Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-01 / 65. szám

2 é. BRKRSMEOVFÍ WFLZI/IWV Békéscsaba, 1924 április 8 tarlja fenn. Javasolom, hogy adjunk be kérvényt a városhoz egy jó helyen levő, előre kiszemelt üres telek átengedése érdekében. Ellmann Adolf ezután arra biztatta az elöljáróságot, hogy addig kell cselekedni, amig a szalmaláng el nem lobbant és a lelkesedés megvan. Javasolja, hogy az elöljáróság járjon elől a jó példával és kezdje meg az alaplőke jegyzését. A buzditó szavak nyomán nagy éljenzés hangzott fel és a gyűlés résztvevői azonnal hozzákezdtek az alapitó-levél aláírásához és a buza-alaptőke jegyzéséhez. Kovács elnök 50, Martincsek alelnök 30 métermázsa buza jegyzésével kezdték meg az akciót és a példán felbuzdulva, az elöljáróság percek alatt 340 métermázsa búzát jegyzett az Iparos Bank alaptőkéjére. Az alapiiő-Ievelel a következő előljárósági tagok irták alá: Kovács Mihály elnök, Martincsek Károly alelnök, Dénes Bálint, Kocziha Mihály, Orvos Endre, Lipták János, Kován Endre, Lepény András, Martincsek András, Ellmann Adolf, Gécs László, Uhrin Károly, Gyucha György, Babinszky János, Martincsek Mátyás, Uhrin Ádám, Francziszky Dániel, Végh Endre, Kleskó Lajos, ifj. Tomka Pál, Molnár János, Lipták János (épitő), Bujtás József, ifj. Horváth Mihály, Keller József, Lepény Tamás, Békéscsabai Iparosifjak Művelődési Egyesülete, Gálik János és Gulyás Mátyás. A gyűlés ezután elhatározta, hogy az alaptőkejegyzést most már az iparosok sorában — az egyes szakosztályok kebelében — fogják folytatni. Majd az adókivető-bizottságba választották meg az iparos tagokat, szakmánként egyet-egyet, végül az elnök és alelnök éltetésévei véget ért a gyűlés. Szent-Istvánkor lesz a békéscsabai iparkiállítás 14 millióra rúgnak az előzetes költségek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai iparkiállitás rendezésére és előkészítésére kiküldött ipartestületi bizottság vasárnap délelőtt tartott ülést az Ipartestületben, Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetésével. Martincsek Károly alelnök üdvözlő szavai után Ellmann Adolf szólalt föl, aki hosszasan fejtegette, mi módon volna lehetséges a kiállítás előzetes költségeit előteremteni. Tervet ajánlott, hogy a kiállítók négyzetméterenként bizonyos tarifális dijat legyenek kötelesek fizetni az általuk igénybevett tér után s javasolta, hogy ezt a tarifát egy bizottság állapítsa meg. Martincsek ellenezte, hogy nehézségeket támasszanak a kiállító iparosoknak. A kiállítás célja nem nyerészkedés, nem üzlet, hanem az, hogy az itteni iparosság tudását bemutassák. Ismertette ezután az ügy állását és bejelentette, hogy a kiállítást augusztus közepén, Szent-István hetében fogják megtartani. Erre a célra a gimnázium épületét már föl is ajánlották, ezenkívül azonban mé ség lesz három deszkaépü. lésére is. A szükkörü bizottság már a részletes költségvetést is kidolgozta és igy tudja már mindenki, hogy a kiállítás 14 millió koronába fog kerülni. Filippinyi Samu ezután beszámolt a kiállítás előkészületeiről és javasolta, hogy a kiállítók az igénybevett terület után helypénzt fizessenek, aminek felét előre fizessék le, a kiállítás előzetes kiadásainak fedezésére. Bejelentette, hogy a békéscsabai fakereskedők az összes faanyagot, ami a deszkaépületekhez lesz szükséges, teljesen díjtalanul ajánlották föl használatra. A szükséges nyomtatványok költsége az ezeken elhelyezett hirdetések árából fog kikerülni. Martincsek Károly, Sajben Pál, Filippinyi Samu, Kovács Mihály és Gráb Emil hozzászólásai után az ülés elhatározta, hogy katalógust fognak kiadni a kiállítás beharangozására, ezenkívül különböző nyomtatványok és a hírlapok utján kezdenek propagandát a kiállítás iránti érdeklődés fölkeltésére. A nyomtatványokon levő hirdetésekből és a kiállítók helypénzdijaiból fogják finanszírozni az egész kiállítást, mig a kiállítás alkalmával befolyó belépődijakat teljes egészében az Ipartestület székháza alapjára adják. A bizoltság szerdán este ujabb ülést tart, amelyen a helypénzdijak tarifáját fogják összeállítani. A Békésmegyei Kereskedelmi Részvénytársaság közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta a Békésmegyei Kereskedelmi Részvénytársaság, ez a szépen fejlődő és életerős kereskedelmi vállalat évi rendes közgyűlését Roth József elnöklete alatt a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Elnök üdvözölve a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére dr. Biró Emilt, annak hitelesítésére Reisz Hermann és Giessing Rezső részvényeseket kérle föl. Majd Guttmapn József vezérigazgató olvasta fel az igazgatóság jelentését. A mérleg szerint az 1923. évi tiszta eredmény 44,272.525 korona. Vas Sándor igazgató, f. ü. b. elnök, a felügyelő bizottság jelentését olvasta leL A felmentvény megadása után a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a vállalat alaptőkéjét 3000 darab á 4000 K névértékű uj részvény kibocsájtása által 24 millió koronáról 36 millió koronára emelhesse fel. Minden két régi részvény után egy uj részvény vehető át 30,000 K kibocsátási árban. A befizetés határideje április 30. Ezután a régi igazgatóságot és felügyelőbizottságot újból megválasztották. Végül Reisz Hermann tolmácsolta a részvényesek háláját és elismerését a fáradhatatlan Guttmann József vezérigazgató és Singer Ignác igazgató iránt, akiket a közgyűlés harsányan megéljenezett. Indítványára nekik és a buzgó tisztviselőkarnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Közgyűlés után a vállalat megvendégelte a megjelenteket. fizetéshez A házbérkülömbözet után járó kincstári házhaszonrészesedés befizetése A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a február 1-iki negyedi pótlólag fizetendő hózbérkülömbözetek utón köteles minden házbirtokos a bérlője által fizetett pótházbér 25%-át, továbbá a saját maga és hozzátartozói vagy alkalmazottai által bérfizetés nélkül használt épületrész 50%-aI emelt haszonértékének ugyancsak 25 %-át kincstári házhaszonrészesedésül a városi adóhivatalba április 9-éig befizetni. A befizetés pótbérfizetési jegyzék kiállításával, avagy bevallás kapcsán és az államiadó könyvecske bemutatásával történik. A kincstári házhaszonrészesedés alapja : 1. A bérbeadott lakásoknál a lakó febr. 1-én fizetett tiszta haszonbér cimén a háztulajdonosnak egy negyedévre 140000 koronát, ugyanezen lakó tartozik április 1-éig még erre a negyedévre fizetni 70.000 koronát bérkülömbözetek és 25% kincstári házhaszonrészesedés cimén 17.500 koronát. 2. A bérbe nem ajlott lakásoknál a haszonérték a február 1-én megállapított haszonérték 50%-ával éppen ugy emelkedik, mint a bérbe adott lakásoké és ezen haszonérték többlet 25%-a szintén befizetendő. 3. Üzlethelyiségeknél a bérlő február 1-én fizetett tiszta üzletbér cimén a háztulajdonosnak egy negyedévre 240.000 koronát, ugyanezen bérlő tartozik fizetni április 1-éig még erre a negyedre 120.0C0 korona bérkülömbözetet és 25% házhaszonrészesedés cimén 30.000 koronát. A bérbe nem adott üzlethelyiségeknél a haszonérték a február 1-én megállapított haszonérték 50 százalékával épen ugy emelkedik, mint az üzlethelyiségeké és ez a haszonérték külömbözet 25 százaléka szintén befizetendő. Bevallásra, illetve bérfizetési jegyzék beadására köteles minden háztulajdonos tekintet nélkül arra, van-e lakója, vagy a házát egyedül lakja, ha a ház a II. közigazgatási kerületben fekszik és a házban kettőnél több lakrész van. Egy vagy két lakrészből álló épület tulajdonosa csak abban az esetben, ha bérlője van. Az I., III., IV., V. és VI. közigazgatási kerületben fekvő és a tanyai házak tulajdonosai csak abban az esetben tartoznak bérfizetési jegyzéket beadni és kincstári házhaszonrészesedést fizetni, ha lakójuk van. Az a háztulajdonos, aki a házhaszonrészesedést április 9-éig b<í nem fizeti és a bérfizetési jegyzéket be nem adja, köteles a befizetendő összeg után a késedelem minden megkezdett hónapjára Hí százalék adópótlékot befizetni. Ax adópótlék mérséklésének vagy c engedésének még méltánylást érdemlő körülmények esetén tincs helye. Á súlyos adópótlékra tekintettel minden háztulajdonos saját érdkében azonnat fizesse be az esedékes kincstári házhaszon t izes-'dést és adja be a bérfizetési jegyzéket. A gyilkos malomgép Gondatlanságból okozott em berölés miatt elitélt maion; tulajdonos (A Közlöny eredeti tudósítása ) Még 1921 december 8-án történt Sarkadon, a Friedmann és Társaféle hengermalomban, hogy egy fiatal malom munkás, Tóth Péter molnártanonc szerencsétlenség áldozata lett. Tóth Péter az egyik gép mellett foglalatoskodott, amikor az úgynevezett fürészkerékről lecsúszott a heveder. Ezt a hevedert a fiu vissza akarta helyezni a kerékre, azonban nem szólt sekinek.. hogy a gépet állítsák meg, hanem működés közben akarta a ke ek e tenni a hevedert. Tóth Péter alig próbálkozott meg a müvelettel, a szűk r un helyen nem tudott eléggé vigyázni magára és a gep elkapta. A szerencsétlen fiu testét a geprt-szek a szó szoros értelmében sze. elszaggatták és szinte a feli: nerhetetlenségig összeroncsoltak. A szerencsétlenség miatt goiii datlansagból okozott emberóli á vétségével terhelten a birósa^ \ad alá helyezte Friedmann Ármint, á cégtulajdonos fiát, valamint Vareu Peter molnárt. A bíróság vizsgálata ugyanis megállapította, a két vádlott — mint a maion • üzem vezetője — nem tartotta bí a szabályzatot, hogy a gep i'f" rekeinél a munkás számárr /( cm. ter legyen, ellenben ehelyet' csak 39 cm. állt a munka eh : l zésére. Tehát mindketten mulasztást, gondatlanságot követtek t Az ügyet most tárgyalta gyulai törvényszék, ameiy a kel vádlottat bűnösnek mondolta k; gondatlanságból okozott emberölés vétségében és ezért óke fejenként egymillió korona Pénzbüntetésre ítélte. A pénzbirsag hajthatatlanság esetén megfelel fogházbüntetésre változik ót. Az ítélet ellen az ügyész felebbezesl jelentett be súlyosbítást kérve, de felebbeztek a vádlottak is, akik a bűnösség megállapítása végett jelentettek be felebbezést. GUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK x £)el#<a PETERFI CIPŐÁRUHÁZÁBAN Divatkosztüm, köpeny és uccai ruha a legszebb kivifelbei készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Andrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy yálaszr