Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-06 / 2. szám

EGYES SZÁM ÁRI S5© KOKOMA Békéscsaba, 1924 január 6 Vasárnap 51-ik évfolyam, 2-ik szál BEKESM Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7000 K, Egy hónapra — korona. — Példányonként 250 korona. Politikai lap Telefonszám : 7.® Szerkesztőség és fcifidóhiv&tal: Békéscsabán. II, Ferm József-tér 20. — Nyilttér és reklám szavanként 100 Bkíuális kérdések. A torvényhatósággá alakulás. Békéscsaba város törvényhatósággá alaku­lásának kérdésével a rnuít év május 12-én tartott közgyűlés foglalkozott. A széles réte­gekben megnyilvánult óhaj Maczák György és 133 társa által beadott indítványban nyert kifejezést A közgyűlés [egyhangú lelkesedés­sel tette magáévá az indítványt és elvben kimondotta az átalakulást. A városunkra nézve nagy jelentőségű ezen határozat el is indult még azon frissen a közigazgatás utján az illetékes fórum elé, kibővítve a megye jóváhagyásával, de azóta semmi hír róla. Megfeneklett talán, vagy a közigazgatási re­formjavaslattal együtt feledésbe merült — nem tudjuk — elég az, hogy több mint egy félév <áta szünetelt ez a kérdés. Pedig a nagyobb városok törvényhatósággá való alakulását ennek a törvényjavaslatnak kellett volna kimondania. Ez a törvényjavas­lat bizonyára megállapította volna azt, hogy Békéscsaba a rendezett tanácsú városok kö­.zött a második helyen áll és megtörtént volna az átalakulás tekintet nélkül arra, hogy a város lakosságának képviselői egyhangúlag kivánják-e azt, vagy sem. Hiszen a fejlődés­nek törvényei vannak, amelyek útjába hiába állítanánk akadályokat, az teljesedésbe megy az idő és kor követelményein felépülő oknál fogva. Hisszük, hogy Macák György és 133 tár­sának valamint a város fejlődését és előre­haladását szivén viselő polgárságnak óhajtása -ennek az évnek folyamán teljesedésbe megy és Békéscsaba rendezett tanácsú város életét .a következő évben már mint törvényhatósági •város kezdheti meg. A hadikölcsön. A szomorú eredménnyel végződött világ­háború áldozatai közé sorakoznak a hadi­kölcsön-kötvény tulajdonosok is. Annak idején sietett mindenki aki tehette áldozatkészségé­nek jelét adni — belefektette pénzét ebbe az állami kötvénybe abban a remenyben, hogy annak mindenkori kamata számára biztos bevételt fog képezni. Ami ezt illeti nem csa­lódott, mert a kamat ma is biztos bevétel, csak éppen hogy a vásárló ereje közeledik a nullához. Hiába, az ország elszegényedett, ki kell venni részünket a teherviselésből. Ugy tudjuk, hogy a Pénzintézeti Központ egyes állam­adóssági kötvényeket hajlandó beváltani külömbözőség szerint névértéken és azon alul. Vájjon hányan siettek eladni hadikölcsön­kötvényeiket 80—90%-ért? Lesznek-e sokan, akik azt mondják : „elveszett a fejsze, vesszen ,a nyele is! " Mit tesz az az özvegy, aki el­adta 10 hold földjét és a felét befektette hadikölcsönbe, a másik felét pedig elhelyezte az árvák kasszájába, gyümölcsözés végett ? Mondjuk, hogy földjéért 10.000 koronát kapott, akkor árvájának van 5000 koronája, amely összeg 1914 vagy 15 óta évi 3% kamatot hozván felszaporodott 7500—8000 koronára- Ma nagykorú lett az árva, kézhez kapja 5 hold földjének az árát, vehet rajta árvalányhajat a kalapja mellé. Tűzálló samot t-t ég Iákat kályhákhoz, kemencékhez, kazánfalazáshoz : Tóth József kerámikus Debrecen Tímár u 11. szállít. Viharok a nemzetgyűlésen. Budapest, január 5. A nemzetgyűlés mai ülését 11 ora után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatták az indemnitás általá­nos vitáját. Első felszólaló Kabók Lajos : Szóvá teszi a politikai elitéllek ügyét. Addig nem lesz béke és nyugalom a Házban, mig a politikai elitéteknek szabadságát vissza nem adják. Az embereket igazoltatják és heteken át je­lentkezésre kényszerítik, csak azért, mert egy­egy népgyűlésen valamilyen közbeszólást tettek. A szónoknak erre a kijelentésére Vass Jó­zsef népjóléti miniszter ingerülten megfordul helyén és a szociálisták felé fordulva, ezeket mondja: Pápán 1919 március 15-én revolver­rel lőttek az elvtársak a közbeszólókra. Elő­ször tehát a maguk múltját vizsgálják meg. Vass József kijelentésére nagy vihar támad a Házban. A szociáldemokraták részéről el­lenmondások hangzanak el. A szenvedélyes vitatkozásban Varsányi S., Kuna P. András, Meskó Zoltán, Propper Sán­dor és Vanczák János vesznek részt. Az el­nök Propper Sándort rendreutasítja. A nagy j lármát az elnök csak erélyes csengetéssel tudja megszüntetni. Kabók folytatja : Az emigránsok között vannak olyanok, akik dicséretére válhatnának az országnak és mégsem tudnak hazajönni. Különösen