Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-03 / 67. szám

EGYES SZÁM ARA 80® KOROM A Békéscsaba, 1924 április 3 Csütörtök ől-ik évfolyam, 67-ik szám BEKESMEGTEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : "Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. n bankok csak kényszer esetén engednek a kormánynak Budapest, ápr. 2. Tegnap tudvalevően a kormány és a bankok nagy izgalom közepette tárgyaltak a részvényváltságról. A tárgyalások értesülésünk szerint folytatódni fognak. A részvénytársaságoknak, beleértve a bankokat és a gyárakat, az az álláspontjuk, hogy csak végső szükség esetén fizetnek, ha a kormány kényszerítő eszközöket alkalmaz. Egyik lap munkatársa kérdést intézett Juhász János dr.hoz, a TÉBE igazgatójához, aki ezeket mondotta : Megállapítható, hogy a részvénytársaságok kivétel nélkül kétszer annyit fizettek be aranykoronában, mint amennyire nézve kötelezettségük van a kormánytól, mert többet fizettek be, •mint amennyi járt volna. Itt is jelentékeny károsodás élte a részvénytársaságokat, mert az általuk akkor befizetett követeléseket létiyegesen elértéktelenedve, valorizálatlanul kapják vissza. megindult a vizsgálat a csongrádi tüntetés ügyében Csongrád, ápr. 2. Ma délelőtt Csongrádra érkezett Szegedről Zombori Jenő vizsgálóbiró és Balázs Sándor kir. ügyész,"akik megtartják a vizsgálatot aj Piroskalestvérek csongrádi fogadtatása ügyében. A vizsgálóbiró és az ügyész meg fogjók állapítani, hogy milyen fogadtatásban részesítették a Piroska-testvéreket, volt-e ünneplés és üdvözlő beszéd. A vizsgálat arra is kiterjeszkedik, hogy a szabadonbocsátott gyanúsítottak íenyegető magatartást tanusitajiak-e a terhelő tanukkal szemben. Tllegegyezés lesz a részvényváltság ügyében Budapest, április 2. A nagy pénzintézeteknek Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel a részvényváltság ügyében folytatott tárgyalásainak állásáról illetékes helyen a következőket mondották : — A tegnapi tárgyalások nem vezettek eredményre. Több alternatív javaslat merült fel, melyekre nézve a pénzügyminiszter kijelentette, hogy azokat meggondolás tárgyává fogja tenni- A nagybankok és a gyáripar vezetői előreláthatóan a holnapi napon ismét megjelennek Korányi pénzügyminiszter előtt és folytatni fogják a tárgyalásokat. Az eddigiek alapján teljes mértékben meg van a remény arra, hogy sikerülni fog olyan, nem a tervezett részvényváltság alapján felépülő megoldást létesíteni, amely kielégítheti ugy a pénzügyi kormányzatot, mint ahogy megvédelmezi a gazdasági konszolidálás eshetősége szempontjából a részvénytársaságok érdekeit. Ingyen telket kér a Munkásotthon A város vezetősége hajlandó a kérelmet teljesíteni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Munkásotthon Szövetkezet két évvel ezelőtt, az 1922. év augusztusában hosszas utánjárásra és kérvényezésre elérte azt, hogy egyesületi célokra emelendő ideiglenes otthonára a város képviselőtestületétől díjtalan használatra telket kapott. Ez a telek, amely mintegy 600 négyszögöl terjedelmű, az úgynevezett nagysziktéren fekszik. A telket a Munkásotthon vezetősége azonnal birtokba vette és fölépítette rá — tekintve, hogy a telekre csak ideiglenes használati engedélyt kapott, — a barakszerü, teljesen ideiglenes jellegű Munkásotthont. Ott aztán a szükséghez képest rendezkedtek be; olvasótermet és társalgót létesítettek, abból a célból, hogy a napi munkájuk után szórakozni kívánó munkások otthonosan érezzék ott magukat. Az ideiglenes állapot azonban állandóan kellemetlen érzéssel, nyomasztóan befolyásolta az Otthon működését. Noha a telek tulajdonosa, a város, sphasem háborgatta, vagy fenyegette az Otthont, mégse lehetett tudni, mely napon jelenti ki a város, hogy most már nem adja tovább oda a lelket. A Munkásotthon vezetősége ezért, mivel további, állandóbb berendezkedésekre óhajtana áttérni, azzal a tervvel kezdett foglalkozni, hogy a telket véglegesen megszerzi magának és saját tulajdonának kéri el. Ebből a célból ma kérvényt intézett a városi tanácshoz. A kérvény a 600 négyszögöl ideiglenesen birtokolt teleknek ingyenes átengedését kéri a várostól. A kérelen indokolása szerint a Munkásotthon már eddig is nagyon sok hasznot hozott a békéscsabai munkásságra, mert azokat kulturális és erkölcsi színvonalon tartja és rövid fönnállása alatt nagymértékben elszoktatta a italozástól és a korcsmázástól. A Munkásotthon olvasásra, tanulásra és más hasonló értékes időtöltésre nevelte m?g a munkásokat és céljának még inkább meg tud majd felelni, ha az ideiglenesség veszélyének elmultával állandóbb és biztosabb berendezésekre kerülhet sor. Sokféle, a viszonyok megkövetelte építkezést és bővítést tervez ugyanis az Otthon vezetősége, de azokat mindaddig nem merik megkezdeni, amíg a telek birtoklásának kérdése véglegesen nem rendeződött. Végül bejelentik a kérvényezők, hogy abban az esetben, ha a város nem volna hajlandó ingyen átengedni a Munkásotthonnak a telket, a szövetkezet hajlandó bizonyos mérsékelt, kedvezményes dijat adni a telek vételára fejében. A Munkásotthon kérvényével a városi képviselőtestület legközelebbi ülése fog foglalkozni. Mint értesülünk, a város vezetőségének körében általában rokonszenvesen fogadták a munkások kívánságát — tekintettel a kulturális és erkölcsnemesitő törekvésekre — és az a fölfogás alakult ki, hogy a kulturális szempontok miatt lehetőleg teljesíteni kell a kívánságot. Magyar kisgazdafiuk cseretanulása német földön A Magyar Gazdaszövetség elhatározta, hogy kisgazdáink fiait látkörük szélesbitése, valamint gazdasági ismereteik gyarapítása céljából Németországba küldi. A terv az, hogy 16—22 éves fiatalemberek tavasszal, a mezei munkák megkezdésekor mennének ki németországi kisgazdaságokba és az őszi munkák befejeztével viszszatérnek. Ilyképp alkalom nyílnék arra, hogy a termelési év alatt minden munkában résztvennének és bő tapasztalatokat szereznének. A kiküldött magyar ifjak helyett cserébe hasonló célból német ifjak jönnének. A csere költsége csak a vasúti jegy megtérítésére szorítkozik, amely összeg az oda- és visszautazással és összes mellékkiadásokkal együtt 6—8 métermázsa buza árában fejezhető ki. A kisgazdák fiai falujukból kijőve, mindenesetre sokat látnának, tapasztalnának és egész életükre * kiható, értékes adatokat gyüjtenének. Hazatérve, hozzátartozóik és falubelijeik előtt, elbeszélésük révén, ugyancsak önkéntelenül szélesebb látkört nyitnának meg. Figyelmüket oly tényekre hívnák fel, melyek előttük eddig teljesen ismeretlenek voltak és buzditólag hatna sok hasznos dolog utánzására. Egész utjukon más népeket, szokásokat és igy magasabb kul' túrát ismernének meg, amely tényezők a fiatal, fogékony lélekben örökre bevésődnének. A szorgalmas, akaraterős, kisigényű, élelmes és a körülményekkel számolni tudó német nép mindenesetre csak jó hatással lehet ifjainkra, miért is kívánatos, hogy a terv ne csak terv maradjon, de meg is valósuljon. 100 takarékkorona mai árfolyama 111 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 80-al jegyezték. 20 koronás arany 300000 papirkorona. Tabakovics Dusán a Jegybank vezérigazgatója Budapest, április 2. A Jegybank vezérigazgatói állását Bethlen István gróf miniszterelnök Tabako> vics Dusánnak, a Devizaközpont igazgatójának ajánlotta fel, aki elfogadta a vezérigazgatói állást. A Jegybank személyi kérdéseinek elintézésével van kapcsolatban a bankjegynyomda vezérigazgatói állásának betöltése is. Ezt az állást értesülésünk szerint Márffy Albinnak, a Jegyintézet igazgatójának ajánlották fel. Társulati adóbevallások beadása A társulati adóról szóló 1922. évi XXIV. t.-c. 31. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a társulati adóbevallást a zárszámadás jóváhagyásától számított 30 napon belül, de legkésőbb az üzletév lejártát követő hat hónapon belül kell benyújtani. Miután az 1922. évi XXIV. t.-c. életbelépése óta az 1924. évi adókivetés az első, amely rendes határidőben nyer lebonyolítást és tekintettel azokra a rendkívül fontos érdekekre, amelyek a társulati adókivetés mielőbbi megkezdéséhez fűződnek, a bevallások benyújtása körüli eljárást a pénzügyminiszter egy üj rendeletével a következőkben szabályozta : A részvénytársaságok és szövetkezetek tartoznak bevallásaikat a zárszámadások közgyűlési jóváhagyásának napjától számított 30 napon belül feltétlenül benyújtani. A legkésőbb az üzletév zártától számított hat hónapban meghatározott határidő tehát oly vállalatokra, amelyek közgyűlésüket az üzletév zárlatától számított ötödik hó utolsó napja előtt tartották meg, semmi esetse sem vonatkozik. A társulati adónak mindazok az alanyai pedig, amelyeknél a zárszámadásnak közgyűlés által való jóváhagyásáról a dolog természeténél fogva nem is lehet szó és amelyeknek bevallási határideje ehhez képest az 1922. évi XXIV. t.-c. 31. §-ában nincsen is különlegesen szabályozva, közkereseti betéti társaságok, alkalmi egyesületek stb. tekintet nélkül arra, hogy üzletévüket 1923. évi december 31-én, vagy ezt megelőzően zárták, tartoznak 1924. évi társulati adóbevallásukat 1924. évi április hó 15-ig terjedő határidőben a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz benyújtani. A társulati adóbevallási nyomtatványok az előállítási költségek megtérítése ellenében a békéscsabai városi adóhivatalnál beszerezhetők.