Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-08 / 21. szám

2 B®KESMEG¥T£I SOXLOO Békéscsaba, 1924 február 8 Valódi angol szövetujdonságok Alkalmi és utcai ruhák a legújabb divat szerint. Előnyös árak! erkeztek nagy választékban és Olláry uriűivat szabók Kistabán-u. 14. Tanulókat felvesznek! Miért szűnt meg a magyar Párisi Újság" ? A szerkesztők röpiratban hozták nyilvánosságra Riportujságnak készült és kommunista lap lett belőle Nyolc oldalas, magyar nyelvű vékony kis röpirat érkezett Párisból. Párisi magyar ujsógirók : Halmi József emigrált hirlapiró, Vándor Pál, egyik budapesti lep párisi levelezője és Ben Ami, a kolozsvári Uj kelet volt munkatársa adták ki s benne beszámolnak arról, hogyan indult meg és váratlanul miért szűnt meg az emigránsok párisi orgánuma. Párisban jelenleg mintegy 40,000 magyar él, nagyrészt olyan elem, akik sajnos nem sok becsületet szereznek a magyar névnek. Munkakerülő, dologtalan népség jórésze, akiknek amúgy is selejtes tömegét ujabban a Bécsből átszivárgott politikai emigránsok tömege gyarapította. A magyarok nagy része a Montparnasse környékén helyezkedett el s állandó tanyájuk a Boulevard Montparnasseon levő Café au Petit Napolitáin kávéház. Itt született meg egy magyar párisi újság terve, amelynek finanszírozására Halmi József, Ben Ami és Vándor Pál hirlapirónak sikerült egy ott élő Volsky Viktor nevü volt orosz gárdatisztet megnyerni, aki 10000 frankot jutatott a lap céljaira. De sikerült a lapalapitóknak megnyerni Claude Farrére-t, a világhírű francia regényírót is, igaz, hogy az illusztris iró abban a hiszemben volt, hogy csupán egy magyar nyelvű párisi riportujságról van szó és nem politikai orgánumról. Az első szám tényleg ilyen szellemben is jelent meg és inkábba párisi magyarok bajait és nyomorgását ecsetelte. Épen emiatt, hogy a politikát figyelmen kívül hagyta, erős felzúdulás fogadta a Bécsből átköltözött emigránsok részéről. Ezek követelték, hogy a lap az emigránsok speciális érdekeit képviselje és Halmi József szerkesztő utján, aki maga is közülök való, sikerült is akaratuknak érvényt szerezni. Ugy hogy a második szám a Bécsi Magyar Újságból mór ismert módon íródott és kvalifikálhatatlan hangon támadta Bethlent és a jelenlegi kormányzatot, a röpirat szerint anélkül, hogy a munkatársak a megjelent cikkek tartalmával egyetértettek volna vagy arról egyáltalán tudomásuk lett volna. Ebbe az időpontba esett Bethlen István gróf magyar miniszterelnök párisi látogatása, aki a népszövetség ülésére jött el, hogy ott a'magyar kölcsön ügyét intézze. A lap hatalmas cikket szentelt Bethlennek és gyalázkodó hangon intézett támadást a magyar miniszterelnök ellen, felhívja a Népszövefség figyelmét arra, hogy milyen ember az. aki kölcsönért fordul a Népszövetséghez. Természetes, hogy a támadás tartalmazta az összes emigrációs piszkolódásokat és frázisokat. Különösen a baloldali sajtó foglalkozott sokat Bethlennel és már ugy látszott, hogy a kölcsön megszavazásánál tekintetbe jöhet a Párisi Újság sakkhuzása is, amikor egyszerre hirtelen megszűnt a lap: az éppen esedékes harmadik szám nem láthatta meg többé a napvilágot. A röpirat szerint ugyanis valaki megjelent a kiadó orosz Volskynál, megkérdezte mit kér a lapért, az összeget kifizette s az orosz, aki jó üzlelet csinált, másnap már nem jelentette meg a lapot. A röpirat nagyképűen azt hangoztatja, hogy a lap megvásárlásában, a magyar követségnek, illetőleg Kállay pénzügyminiszternek és Bethlennek volt része, akiknek kellemetlen volt a Párisi Újság ténykedése. Eddig a röpirat, de a józan magyar közvélemény tudja, hogy a lap részvétlenség miatt mult ki a világból, akár csak a bécsi hazaáruló sajtó, mert meg kell halnia minden olyan hangnak, amely saját hazája elle irányul. Ez a Párisi Újság rövid fennállásának és gyors kimúlásának igaz története. Két talált és elárverezett ló története Két év után jelentkezett a tulajdonos A csabai városházán évek óta őriztek két lovat, amelyeket hivatalos nyelven szólva „bitangságban" találtak. Az ilyen jószágot a törvény értelmében őrizni kell s ha széleskörű publikálás után a tulajdonos nem jelentkezik, el kell adni. A két ló különös körülmények között jutott a város tulajdonába. Az egyiket a kommunizmus vihara sodorta oda, amikor is az emberséges pára — ugy látszik — a városnál keresett védelmet, a másikat pedig két évvel ezelőtt a vásáron kötötte valaki egy csabai gazda sarogiyájához, miközben az ott ficánkoló sárga csikót előbb leoldotta. Bizonyára jó cserét csinált. A gazda azután káromkodva és busán hajtotta be a „talált" lovat a városházára. Egyik év mult a másik után és a jogos tulajdonosok csak nem jelentkeztek. A város végre is megunta a dolgot és annak rendje és módja szerint elárvereztette a lovakat, amelyeknek, mint az „bitang" állalhoz illik, meg volt az a tulajdonságuk, hogy szerettek sokat enni, de dolgozni annál kevesebbet A két lótól igy azután megszabadult a város és az értük kapott összeget azóta bizonyóra jó 1 — IV3 százalékos koszton hizlaltatják. A lovak emléke azonban most újból kisért. A rendőrség ugyanis, miután a lovakon már túladtak, nagy buzgón kiderítette a tulajdonost és megkereste a várost, hogy adják ki neki a lovat, ami nincs. Ha a lovat nem is, de a pénzt vissza kellene adni. Az egészben most már csak az az érdekes, vájjon a lovak 2 évi munkateljesítménye birt-e olyan értékkel, mint az a rengeteg zab, amit a két lelenc táltos a két esztendő alatt a további feljavulás reményében felemesztett. Akik a táltosokat ismertek, erősen kétségbevonják és sajnaiják a várost, aki ezen a kos/toláson kosztkonjunktura idejen veszteni tudott. Mennyi kincstári házhaszonrészesedést kell Jizetni a lakóknak és az üzlettulajdonosoknak ? Febr. 15-ig le kell fizetni A m. kir. pénzügyminiszter ur 140100/923. sz. rendelete alapján f. e. ttbruár 1-től kezdődőleg minden hazbirlokos köteles a bérlője altai tizetett nyers bérösszeg 25%, továbbá a saját maga és hozzátartozol, vagy alkalmazottai által berfizetes nélkül használt épületrész haszonértékének ugyancsak 2ü

u/(j-át kincstári házhaszonrészesedés cimén a városi adóhivatalba f. e. febr. 15-ig befizetni. A bérbe nem adott épületrészek haszonertékét a házbirtokos a bérbeadottakkal való összehasonlítás utján becsléssel állapítja meg. A befizetés bérfizetési jegyzék kiállításával, avagy bevallás kapcsán es az állami adókönyvecske bemutatásaval történik. A kincstári házhaszonrészesedés alapja : a) Lakásoknál a lakó által f. é. febr. 1-én fizetett bérösszegnek az 1923 november hó 1-én megállapított közüzemi dijak levonása után fennmaradó része. Pl. 1923 november 1-én a lakó fizetelt egy negyedévre lakás után 120,000 K-t, ennek a lakásnak 1924 február 1-én DEL-JÍTl sorozatos reklámcipők kaphatók mig a készlet tart Péterfi CiDŐárufjázábati l-ső sorozat: női elsőrendű félcipő, sevrobőrból párja OO.OOO fit, S-ik sorozat: női magasszáru lüzős cipők, elegáns lakkcipők párja SO.OOO K, 3-ik sorozat : női magasszáru lüzős cipők, rámánvarrott talppal párja IOO.OOO K£. esedékes egy negyed évi bére a novemberi bér 76 részével több, tehát 140,000 korona. A háztulajdonos által szedett 140,000 koronából levonható közüzemi díj cimén az 1923. évi novemberi bér »/, része, vagyis 60,000 korona, marad a kincstári haszonrészesedés alapjául 80,000 kor. Ennek 25%,-a 20,000 korona fizetendő kincstári haszonrészesedés cimén, amit a lakó a háztulajdonosnak megtéríteni tartozik a házbéren kívül. b) Üzlethelyiségeknél a bérlő által f. é. febr. 1-én fizetett bérösszegnek az 1923. évi november hó 1-én megállapított közüzemi dijak levonása után fennmaradórésze. Pl. 1923 november 1-én fizetett az üzlethelyiséget bérlő egy negyedévre az üzlethelyiség után 240,000 koronát. Ennek az üzlethelyiségnek 1924 febr. 1-én egy negyed évi bére a novemberi bér V& részével több, tehát 288,000 korona. A háztulajdonos által a 288,000 koronából levonható közüzemi dijak cimén az 1923. évi novemberi bérnek 1/ie része, vagyis 15,000 korona. Marad a kincstári haszonrészesedés alapja 273,000 •korona, ennek a 25"/o-a 68,250 korona fizetendő be kincstári haszonrészesedés cimén, amit a bérlő a háztulajdonosnak megtéríteni tartozik az üzletbéren felül. Bevallásra, illetve bérfizetési jegyzék beadására köteles minden háztulajdonos tekintet nélkül arra,, van-e lakója, vagy a házát egyedül lakja. Ha a ház a II. közigazgatási kerületben fekszik és a házban kettőnél több lakrésze van. Egy vagy két lakrészből álló épület tulajdonosa csak abban az esetben, ha bérlője van. Az I., II., III., IV., V., VI. közigazgatási kerületben fekvő és tanyai házak tulajdonosai csak abban az esetben tartoznak bérfizetési jegyzéket beadni és kincstári házhaszonrészesedést folyó február 15-ig befizetni, ha lakójuk van. Az a háztulajdonos, aki a kincstári házhaszonrészesedést f. évi február 15-ig be nem fizeti és a ÜÍ! andornö &zei£2áftct<»& kalandorförténet liüroni világrészen ái 8 részlten