Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-30 / 14. szám

EGYE* SZttt ARI HOROKÜ Békéscsaba, 1924 január 30 Szerda 51-ik évfolyam, 14-ik szám Politikai napilap Főszerkesztő: Dr Gyöngyösi János. Elöflzetéal dtíax : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 «ofoai._ Telefonszám: 7. SztóSssílőíífr «s kiadóhivatal: Békéscsabán, II., Ferencz lózssf-tér 20. Nyiltíér ás i'ailácn szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. A kultuszminiszterei népoktatásról A nemzetgyűlés ülése Budapest, január 29. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatólagosan tárgyalták az indemnitást. Elsőnek Klebersberg Kunó gróf kultuszminiszter szólalt fel. Néhány felszólalásra kiván reflektálni, a melyek a kultusztárcát érintő kérdésekre hangzottak el a vita folyamán. Meskó Zoltán felszólalására válaszolva hangsúlyozza, hogy mindig szolidarisnak érzi magát Bethlen gróffal. Azután megcáfolja Kiss Menyhértnek a dániai gazdasági akadémiára vonatkozó adatait. Majd Gömbös Gyula felszólalására reflektál. Gömbös szóvátette a testnevelés ügyét. Minden megtörtént, ami megtörténhetett, hogy több nem történt, azért van, mert nem bocsáttatott ki eddig a végrehajtási rendelet. Most azonban a pénzügyminiszter ehez hozzájárult. A végrehajtási rendeletet át kellett dolgoznia, mert a törvény nagyon bürokratikusán volt megalkotva. Az alsó papság helyzetét és a vallásalapok jövedelmezőségét olyképen javította, hogy az államkincstár megterhelése nélkül sikerült az alsópapság fizetését 50%kal javítani. A pénzügyminiszter hozzájárult ahoz, hogy a többi egyház papsága is ugyanolyan segítségben részesüljön Reméli, hogy a vallásbirtokok jövedelmezőségét sikerült olvan mértékben emelni, hogy az idén, vagy a jövő év folyamán a lelkészi kongruát 100 %-ig felemelheti. Budapesten két hitoktató otthont létesítettek. A népoktatás kérdését illetően kijelenti, hogy legutóbb az illetékeknél megnyiAz oláhok tönkretették a nagyváradi káptalant tották az óvónők számára a IX., a tanitók számára a VII. fizetési osztályt. Azt hiszem ezzel igen komoly lépést tettünk előre A B. lista alkalmazásának és végrehajtásának során a kultusztárca keretében panaszok merültek fel. A magyar népoktatás igen nehéz kérdés. Magyarország népessége szétszórtan él. Ez az oka az analfabéták nagy sr'ámának. Az Alföldet népoktatási szempontból a békében elhanyagolták. Az Alföld igen elhanyagolt állapotban van ma is az oktatás részéről. Amikor államtitkár lett, megállapította, hogy vannak nagyobb számban beiskolázatlatlan tömegek és már akkor nagy számban létesített tanítói állásokat. Ezt a kérdést építkezés nélkül nehéz megoldani, azonban reméli, hogy a pénzügyminiszter a szükséges pénzösszeghez hozzájárul. Először is elemi népiskolákat kell létesíteni. De komoly intézkedésre van szükség az iskolánkivüli népmüvelésre is. Erre törvényt dolgozott ki. A középiskola reformja is kidolgozás alatt áll. Ez két alapelven épült fel. Egyik a minősítés egységesítésén, másik az iskola-tip ások elkülönítésén. Nem észszerű egy iskolatípusban összezsúfolni az ismeretek minden ágát. Inkább el kell különíteni az egyes iskolatípusokat és a minősítést kell egységesíteni. A három iskolatípus a reálgimnázium bekapcsolódásával állna elő. Itt a görög nyelv helyett más nyelvet vennének be. Általában nagyobb gondot akarunk fordítani az idegen nyelvekre, azonban hiányzanak a szükséges tanárok. Budapest, jan. 29. Tudvalevő, hogy az oláh kormány nacionalista földreformot valósított meg, melyből teljesen kizárta a földmunkásokat. Igy azután érthető, hogy a földmivelés-ügyi kormány nagyarányú kisajátító akciójával kapcsolatosan a nagyváradi püspöki és káptalani birtokból legkevesebb öt és fél milliárd értékű földet sajátított ki Ennek eljárásnak súlyos következményei már is éreztetik hatásukat, amennyiben a városi káptalan kénytelen beszüntetni intézményeinek támogatását és elbocsájtani alkalmazottait. Ezért január hó l-ig több mint 500 gazdasági munkáscsalád vesztette el kenyerét és lett földönfutóvá. Beffjfenf ünnepli az egységes párí Budapest, jan. 29. Az egységes párt Bethlen István grófot a mai pártvacsorán kívánta külön ünneplésben részesíteni. A miniszterelnök azonban az ügyek vezetésének átvételével van elfoglalva, ugy, hogy erre való tekintettel a párt csütörtökre halasztotta el a pártvacsorát. Csütörtökön fogják tehát a miniszterelnököt ünnepelni. JUinden megyében-fesz fötdmives iskola Budapest, január 29. A földmivelésügyi minisztériumban, valamint a kultuszminisztériumban megkezdődött az egységes mezőgazdasági szakoktatás reformját célzó javaslatok kidolgozása. Ugy tervezik, hogy minden