Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám
1924-02-24 / 35. szám
EGYES SZÁM ARA & KOEiOXA Békéscsaba, 1924 február 24 Vasárnap 5 t-ik évfolyam, 35-ik szám BEKESHEKTEI KOZLOHI Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona Egy hónapra 10000 korona Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker, Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Egy év múlva Magyarország jobb helyzetben lesz, mint Ausztria Április első hetében indul meg a külföldi kölcsön jegyzése Páris, február 23. A Journal jelentése szerint a magyar kölcsön jegyzése április első hetében indul ,meg és előreláthatóan néhány napon belül befejeződik. A Magyarországnak adandó kölcsön iránt aigyanis számos bankcsoport olyan mértékben érdeklődik, hogy esetleg túljegyzésre is lehet számiíani. Páris, február 23. A magyar korona megmentését és a szanálás teljes garanciáját jelenti Magyarország számára az a körülmény, hogy teljes bizalom nyilvánult meg a Bethlen kormány iránt. Azok az intrikák, amelyek a kölcsön ügyében a legutóbbi hetekben folytak, teljesen meghiúsultak. Azt remélik, hogy egy év múlva Magyarország sokkal jobb helyzetben lesz, mint amilyenben ma Ausztria van. Meg vannak győző Ive arról, hogy semmiféle akadály sem merül fel a szanálási terv megvalósítása elé. A Magyarországba kikü'dendő Harding nemcsak a népszövetség teljes bizalmát bírja, hanem azoknak a bankoknak is, amelyek a kölcsönt jegyezni fogják. Emelték a villany árát\ a színházi helyárakat és a betegápolási dijakat A városi bizottságokat az áremelés foglalkoztatta tér, valamint az- oldalfolyosók jobb világifásáról gondoskodjék. Végül a kórházi bizottság ugyancsak mai ülésén a személyzeti béreket 100 százalékkal emelte- A 10 millió államsegélyt ágynemük, fehérnemük és konyhaedények beszerzésére fordították. A btzottság felir a népjóléti miniszterhez a III. osztályú ápolási dijak megfelelő felemelése iránt. A II. osztályú ápolási dijakat napi 20 ezer, az első osztályúakat napi 40 ezer koronára emelték. Szombat délben a városnak 3 bizottsága is üiést tartott és mindegyik bizottság főleg áremeléssel foglalkozott. A villamos bizottság ülésén' a villamos áram diját átlagban 50 százalékkal emelték. A közönség számára szolgáltatott áram diját hektowatt óránként 200 K-ról 300 koronára, a vendéglőkét 240 K-ról 400 K-ra, a kismotorokét 130 K-ról 200 K-ra, a nagymotorokét 80 K-ról 120 K-ra emelte a bizottság. Egy gyertyafény átalány dija havonta 400 K-ról 600 K-ra emelkedett. Favágás 1 vagon 70 ezer, félvagon 45 ezer korona. Ezzel egyidejűleg villamostelep alkalmazottainak diját 40 százalékkal emelték. Elhatározták egyszersmint, hogy a villamostelep udvarán kutat fúrnak, minthogy a Körös viz ' tapasztalat szerint annyira eliszaposodott, hogy használhatatlan. A -vita során hosszas megbeszélés tárgya volt a jelenlegi telep túlterheltsége. amely a megnövekedett fogyasztásnak eleget tenni nem tud s amely a világítás gyengeségében is kifejezésie jut. Sajnos ezen a sokat panaszolt pislogáson nem lehet segíteni, miuthogy uj gép beszerzése legalább 3 milliárd koronálja kerülne, ennyi pénse pedig a városnak erre a célra nincsen. Ugyancsak ekkor ftartotta ülését ű szinügyi bizottság is. A színházi helyárakat átlagban 20—25 százalékkal emelték. E szerint a páholyok ára 25—40 ezer K, a zsöllye . 5—10 ezer, páholyszék 8—10 ezer, diákjegy 2 ezer, erkélyülő 3500— 4500, karzat ülő 3000, álló 2000 korona. A bizottság egyúttal utar sitotta az igazgatót, hogy a társulatban mutatkozó hiányokat haladéktalanul pótolja és a nézőA miniszter a megye múzeumává akarja tenni a csabai muzeumot A Muzeumi Bizottság gyűlése Pénteken délután 4 órakor tartotta a muzeumi bizottság gyűlését Fábry Károly elnöklete alatt. A megnyitó után Rell Lajos dr. igazgató terjesztette elő jelentését, melynek közérdekű részei a vallás- és közoktatásügyi minisztérium III. ügyosztályának azzal a leiratával függnek össze, melyet az igazgatóság legutóbbi jelentésére küldött. A leirat tudomásul veszi az igazgatóság jóváhagyásra felterjesztett intézkedéseit és megerősíti állásaikban a tárak élére megválasztott őröket. Az újonnan megválasztott őrök tehát átvehetik hivatalukat és megkezdhetik munkájukat, ha lesz hol, mert a Közművelődés házának helyiségeit még mindig a GOK és az államrendőrség tartja megszállva és azokat minden hatóság készséges közbenjárása ellenére sem lehet kihelyezni abból az épületből, melyet a közművelődés céljaira a város és lakói tiszteletreméltó