Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-21 / 57. szám

Békéscsaba, 1924 március 21 BÉKÉSHEGYE1 KŰZL.OM 3 A hétszeres drótakadály Kalandos hazatérés az éjsza­kában — Békéscsabai mozi­történet Harry Piel nélkül (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mozi fehér lepedőjén pattan elénk néha olyasféle filmkép, amilyennel a napokban szolgált a zajló békéscsabai élet. Mozifilmre való, mozifilmről másolt tréfa volt, amilyen csak annak az agyában rügyezhet ki eleven és érzékelhető valósággá, akinek a mai szörnyű­séges élet millió bajai csak fod­rozódó hullámgyörü zuhanásával futnak át az eszméletén. Egy örökvidám, hejehujás lelkű, tul­csapongó kedélyű ember volt a tréfa elkövetője, aki Ízlésesen és stílusosan tréfálta meg azokat, akiket komolytalan lelke célba vett. Az eset maga röviden és szá­razon a következő: Valamelyik este valamilyen es­télyről — talán színházból, talán moziból, nem fontos — három személyből álló társaság igyekezett hazafelé, az Apponyi ucca hall­gató, ólmos-nehéz tavaszi éjsza­kájában. A társaság egyik tagja, egy nőtlen fiatalember, ekkor pár lépést előbbre sietett és hirtelen eltűnt a feketeség sűrűjében, amely benyelte, összezáródva körülötte, mint a fekete viz lomha teste a beléjehajitott kődarab körül. Egy pillanatig, kettőig keresték; szólon­gatták, nézelődtek utána. De aztán, hogy nem adott magáról életjelt, a társaság másik két tagja — férj és feleség — nyugodt lelkiisme­rettel indultak tovább. Neki a Körös keskeny vizszalagjának. A házaspár az apró hidra lépett. A korhadt, keshedt deszkák döngve kondultak meg a lépteik alatt. A padló deszkái között egy-két piciny kavics, marék por zuhant a fekete vizbe és cup­panva sortüzelte meg i sötétén, hidegen terjeszkedő folyókát. És a következő pillanatban hir­telen megtorpant a hidon tapogó házaspár. A férfi megállt. A lábait ismeretlen erő fogta meg. Akadály feszült elébe. Közelebbről és rész­letesebben megvizsgálva az aka­dályt, közönséges villanydrótnak bizonyult. Azaz, pardon : diszting­váljunk. Nem közönséges drót volt az bizony, hanem tekintélyes térfogatú, majdnem ujjnyi vastag­ságú szigetelő sodrony. A drót szerelmesen fonta körül, folyon­dáros erőszakkal ölelte végig a hid oszlopducait és a karfákat és komoly forgalmi akadályt képezett. Nagynehezen letaposták házas­párék a veszedelmes tréfa esz­közét, aztán egy kissé dühöngve indultak tovább. Azaz, hogy csak indultak volna. Mert a következő lépésükre már megint akadályba csapott a lábuk, újra ott feszült előttük a selyembe, guttaperchába burkolt ércfolyondár. Ezt is leta­posták és eltüntették, aminthogy letaposták és eltüntették a többi ötöt is. .. Mert összesen hét ha­sonló rettenetes akadály fonta át és övezte keresztül az utat be­fogó hidoszlopokat és karfákat. . . Amikor aztán a hétszeres drót­akadályokon a házaspári roham­csapat keresztülvergődött, a Körös túlsó partján egyszerre csak meg­hasadt a sürü feketeség és a megnyílt sötétségből hirtelen kilé­pett a társaság harmadik tagja, az imént eltűnt fiatalember. — Hát te hogy kerülsz ide ? — kérdezte értelmetlenül a férj. — Hogy kerültél ét a túlsó partra ? — Kérlek, nagyon egyszerűen — magyarázkodott a fiatalember — amikor idejöttem és láttam a sok drótfonást, leszaladtam a má­sik hidig és azon jöttem át. Aztán elsétáltam idáig, mert kíváncsi voltam, mi történik majd veletek. Hogy tudtok majd átjutni a hi­don . . . Ezekután mindenki hazament, a rendőrség pedig, amely az élve­zetes akadályversenyről nem hi­vatalos értesítést kapott, most eré­lyesen keresi az a botot, amellyel üthetné a tréfáskedvü, humorér­zékkel bőven megáldott, jó ke­délyű tettes nyomát. Vegye meg és olvassa a Békés­megyei Közlönyt, de amellett ter­jessze is mindenütt. Ha anyagi erőnket gyarapítja, a lap szín­vonalának állandó emelését elő­mozdítja. JHIJL1SJEDAL — Revízió alá veszik az adó­kivetéseket. A pénzügyminiszté­riumban Kolbert miniszteri taná­csos a miniszter megbízásából azzal nyugtatott meg egy iparos küldöttséget, hogy a miniszter is belátja az utóbbi években a jöve­delem és vagyon körül beállott eltolódásokat és ezért a nemzet­gyűlés elé terjesztendő javaslatban kérni fogja, hogy az adókiveté­seket a kényszerkölcsön szem­pontjából vegyék revizió alá. A miniszter meggyőződése szerint a polgárságból alakítandó felszólam­lási bizottságok revíziós munkája utón ki fog tűnni, hogy a 4, illetve 6 százalékos előlegbefizetésekkel ez adózók 50 százaléka eleget is tett kötelezettségének. _ A földadót 300 ezer koro­nás búzával lehet fizetni. Az O égős Pénzügyi Tanács 1924 március 19-én tartott ülésén szak­értők meghallgatása után a buza értékét a földadófizetés szempont­jából az 1924 április 1-től junius 30-ig terjedő időszakra kilogram­monként 3000 koronában állapí­totta meg. — iparosok nagygyűlése a kényszerkölcsön ellen. A hód­mezővásárhelyi ipartestület már­cius 25-re Hódmezővásárhelyre nagygyűlést hívott egybe, ameiyen részt vesz a szegedi iparkamara körzetébe tartozó harminc ipartes­tület. A gyűlésen a kényszerköl­csön kivetése terén az iparosságot ért sérelmeket fogják tárgyalni. — A megszállt területek iro­dalma az Aurora holnapi kultur­estjén. Az Aurora holnap, szom­baton este kezdi meg a Kultúr­palotában ingyenes kulturestjeinek sorozatát. Az első estén P. Hor­váth Rezső fog előadást tartani a jugoszláv területen élő magyarság irodalmáról, mig Veress Imre en­nek az irodalomnak legszebb ter­mékeit fogja elszavalni. Ortner Pál, aki operaáriákat énekel és dr. Gyöngyösi János, aki egy, a Prágai Magyar Hírlapban Március Tizenötre irt gyönyörű lendületű verset olvas fel. Az előadás telje­sen ingyenes és azon nem tego­kat is szívesen lát az Aurora-kör vezetősége. Itt közöljük egyébként, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor lesz az Aurora évi rendes köz­gyűlése. — Házasság. Grosz Hugó, a Suk, Wagner és Tsai Gőztégla­gyár részvénytársaság ügyvezető igazgatója és Party Gabriella há­zasságot kötöttek. — A gyulai honvédezred em­lékünnepe. A gyulai 2. honvéd­gyalogezred szombaton, március 22-én emlékezik meg arról a szo­morú évfordulóról, amikor 1915. tavaszán Przemysl elestével az ezred — Tamássy tábornok többi hős magyar katonáival együtt — orosz fogságba került Az emlék­ünnep tábori misével kezdődik, amelyet tíz órakor tartanak meg a Kossuth-téren, majd 11 órakor díszközgyűlés lesz a Kaszinóban, amelyen a társadalom összes elő­kelőségei résztvesznek. A dísz­közgyűlésen ismertetni fogják az ezred harctéri működésének tör­ténetét. Fél egykor diszebéddel fejeződik be az emlékünnepély. A rendezőség itt közli, hogy azok az előkelőségek is, akik tévedés­ből nem kaptak volna meghívót, szintén jelenjenek meg az emlék­ünnepen. — Az ellenzék az indexrend­szer bevezetését kivánja. Amióta a valorizációs javaslat a nemzet­gyűlés tárgyalásainak anyagául szolgál, az ellenzéki pártok egyre erőteljesebb követelmény gyanánt állítják fel az indexrendszer be­vezetését. Az indexrendszer hivei szerint ennek bevezetése nem je­lent mást, mint a munkabérek valorizálását, ami elől a kormány nem zárkózhatik el, mert a nem­zetgyüles előtt fekvő javaslat be­nyújtásával máris a valorizáció útjára lepett, amelyen pedig egy­oldalún megállni nem lehet. Érte­sülésünk szerint a jövő hét folya­mán a szociáldemokraták, a demo­kraták, a Kossuth-párt és a ke­resztény szocialisták képviselő tagjai akcióba lépnek s a kor­mánytól az indexrendszernek azonnali bevezetését fogják kö­vetelni. _ Az Auróra operaestje. Az Aurora Zenei és Irodalmi Kör április 7-én, hétfőn a Városi szin­hazban gazdeg müsoru operaestet rendez. Az operaestre sikerült megnyerni Ptasinszky Pepinek, a budapesti