megyében egy-egy földmivesiskolát állítanak, járásonként pedig gazdasági iskolát létesítenek. Nem emelték Csabán a villanyáram diját A csabai vitlamos mü igazgatósága szombaton ülést tartott, dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, h> polgármester elnöklete, alatt. Az ülésen Áchim László. Ádám Gusztáv, Zakorán Pál, Kovács Mihály igazgatósági tagok, Nyigrinyi János igazgató és a villanytelepi felügyelő bizottság tagjai vettek részt. Legfontosabb tárgyak az igazgató évi jelentése és a mérleg voltak. Mindkettőt Nigrinyi igazgató terjesztette elő Az évi jelentés tanulságos statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a telep mennyit fejlődött a mult évben az előző évekhez képest. Ugy az évi jelentést, mint a folyó évi mérleget egyhangúlag elfogadta az igazgatóság és elhatározta, hogy azokat jóváhagyás végett a képviselőtestület elé terjeszti. A villanytelep alkalmazottai a folyton emelkedő drágaságra való hivatkozással béremelést kértek. Máshol, mint például Budapesten is, az ilyen kérelmek ürügyet szolgáltatnak arra, hogy az illető város emelje az áramszolgáltatás diját, azonban Csabán ez most nem történt meg. Az igazgatóság ugyanis felemelte az alkalmazottak munkabérét, 40 százalékkal, de kimondotta. hogy az áramdíjat nem emeli fel mindaddig, míg a körülmények erre nem kényszeritik. Néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után dr. Medovarszky Mátyás elnök az igazgatósági ülést berekesztette. Zürichben a magyar koronát 0 0207'/

2-el jegyezték. A csabai Fürdő R. 7. 30 millióra emelte alaptökéjét .Vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését dr. Berthóty István polgármester elnöklete alatt a békéscsabai Fürdő R. T., városunknak ez a nemcsak mozgalmas, de mindenekelőtt közhasznú vállalata. Kovácsik János ügyvezető igazgató terjesztette elő a vállalat részletes évi jelentését. A nyereséget illetőleg elfogadták az igazgatóság javaslatát, amely szerint husz százalékos osztalékot fizetnek, vagyis minden 2. számú szelvénnyel ellátott 10,000 darab részvény után darabonként 100 koronát. Ezután az igazgatóság javaslata került tárgyalás alá, amely az alaptőkét 20 millióra kéri emelni. Demkó László lendületes felszólalásában az alaptőkének 30 millióra való emelését javasolta, amit a közgyűlés lelkesedéssel elfogadott. A tőkeemelés feltételei szerint minden régi részvényes egy régi részvény után egy uj részvényt jegyezhet 5000 koronás árban. A le nem jegyzett részvények 8000 koronás árban bocsájtatnak jegyzés alá. A részvénytegyzési határidőt február hó 28-ban állapították meg. * Ugyancsak a városházán tartotta közgyűlését a Faiskola Kertgazdaság R, T. vasárnap. A fiatal, de máris nagy fejlődésre hivatott vállalat közgyűlése igen élénk érdeklődést váltott ki. A közgyűlésen dr. Láng Frigyes elnökölt. Péterfy Lajos ügyvezető igazgató olvasta fel az évi jelentést, amely örvendetes távlatát nyújtja a további fejlődésnek. A vállalat eredményes munkásságának legszebb jele, hogy jóllehet az alapítási tervezel szerint QSUpán a negyedik üzletév után ke,líene osztalékot fizetni, a közgyűlés elhatározta, hogy a magüzlet ennállására való tekintettel az első két kibocsájtásu részvények után már most részvényenként 200 korona osztalékot fizetnek. Végül az igazgatóságba uj tagokul beválasztották Wagner Józsefet és Lischka Lipótot. A felügyelő bizottságba Reichardt Bélát és Schey Jánost. A szarvasi ág. hitv. evang. egyházközség közgyűlése Hogyan állapították meg az egyházi adókulcsot Népes közgyűlése volt a szarvasi ág. hitv. ev. egyházközségnek f. év január 27-én az ó-templomban dr. Haviár Gyula egyházi felügyelő és Kelló Gusztáv igazgatólelkész elnöklésével. A közgyűlés egyedüli tárgya az egyházi adókulcsnak megállapítása volt 1924-ik évre. A közgyűlés az egyházhiveknek dicséretet érdemlő egyetértéséről, hitbuzgóságáról és áldozatkészségéről, tett tanúságot. A gazdasági bizottság és az egyháztanács által megtárgyalt és előkészített javaslatot az egyházi közgyűlés egyhangúlag elfogadta. 1. A javaslat szerint minden egyháztag kivétel nélkül készpénzben 20 koronát fizet. Buzafizetésben három csoport van. Az első csoport személyenként 15 kilogrammot fizet. Ide tartoznak azon egyháztagok, kiknek kataszteri tiszta jövedelmük 20 koronával több. Olyan iparosok, akik saját házzal rendelkeznek és segéddel dolgoznak. Olyan kereskedők, akiknek segédjök van. Olyan tisztviselők, akik az 1—Vili. fiz. osztályban vannak, valamint a kisebb fiz. osztályú tisztviselők is, ha vagyonnal rendelkeznek. A szabadkeresettel bíró ügyvédek, orvosok stb. Ide tartoznak még az ebbe a csoportba tartozó gazdák nős fiai is.