áfdoztkészséggel még a boldogult időkben megalkottak. Ez a mindennél nagyobb akadály pedig egyenesen útjába áll. annak a nagyarányú fejlődésnek, mely a közeljövőben fejlődő városunk egyéb intézményeihez valóban méltóvá tették volna muzeumunkat is. A miniszter ugyanis utasításokat küldött arranézve, hogy milyen módon gondolná ezt a gyűjteményt Békésvármegye muzeumává tenni — ha rendeltetésének egész terjedelmében átadható volna az épület. Ide kerülne a gyulai muzeum egész anyaga — kivéve a város múltjára és kulturájára vonatkozó anyagot — és itt gyűlnének össze, szorgalmas gyűjtőmunka árán a vármegyében összegyüjtetlenül heverő muzeális tárgyak is mind. Erre az esetre a miniszter folyó évre 500,000 korona állami támogatást helyez kilátásba és az olvasóterem megnyitása után az összes magyar folyóiratokra való előfizetést. És a fejlődésnek ezek a perspektívái ugy omlanak össze a megértéssel szemlélő előtt mint a kártyavárak. Korunk történetére jellemzően ennek a kultúrintézménynek is a lakásmizéria a gyilkosa. Pusztaföldvár lakói 206 q buzat gyűjtöttek kulturház céljaira, Békéscsaba városának módfelett gazdagabb polgárai a meglevő kulturház — aránylag számot sem tevő áldozatokat kívánó — tehermentesítését sem hajlandók magukra vállalni.' Tökéletesen igaz bár az, hogy a kultura áldásainak értékelése a művelődésnek olyan fokán következik csak el, amely felé mi még csak törekszünk ! Kilátásba helyezte a miniszter azt is, hogy a muzeum gyűjteményeinek átrendezéséhez segítségnek és utmutatónak a gyűjteményegyetem egy tisztviselőjét küldik hozzánk. Ennek elodázását kellett kérni, hiszen nemcsak a termek vannak egyéb célokra lefogva évek óta, hanem egyetlen helyisége nincs a muzeumnak, ahol ezt a kiküldendő tisztviselőt el lehetne szállásolni. A költségvetés kapcsán meg kell említenünk Békéscsaba városának 100 ezer és Fábry Károlynak 50 ezer koronás adományát. A költségvetés elfogadása után, mely az évi 1 millió kétszázezer koronát az öt gyűjtemény és adminisztráció között valóságos szívfájdalommal osztotta meg, a húsvétra tervezett vármegyei néprajzi kiállítást a minisztérium kívánságára a pünkösdi ünnepekre halasztotta és kevés kilátású küzdelmes munka keserűségével szivében, de törhetetlen hittel a szebb jövő iránt szétoszlott a bizottság, hogy eredményes, csendes munkáját kiki folytassa magában. B. B. Az ipartestületi elöljáróság ülése Az ipartestület legutóbbi előljárósági ülésén, amelyen Tímár Endre elnökölt, ifj. Horváth Mihály jegyző tett jelentést a testület folyó ügyeiről. Természetesen újra szóbakerült a munkásbiztositó ominózus ügye. A gyulai Kerületi Munkásbiztositó Pénztár ugyanis az ipartestület többszőrös sürgetésére végre most januárban határozta el magát arra. hogy az eddig nevetségesen kis kezelési''dijat, havi 4000 K-t felemeli havi 20 ezer koronára 1923 október 1-től visszamenőleg. Természetesen ezt az időközben még jobban elértéktelenedett öszszeget az elöljáróság nem fogadta el, hanem átír a pénztárhoz, hogy a kezefési dijat január 1-tőí havi 120 ezer koronában állapítsa meg, amely a pénztár betegsegélyezési illetékeinek arányában kell, hogy emelkedjék. Tudomásul szolgált a szegedi iparkamara átirata, hogy a nyolc tagnál kevesebbet számláló iparágak tanoncvizsgáló bizottsága a vármegye területén egyetemesen alakitassék meg. Az Ipartestület Országos Szövetsége évi tagdiját az ipartestületek minden egyes tagja után 300 koronában állapította meg. Az 1924. évi költségvetés elkészítésére kiküldendő bizottságba beválasztattak ; Simon Béla, Pataj György, Babinszky János, Uhrin Károly, Végh Endre, Horváth Sándor és Ellmann Adolf. Takar ékkoronáröl szóló takarékbetétek A kormány elejti a valorizációt MTI jelenti: A m. kir. postatakarékpénztár március elsejétől kezdődően takarékkoronára szóló takarékbetéteket fogad el. Ezek a betétek ezidőszerint nettó 4%-kal kamatoztatnak, egyebekbenja póstatakarékpénztár takaréküzletága tekintetében fennálló közismert szabályok szerint kezeltetnek. A közvetítő postahivatalok, valamint az intézet központja az érdeklődőknek e forgalomról készséggel nyújtanak tájékoztatást. Ehez a hírhez megjegyezzük, hogy Budapestről vett értesülésünk szerint a kormány már megfontolás tárgyává teszi, hogy a valorizáció tervét teljesen és véglegesen elejti. Azt mondják, hogy miután a jegybank felállítása biztosítva van, kár volna a gazdasági életet komplikálni és nehezíteni a valorizációval és a takarékkoronával. Zürichben a magyar koronát 0 0140-al jegyezték.