Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-13 / 4. szám

Békéscsaba, 1924 január 13 Vasárnap KORONAL 51-ik évfolyam, 4-ik szám BEKESME6TEI Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7000 K, iSgy hónapra — korona. — Példányonként 250 korona. Politikai lap ZLONT Telefonszám: 7. Szerkesztőség és kiadóhivutai: Békéscsabán. II, Fer«tc József-tér 20. — Nyilttér és reklám sfavanként 100 K Január 20-tól a Békésmegyei Közlöny naponta jelenik meg. Lapunk vasárnapi számában megemlékeztünk róla, hogy a miniszterelnökség a Békésmegyei Közlönynok napilappá való átalakulását megengedte. Azóta a törvényben előirt közigazgatási bejelentés is megtörtént, úgyhogy most már semmi sem áll útjában annak, hogy mint napilap szolgálhassuk hűséges olvasóközönségünket. A lap felelős szerkesz^ tését Gulyás József, a Békésmegyei Közlönynek egy évtizeden át a megyében közszeretetnek örvendő volt szerkesztője veszi át újból. Továbbra is tagja marad a szerkesztőségnek dr. Gyöngyösi János s kettőjük vezetése mellett ugy Békéscsaba városából, mint az egész megyéből a tudósítóknak jelentős gárdája fog közreműködni azon, hogy lapunk a város és a megye közönségét minden nap a legfrissebb, legpontosabb és legérdekesebb hírekkel lássa el és egyúttal a legtartalmasabb vidéki újságot nyújtsa. A Békésmegyei Közlöny, mint napilap f. hó 20-tól, vasárnaptól felfrissült uj köntösben jelenik meg. Előfizetési ára : A csonka január-márciusi negyedévre 13.000 K Egy hónapra 5500 K Egyes szám ára 250 K A régi előfizetők, akik előfizetésüket már megújították, az uj negyedévre csupán a mutatkozó különbözetet fizetik, tehát egész március végéig mindössze 8000 koronát. Hisszük, hogy olvasóközönségünk továbbra is nemcsak hűségesen kitart mellettünk, de lapunk terjesztésében és népszerűsítésében is tevékenyen közreműködik. A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY szerkesztősége és kiadóhivatala. 77 gyulai képviselő és a fajvédelem. A gyulaiak illusztris képviselője régi, jelentős politikai múltjához méltó beszédet tartott a parlamentben, bátor hitvallást téve a nemesen értelmezett liberalizmus mellett. Lukács György merő antiszemitizmusnak, kereszténytelen zsidóverésnek minősítette azt a fajvédelmet, amelyet hordópolitikusok bátorkodnak keresztény és nemzeti irányzatnak hirdetni. Ebből az alkalomból a kurzus orgánum nem minden megdöbbenés, sőt keserűség nélkül megállapítja, hogy a gyulai képviselő a liberálisokat védelmébe vette és a fajvédelmet támadta. Mintha azzal a politikai és közéleti múlttal s azzal a hosszú, termékeny munkássággal, amely Lukács György nevéhez fűződik, csodálkozni lehetne azon, hogy megtagadja az uszítást és népbolonditást s vétót kiált a rombolásnak, akármilyen szép jelszavak mögött jelentkezzék is. Lukács György — nagyon helyesen — végre , elakarja tüntetni azt a vagy lelkiismeretlen ferdítéssel vagy ostobán odadobott felfogást, mintha a liberalizmus a türelmetlen radikalizmust, a nemzeti hagyományok semmibevevését és a forradalmi felforgatást jelentené. Lényegével és céljával ellenkezne, ha ezt ^akarná. Viszont semmi köze sem a kereszténységhez, sem a nemzeti gondolathoz az olyan törekvésnek, amely gyűlöletet hirdet s amely a nemzet anyagi és szellemi erőinek megoszlását és szétesését hozza magával. Nálunk minden téren sajátságosan játszanak a szavakkal, mert a szó mögött nincs meghatározott fogalom. Elsősorban a politikában. És ha volna, akkor meg kellene állapitanunk, hogy a gyulaiak illusztris képviselője egyik legméltóbb kifejezője az igazi magyar fajvé^elemnek. Akinek nevéhez közgazdasági téren a nemzeti erők olyan imponáló kifejtése fűződik, aki legádázabb bajvívója a legrettentőbb magyar betegség: a tüdőbaj elleni küzdelemnek, aki élén áll annak a mozgalomnak, amely a nemzet egyedül lehetséges jövőjét, a magyar gyermekeket igyekszik megmenteni, arra keresve sem lehetne találóbb jelzőt alkalmazni, mint — faj( védő. S hogy ma ugy emlékeznek meg róla, mint aki elszánt és éles kirohanást intézett a „fajvédők" ellen, ez a Iegmegérdemeltebb, de egyúttal örvendetes bélyege a levitézlett demagógok hordópolitikájának. Románia a magyar kölcsönnel is sarcolni akar. Prága, jan. 12. A belgrádi kisantant konferencia kapcsán jelentik a Narodni Politikának, hogy a román kormány a magyar kölcsön engedélyezése fejében uj követelésekkel akar előállni. Arról van szó, hogy Románia előre biztosítani kívánja magát afelől, hogy a magyarországi román megszállás katonai költségeit annak idején Magyarország a jóvátételi számlán tartozik megtéríteni és hogy a kommunista Budapest megszállásánál rekvirált anyagok értéke ebbe az összegbe nem tudható bs. Belgrádi jelentés szerint a kisantant két másik állama egyetért ezzel az állásponttal. az A dy —Kodály-est Aurora rendezésében Legutolsó számunkban megemlékeztünk arról, hogy az Aurora január végén nagyszabású Ady-ünnepet rendez a magyarság legnagyobb modern lírikusának emlékére. Az erre vonatkozó tárgyalások eredményre vezettek s most már módunkban van a résztvevők neveit is közölni. A csabai Ady-est szereplői ugyanazok lesznek, akik Budapesten, a költő halála napján, január 27.-én tartandó nagy ünnepen Ady jelentőségét és helyét a magyar irodalomban Schöpflin Aladár, a kiváló iró és esztétikus, Ady költészetének legmélyebb tolmácsolója fogja ismertetni. Ady-verseket Baló Elemér, a Belvárosi Színház tagja szaval, Ady megzenésített dalai Basilidesz Mária, a legkiválóbb magyar dalénekesnő tolmácsolásában kerülnek előadásra. De szóhoz jut az estén Kodály Zoltán, a magyar művészetnek értékben Adyval egyenrangú képviselője is, akit nemrégiben ünnepelt a külföld s akinek a főváros jubileumára irt és ünnepélyesen előadott zenemüvét a kritika egyhangúlag a legfelségesebb magyar zenei alkotásnak minősítette. Csabán Kodály gordonkaversenye kerül előadásra, mégpedig Hermann Pál, a ma már világhíres gordonkaművész fogja azt játszani, ugyanaz, aki az ősszel a gráci zeneünnepen extázisba ejtette az egész világból összesereglett zenebarátokat. A művészek zongorakiséretét Kósa György zongoraművész látja el. A szenzációs kulturünnep f. hó 21.-én, hétfőn este lesz az Apolló Mozgó helyiségében. Tanácsülés. A pénteki tanácsülésen a következő ügyek nyertek elintézést : Iparigazolvánvt kaptak : Lakos György cipész, Szendi Györgv cipész, Bótyik György asztalos, Kurunczi Péter asztalos, Excelsior Textil müvek rt. SZÖVG, Bsrger és Lipschitz üveg és porcellán nagykereskedők fióküzlet. Települési engedélyt kapott Herskovics A. Építési engedélyt kaptak : Csicsely Pál lakóház (V., Gyöngyösi-u. 3.) Hrabovszky János lakóház (V., Nagy Sándor-u. 45.) Szulimán Viktor lakóház (VI.. Gyulai-u. 12.) A városi nyomtatványokra hirdetett pályázatot a Corvina nyomda nyerte el, mint legolcsóbb ajánlattevő. Tűzálló sa muff-téglákat kályhákhoz, kemencékhez, kazánfa'azishoz : Táth József kerámikus Debrecen Tímár.u. 11. szállít. felderítés előtt áll az erzsébetvárosi bombamerénylet ügye. Budapest, jan. 12. A bombamerényletek nyomozása során a rendőrség elérkezett az erzsébetvárosi bombamerénylet és az Atheneaum rombolásának még felderítetlen ügyén kivül néhány másféle természetű bűnügy nyomozásához. A tegnap esti órákban kihallgatták azt a pincért, aki annak idején már szerepelt a nyomozás folyamán. Az erzsébetvárosi körben a bombamerénylet idején ugyanis szolgálatott teljesített egv kisegítő pincér, aki a rendőrségnek nagyon fontos és érdekes adatokat szolgáltatott egy sárga bőrkabátos magas és egy alacsonyabb fiatalemberről, akiket a merénvlet délutánján a kör helyiségében látott. Annak idején a pincér az előállítottak között felismerni vélte ezeket a fiatalembereket. A kihallgatás tegnap este már megkezdődött. Ma délelőtt még folytatódik és most már remény van rá, hogy rövid időn belül az erzsébetvárosi kör bombamerényletének ügye tisztázódni fog. Tegnap délután hallgatták ki Pesti Alfréd, Bándy Gyula kenyérgyáros és Szegheő szappangyáros hozzátartozóit. Zürichben a mai tőzádén Budapestet 00207V

3-eI jegyezték. A tisztújító városi közgyűlés. Január 9.-én, szerdán tartotta Békéscsaba váró? képviselőtestülete tisztújító közgyűlését dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt. A választáson túlnyomórészt az úgynevezett hivatalos lista jutott érvényre, tehát a választás általános megelégedést kelt. Az újonnan megválasztott tisztviselők a következők : Főügyész: dr. Margócsy Miklós. I. aljegyző: dr. Franciszky Lajos. II. aljegyző: dr. Haan Albert. Másodosztályú aljegyző: Tamássy Károly. Fogalmazók: dr. Bagyinka János, Linder Pál. Adópénztáros: Filippinyi Pál. Adónyilvántartók : Kiszely Pál, Németh Mihály, Kiszely Mátyás. Adótisztek: Rélay Lajos, Szlankovszky István, Kvasz Dezső, Krausz Győző, Kurilla Mihály. Adóvégrehajtók: Opauvszky Pál, Steigerwald Gyula, Bakai Sándor, Varga Géza, Bogdán Endre, Bretz Pál. Közigazgatási nyilvántartó: Maján Gyula. írnokok: Ásványi József, Nádai József, Lakos Judit, Áchim András. Eskületétel után a megválasztott tisztviselőket a polgármester üdvözölte msleg szavakkal, amit dr. Margócsy Miklós köszönt meg társai nevében. g