Garami, Buchinger, Lovászi és társai hazajövetelét tartanám kívánatosnak. Felkiáltások jobbról: Miért nem jönnek haza ? Mindenkinek meg van engedve, hogy hazajöjjön. Batiz Gyula : Nem akarnak Héjjas és Sesz­ták kezébe kerülni. Kabók ezután az egye­sülési és gyülekezési jogról beszél. Majd ez­után a rendőri brutalitásokat teszi szóvá és a kormány munkavédelmi intézkedéseit bi­rálja. Eddig csak szavakat hallott, de tetteke nem látott- A kormány a munkaadók érde keit képviseli, a munkások sztrájkját nem res­pektálja. Elismeri, hogy más országokban na­gyobb a munkanélküliség, de azokban az országokban jobb dolguk is van a munka­nélkülieknek. A munkanélküliség oka szerinte a Devizaközpont felállítása, ami által lehetet­lenné tették, hogy külföldi piacokon helyez­hessék el az ipar termékeit, a másik ok az, hogy az ipar nem tud hitelhez jutni. A ma­gyar ipart fejlődőképesnek tartja, ezért annak védelme indokolt. Bár azt állítja, hogy az ipari munkások érdekében szólalt fel, mégis az iparnak védelmét sürgeti, különösen a mezőgazdasággal szemben és annak rovására. Határozati jayaslatot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a munka­nélküliség nyomán fakadt nyomor enyhítésé^ terjesszen be törvényjavaslatot az önhibáju­kon kivül munkanélkü! maradt munkások és alkalmazottak segélyezéséről. Kifogásolja a béregyeztető hivatalnak szerinte hibás szer­vezetét. Határozati javaslatot terjeszt be arról, hogy a kormány állítson fel munkaügyi hiva­talt. Az indemnitást nem fogadja el. Ezután Kuna P. András szólalt fel és po­lemizált a szociáldemokratákkal. A kormány iránt bizalommal viseltetik és igy az indem­nitást elfogadja. Ezután Fábián Béla szólalt fel: Mindenek­előtt az Oroszországban maradt hadifoglyok hazahozatalát sürgeti. Az ország közállapotai attól függnek, hogy mit csinál a belügymi­niszter és milyen fegyelmet tud tartani. Kérdi a belügyminisztertől,' miért türi, hogy a tiszt­viselők egy része nyilvánosan részt vesz az ébredő magyarok ülésein. Lapzártakor az ülés még folyik. A forradalom óta állandóan szaporodik Csaba népessége. Most kaptuk kézhez Békéscsaba város nép­mozgalmi kimutatását az 1923. évről. Ezek a statisztikák, melyeket dr. Reisz Miksa városi ügyvezető or\(os már évtizedek óta szerkeszt páratlan ügybuzgalommal, ujabban dr. Vass Vilmos városi ügyvezető orvos támogatásával, érdekes összehasonlitásokra és következteté­sekre nyújtanak alkalmat. A kimutatás szerint született az 1923. év­ben összesen 1370, meghalt 1097, szaporulat 373. Házasult 479, nem orvosoltatott 7 éven alul 24, 7 éven felül 42. A betegségek közül legnagyobb halálozási számmal szerepelnek : tüdőgümükor 123, bélhurut 91, veleszületett gyengeség 102, aggkori végelgyengülés 98, heveny fertőző betegségben elhalt 12. Az 1923. évről rendszeresen vezetett sta­tisztika eme néhány száma főbb vonásokban mutatja be városunk népmozgalmi viszonyait. Ha ezen számokat összehasonlítjuk a hábo­rús és utána való évekkel, azt látjuk, hogy mig a háborús években állandóan szaporulat­veszteséget kellett kimutatnunk, az utóbbi 3 évben jelentékeny szaporulatot tudnak kimd­tatni. Nagy pusztítást vittek végbe a gyermekkori betegségek, 0—-l-ig és 1—5-ig összesen 303 gyermek halt el, de jóval kevesebb, mint a mult évben, amikor 453 gyermek halt el, az összhalálozásnak majdnem egyötöd része. Ugyancsak magas számot mutat a tüdőgümő­kór, a gyermekbetegségek bélhurutja és a veleszületett gyengeség. Ezen népmozgalmi kimutatások azt is mu­tatják, hogy népünk még mindig kevés gon­dot fordit a csecsemők és gyermekek ápolá­sára. Ezen szomorú állapoton a csecsemő és anyavédelem van hivatva segíteni, amely ed­dig is szép eredményt tud felmutatni ezen a téren. Ezen jelenségekből nyilvánvaló, meny­nyire szükséges a várva-várt szülőház létesí­tése, ami a csecsemőhalálozást jelentékenyen fogja csökkenteni. Tőzsde. Budapest, jan. 5. Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 0 0305-el jegyezték. megszüntetik a tisztviselők kedvezményes ellátását. Budapest, jan. 5. Ebben az évben feltétle­nül megszűnik a tisztviselők természetben való ellátása s csupán a hatósági lisztellátás marad meg a gazdasági évben. A kormány­nak ugyanis eltökélt szándéka, hogy a szabad­forgalom fokozatos kiterjesztésével kapcsolat­ban megszünteti a tisztviselők természetben adott járandóságait. A pénzügyminisztérium illetékes kiküldöttei a természetben való ellá­tás megszüntetésére már is tervet dolgoztak ki, amely a természben kapott járandóságokat készpénzben kivánja a fizetéshez csatolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom