részvényt kellene szereznie, hogy a várost legalább egy szavazati jog illesse meg : ebben az esetben azonban 50 millió koronát kellene rászánnia a részvényjegyzésre, ami pedig a mai anyagi viszonyai mellett teljességgel lehetetlenség. A város mindaddig nem jegyezhet részvényt, mig a kormány az anyagi bajokkal küzdő városok részére bizonyos kedvezményeket, könnyítéseket nem engedélyez, akár utólagosan is, mert csak igy tudna eleget tenni hazafias kötelességének a saját létérdekei veszélyeztetése nélkül. Az ipartestületi székház megvalósulása felé (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a békéscsabai Ipartestület székházépítési akciója során szóbakerült az a városi telek is, amely a Szent István-tér és Ápponyi-ucca sarkán fekszik, a most lebontás alatt álló régi anyakönyvi épület belső udvarrészén. Ez a telek — amely a postakincstárnak eladott városi telek mellett egy keskeny esik csupán — teljesen megfelelő lenne az Ipartestület céljaira, amennyiben központi fekvésénél fogva a székház fölépítésének kérdésénél minden más telket megelőzve jöhet számba. Az Ipartestület a telek megszerzése iránt kérvénnyel fordult a városi tanácshoz. A kérelemre Berthóty István dr. polgármester most adta meg a választ. A polgármester válaszának engedékeny hangjából kitűnik, hogy a város előtt tulajdonképpen rokonszenves az a gondolat, hogy a telket az ipartestületi székház céljaira átengedje, csupán néhány részlet100 takarékkorona mai árfolyama 126 papírkorona. Zürichben a magyar koroaát 65-el jegyezték. Desdemonánk megfontolt, sötét elhatározáséban. Shakespeare Otellója gyönge nőt ölt meg őrült féltékenységében, a mi Desdemonánk — férfit gyilkolt meg, de — egyidejűleg önmagát is. Ennek a féltékenységi őrülete nagyobb volt a mór felkorbácsolt vad indulatánál. Emlékeztek rá ? nem volt olyan régen és bizonyára Csabán sem első és nem is utolsó eset. Vagy hogyan raboltak ki félszázad előtt a Körösön tul egy előkelő házat, összekötözve a gazdát és cselédségét, az ellenállani próbáló úrnőt ugy elverve, hogy rövid időre rá belehalt. De itt van az alig mult gyalázatos háború! A vitéz 101. gy. ezrednek hősei s itthon nyomorgó családjai mennyi csillogó fényes és mennyi szomorú história megírására nyújthatnának anyagot. De még várni kell, mig Csabának is megszületik az ő — Ruszkinja. Egyelőre bennünket tehát csak az érdekel, miként épült, fejlődött Csaba 200 év óta ? — sajnos — egyelőre erre is hiányosan kevés adatunk van. Gallacz János az Alsó-FehérKörös Ármentesitő Társulatnak Gyulán volt kitűnő főmérnöke, kir. tanácsos, utóbb vizépitészeti kerületi felügyelő „A Körös-Berettyó völgy ármentesitéséről" hatalmas két nagy kötetben 1896-ban mejjelent .Monografia"-jában, az Alföldnek vízrajzi állapotát és helyzetét 200 évvel visszamenőleg ösmerteti. Ott találjuk kimutatva, hogy 1720-ban — tehát a település megkezdése után két évre — Csabán csak 56 jobbágy volt 56 házzal, kik 274 katasztrális hold szántót müveitek (még 5 holdat sem egy család) és csak 173 kat. hold rétet használtak. Éppen csak annyi földet, amennyi a saját szükségletükre és a dézsmára kellett. Többet termelni nem volt érdemes, mert nem volt eladható. Már 15 évre rá 1735-ben, mikor a vadrácok Csabát feldúlták és kifosztották és Burián Sámuel evang. papot a templomból szakállánál fogva kihúzva — bántalmazták — a vész elmultával 199 károsult jelentkezett, ebből lehet következtetni, hogy körülbelül már annyi család és ház is lehetett, mert a vadrácok majdnem házról-házra fosztogattak és raboltak. Fábry Károly. (Folytatása következik.)