Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-24 / 35. szám

EGYES SZÁM ARA & KOEiOXA Békéscsaba, 1924 február 24 Vasárnap 5 t-ik évfolyam, 35-ik szám BEKESHEKTEI KOZLOHI Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona Egy hónapra 10000 korona Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker, Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Egy év múlva Magyarország jobb helyzetben lesz, mint Ausztria Április első hetében indul meg a külföldi kölcsön jegyzése Páris, február 23. A Journal je­lentése szerint a magyar kölcsön jegyzése április első hetében indul ,meg és előreláthatóan néhány na­pon belül befejeződik. A Magyar­országnak adandó kölcsön iránt aigyanis számos bankcsoport olyan mértékben érdeklődik, hogy eset­leg túljegyzésre is lehet számiíani. Páris, február 23. A magyar ko­rona megmentését és a szanálás teljes garanciáját jelenti Magyar­ország számára az a körülmény, hogy teljes bizalom nyilvánult meg a Bethlen kormány iránt. Azok az intrikák, amelyek a kölcsön ügyében a legutóbbi hetekben foly­tak, teljesen meghiúsultak. Azt remélik, hogy egy év múlva Ma­gyarország sokkal jobb helyzetben lesz, mint amilyenben ma Ausztria van. Meg vannak győző Ive arról, hogy semmiféle akadály sem me­rül fel a szanálási terv megvaló­sítása elé. A Magyarországba ki­kü'dendő Harding nemcsak a nép­szövetség teljes bizalmát bírja, hanem azoknak a bankoknak is, amelyek a kölcsönt jegyezni fogják. Emelték a villany árát\ a színházi helyárakat és a betegápolási dijakat A városi bizottságokat az áremelés foglalkoztatta tér, valamint az- oldalfolyosók jobb világifásáról gondoskodjék. Végül a kórházi bizottság ugyan­csak mai ülésén a személyzeti béreket 100 százalékkal emelte- A 10 millió államsegélyt ágynemük, fehérnemük és konyhaedények be­szerzésére fordították. A btzottság felir a népjóléti miniszterhez a III. osztályú ápolási dijak megfelelő felemelése iránt. A II. osztályú ápolási dijakat napi 20 ezer, az első osztályúakat napi 40 ezer koronára emelték. Szombat délben a városnak 3 bizottsága is üiést tartott és mind­egyik bizottság főleg áremeléssel foglalkozott. A villamos bizottság ülésén' a villamos áram diját átlagban 50 százalékkal emelték. A közönség számára szolgáltatott áram diját hektowatt óránként 200 K-ról 300 koronára, a vendéglőkét 240 K-ról 400 K-ra, a kismotorokét 130 K-ról 200 K-ra, a nagymotorokét 80 K-ról 120 K-ra emelte a bizottság. Egy gyertyafény átalány dija havonta 400 K-ról 600 K-ra emelkedett. Favágás 1 vagon 70 ezer, félvagon 45 ezer korona. Ezzel egyidejűleg villamos­telep alkalmazottainak diját 40 százalékkal emelték. Elhatározták egyszersmint, hogy a villamostelep udvarán kutat fúrnak, minthogy a Körös viz ' tapasztalat szerint annyira elisza­posodott, hogy használhatatlan. A -vita során hosszas megbeszélés tárgya volt a jelenlegi telep túl­terheltsége. amely a megnöveke­dett fogyasztásnak eleget tenni nem tud s amely a világítás gyengeségében is kifejezésie jut. Sajnos ezen a sokat panaszolt pislogáson nem lehet segíteni, miuthogy uj gép beszerzése leg­alább 3 milliárd koronálja kerülne, ennyi pénse pedig a városnak erre a célra nincsen. Ugyancsak ekkor ftartotta ülését ű szinügyi bizottság is. A színházi helyárakat átlagban 20—25 szá­zalékkal emelték. E szerint a pá­holyok ára 25—40 ezer K, a zsöllye . 5—10 ezer, páholyszék 8—10 ezer, diákjegy 2 ezer, erkélyülő 3500— 4500, karzat ülő 3000, álló 2000 korona. A bizottság egyúttal uta­r sitotta az igazgatót, hogy a tár­sulatban mutatkozó hiányokat haladéktalanul pótolja és a néző­A miniszter a megye múzeumává akarja tenni a csabai muzeumot A Muzeumi Bizottság gyűlése Pénteken délután 4 órakor tar­totta a muzeumi bizottság gyűlé­sét Fábry Károly elnöklete alatt. A megnyitó után Rell Lajos dr. igazgató terjesztette elő jelentését, melynek közérdekű részei a val­lás- és közoktatásügyi miniszté­rium III. ügyosztályának azzal a leiratával függnek össze, melyet az igazgatóság legutóbbi jelenté­sére küldött. A leirat tudomásul veszi az igazgatóság jóváhagyásra felter­jesztett intézkedéseit és megerősíti állásaikban a tárak élére megvá­lasztott őröket. Az újonnan meg­választott őrök tehát átvehetik hi­vatalukat és megkezdhetik mun­kájukat, ha lesz hol, mert a Köz­művelődés házának helyiségeit még mindig a GOK és az állam­rendőrség tartja megszállva és azokat minden hatóság készséges közbenjárása ellenére sem lehet kihelyezni abból az épületből, melyet a közművelődés céljaira a város és lakói tiszteletreméltó áf­doztkészséggel még a boldogult