Operaház primaballeri­nájának közreműködését, valamint ifj. Brada Edét, a Operaház ki­váló, nagyreményű szólistáját. Sze­repelni fog még az operaesten Goda Gizella drámai énekesnő is, a kísé­retet pedig Fleischer Antal látja el. A vendégművészek majdnem mind régi, kedves ismerősei a békés­csabai közönségnek, amelynek ez­úttal is nivós és páratlan értékű művészi előadásban lesz része. Az est műsorát legközelebb ismer­tetjük. — Békésmegyei gazdaságok kitüntetései. A Budapesten most rendezett országos tenyészállat­vásár biráletónak eredményei kö­zött a következő békésmegyeiek kaptak elsőrangú kitüntetéseket: Magyerfajta üszőért gróf Wenck­heim László békési uradalma. Mangalica sertéssel a nagydijat : gróf Széchenyi Anfalné pósteleki uradalma, gróf Wenckheim Dénes kertmegi uradalma. Hazai fésűs gyapjas juhokkal első dijat nyer­tek : Wenckheim József gróf ki­gyósi, Almásy Dénes gróf gyula­vári uradalma. Francia fésűs gyap­jassal : Wenckheim László gróf békés-ludadi, Széchenyi Antalné grófnő békésföldvári uradalma. — A közönség nem vásárolja a drága cukrot. Mint a kereske­dőktől értesülünk, a cukorfogyasz­tás az utóbbi hetekben körülbelül a felére csökkent. A közönség alig vásárol cukrot s ha igen, je­lentéktelen mennyiségben. Ezzel szemben a gyáraknak még min­dig óriási készletük van. A cukor­gyárak folyton ujabb és ujabb piacokat hajtanak fel a külföldön, most Franciaországnak adtak el 500 vagon magyar cukrot. — Sikkasztó bádogossegéd. Egy békéscsabai kereskedő, Neu­mann Miksa, még a mult év augusztusában megbízta Fronda János bádogossegédet, hogy egy hatalmas viztartányát javítsa ki és hozza rendbe. Fronda el is vál­lalta a munkát és az értékes, érc­ből készült tartányt elszállította. A javításokat azonban eszeágá­ban sem volt elvégezni, hanem a tartányt azon nyomban eladta Strassburger Emánuel békéscsa­bai ócskavaskereskedőnek. Neu­mann, miután egy ideig hiába várt a tartányra, fölszólította Fron­dát, hogy adja vissza a tárgyat, de ez csak ötölt-hatolt ugy, hogy a kereskedő gyanút fogott és ér­deklődni kezdett a tartánya után. Ekkor kiderült minden, mire föl­jelentette Frondát a rendőrségen. A rendőrség ma kinyomozta a sikkasztó bódogossegédet és letar­tóztatta. Frondát átkísérték a já­rásbíróság fogházába. Bútorozott szobát keres kony. hahasználattai intelligens, szolid, magányos házaspár a város bár. mely részében. — Betonmunkások felvétetnek az „Unió" műkő- és betonáru­gyárban. Jelentkezni lehet Bá­lint és Brhlik épitési irodájában, Andrássy-ut 18. Búzakalász. (Bemutatták a Vá­rosi színházban csütörtökön Simo­nyi Mária vendégfelléptével.) Mó­ricz Zsigmond minden írását jel­lemzi valami nyers, robusztus pa­raszti erő, olyan, mint hires re­gényalakjának, Turi Daninak, acé­los és dagadó izmai. A Buzaka­1 ászban is ilyen durván, rusztiku­sán, de megkapó erővel kifejezi? alakokat látunk. A paraszt sorból kinőtt, kemény akaratú, brutális és mégis gyermekszivü polgár­mester, a kisvárosi, fojtottan álmo­dozó milieube beleszoritott élni­vágyó fiatalasszony, Marika, ez a pompás mezei virág, aki azonban indokolatlanul s bizonyára csak dráma-technikai okokból került ennek az életképnek szerves cse­lekményébe, mind-mind éles szem­mel meglátott és erős, pasztozus színekkel megfestett valóságos alakok. Móriczban olyan elemen­táris az emberábrázolás és a gen­refestés művészete, hogy felejteti velünk magának a drámának itt-ott pszichológiai indokolatlan­ságát a részletekben. Kis gondol­kozás után főleg az asszony sze­repében érezünk ilyen gyengesé­geket : dehát ki ismerheti őket eléggé ? És Móriczban van annyi művészi erő, hogy nemcsak elhi­teti, de meg is győz bennünket, hogy ilyen is lehet és így is tör­ténhetik. A tegnapi előadásnál a meg­győzés érdeme nemcsak Móriczé, hanem Simonyi Máriáé, a kiváló

Next

/
Oldalképek
Tartalom