időkben megalkottak. Ez a mindennél nagyobb aka­dály pedig egyenesen útjába áll. annak a nagyarányú fejlődésnek, mely a közeljövőben fejlődő vá­rosunk egyéb intézményeihez va­lóban méltóvá tették volna muze­umunkat is. A miniszter ugyanis utasításokat küldött arranézve, hogy milyen módon gondolná ezt a gyűjteményt Békésvármegye muzeumává tenni — ha rendelte­tésének egész terjedelmében átad­ható volna az épület. Ide kerülne a gyulai muzeum egész anyaga — kivéve a város múltjára és kulturájára vonatkozó anyagot — és itt gyűlnének össze, szorgalmas gyűjtőmunka árán a vármegyében összegyüjtetlenül heverő muzeális tárgyak is mind. Erre az esetre a miniszter folyó évre 500,000 ko­rona állami támogatást helyez ki­látásba és az olvasóterem meg­nyitása után az összes magyar folyóiratokra való előfizetést. És a fejlődésnek ezek a per­spektívái ugy omlanak össze a megértéssel szemlélő előtt mint a kártyavárak. Korunk történetére jellemzően ennek a kultúrintéz­ménynek is a lakásmizéria a gyil­kosa. Pusztaföldvár lakói 206 q buzat gyűjtöttek kulturház céljaira, Békéscsaba városának módfelett gazdagabb polgárai a meglevő kulturház — aránylag számot sem tevő áldozatokat kívánó — teher­mentesítését sem hajlandók ma­gukra vállalni.' Tökéletesen igaz bár az, hogy a kultura áldásainak értékelése a művelődésnek olyan fokán következik csak el, amely felé mi még csak törekszünk ! Kilátásba helyezte a miniszter azt is, hogy a muzeum gyűjtemé­nyeinek átrendezéséhez segítség­nek és utmutatónak a gyűjtemény­egyetem egy tisztviselőjét küldik hozzánk. Ennek elodázását kellett kérni, hiszen nemcsak a termek vannak egyéb célokra lefogva évek óta, hanem egyetlen helyisége nincs a muzeumnak, ahol ezt a kiküldendő tisztviselőt el lehetne szállásolni. A költségvetés kapcsán meg kell említenünk Békéscsaba váro­sának 100 ezer és Fábry Károly­nak 50 ezer koronás adományát. A költségvetés elfogadása után, mely az évi 1 millió kétszázezer koronát az öt gyűjtemény és ad­minisztráció között valóságos szív­fájdalommal osztotta meg, a hús­vétra tervezett vármegyei néprajzi kiállítást a minisztérium kívánsá­gára a pünkösdi ünnepekre ha­lasztotta és kevés kilátású küz­delmes munka keserűségével szi­vében, de törhetetlen hittel a szebb jövő iránt szétoszlott a bizottság, hogy eredményes, csendes mun­káját kiki folytassa magában. B. B. Az ipartestületi elöljáróság ülése Az ipartestület legutóbbi elől­járósági ülésén, amelyen Tímár Endre elnökölt, ifj. Horváth Mihály jegyző tett jelentést a testület folyó ügyeiről. Természetesen újra szóbakerült a munkásbiztositó ominózus ügye. A gyulai Kerületi Munkásbiztositó Pénztár ugyanis az ipartestület többszőrös sürgetésére végre most januárban határozta el magát arra. hogy az eddig nevetségesen kis kezelési''dijat, havi 4000 K-t felemeli havi 20 ezer koronára 1923 október 1-től visszamenőleg. Természetesen ezt az időközben még jobban elértéktelenedett ösz­szeget az elöljáróság nem fogadta el, hanem átír a pénztárhoz, hogy a kezefési dijat január 1-tőí havi 120 ezer koronában állapítsa meg, amely a pénztár betegsegélyezési illetékeinek arányában kell, hogy emelkedjék. Tudomásul szolgált a szegedi iparkamara átirata, hogy a nyolc tagnál kevesebbet számláló ipar­ágak tanoncvizsgáló bizottsága a vármegye területén egyetemesen alakitassék meg. Az Ipartestület Országos Szö­vetsége évi tagdiját az ipartestü­letek minden egyes tagja után 300 koronában állapította meg. Az 1924. évi költségvetés elké­szítésére kiküldendő bizottságba beválasztattak ; Simon Béla, Pataj György, Babinszky János, Uhrin Károly, Végh Endre, Horváth Sándor és Ellmann Adolf. Takar ékkoronáröl szóló takarékbetétek A kormány elejti a valorizációt MTI jelenti: A m. kir. postata­karékpénztár március elsejétől kez­dődően takarékkoronára szóló ta­karékbetéteket fogad el. Ezek a betétek ezidőszerint nettó 4%-kal kamatoztatnak, egyebekbenja pós­tatakarékpénztár takaréküzletága tekintetében fennálló közismert szabályok szerint kezeltetnek. A közvetítő postahivatalok, valamint az intézet központja az érdeklő­dőknek e forgalomról készséggel nyújtanak tájékoztatást. Ehez a hírhez megjegyezzük, hogy Budapestről vett értesülésünk szerint a kormány már megfonto­lás tárgyává teszi, hogy a valori­záció tervét teljesen és véglegesen elejti. Azt mondják, hogy miután a jegybank felállítása biztosítva van, kár volna a gazdasági életet komplikálni és nehezíteni a valo­rizációval és a takarékkoronával. Zürichben a magyar koronát 0 0140-al jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom