Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-23 / 8. szám

EGYES SZÁM ÁRA KOROKA Békéscsaba, 1924 január 23 Szerda 51-ik évfolyam, 8-ik szám Politikai napilap Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Psldanyonííént 250 korona.. Telefonszám : 7. Sssrkösstőséz -is kiadóhivatal: BéXÉscaabAí:, II., Ferencz József-lét 20. Nyütté

r és wtHu

n szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Szükség van-e a csabai járásra ? Beszélgetés Kiss László főszolgabíróval. Mióta Csaba rendezett tanácsú várossá alakult, úgyszólván állandóan felszínen van az a kérdés, hogy szükség van-e tovább is a csabai járásra, vagy sem ? Az átalakulás előtt Csaba és Ujkigyós községek alkották a járást és Csaba előlépésekor Ujkigyós magára maradt. Már akkor foglalkozott a vármegye vezetősége a járás fentartásának kérdésével, de a közvetlenül utána bekövetkezett bonyodalmak — a Károlyi-forradalom, a kommunizmus és az oláh megszállás miatt — teljesen háttérbe szorult ez a kérdés, Ujabban, különösen mióta Gerendás önállósulását jóváhagyta a belügyminiszter, a csabai járás ügye megint aktuálissá vált. Foglalkoznak véle ugy a megyeházán, mint Csabán •is. Csak azt nehéz eldönteni, hogy mely községek tartoznak a járásba. Anr.ak idején az a terv merült fel, hogy Ujkigyós mellé még Kondoros és Csorvás kerül, azonban a csorvásiak csak azzal a feltétellel lettek volna hajlandók belemenni a dologba, ha ez ő községük lesz a járási székhely. Kondoros nem idegenkedett a tervtől, mert bár körütbelül egyforma távolságra van tőle Csaba és Szarvas, érdekei inkább a nagyobb, népesebb, forgalmasabb és vasúti fővonal mentén fekvő Csabához kapcsolják. Tudósítónknak a napokban alkalma volt ez ügyről beszélgetést folytatni a csabai járás utolsó főszolgabírójával, Kiss Lászlóval, aki jelenleg a szeghalmi járás ügyeit vezeti közmegelégedésre. Kiss László a következőképen nyilatkozott : — Véleményem szerint a csabai járás tulajdonképen most is fenn áll, mert megszüntetése iránt nem történt törvényes intézkedés. Hogy további fennmaradása szükséges-e, az iránt sem foroghat fenn kétség. Határozottan szükséges ! Érdekében áll ez ugy a vármegyének, mint Csabának, de legfőképen érdeke ez Újkígyósnak, amely sehogysem érezheti jól magát a gyulai járás kötelékében, mert Csabát sokkal könnyebb megközelíteni, mint Gyulát. De Csabára nézve is előnyös volna, ha városi jellege dacára járási székhely lenne, mert a járáshoz tartozó községek jelentékenyen növelhetnék a forgalmát. — Hogy mely községek tartoznának a csabai járáshoz ? Nézetem szerint elég volna Ujkigyós, Gerendás és a szintén önállósulásra váró Dobozmegyer, amely utóbbi közigazgatásilag lehetetlen helyzetben van. Közvetlen Csaba mellett terül el és mégis a nehezen megközelithelő Dobozhoz tartozik. Ez a járás nem volna nagy, épen ezért adminisztrálása kevés költségébe kerülne a vármegyének. A szükséges épület ma is meg-, van Csabán, hivatali személyzetül pedig elég volna egy főszolgabíró, egy közigazgatási gyakornok és két-három irodakezelő. — így gondolnám én el az uj csabai járást és azt hiszem, hogy véleményemmel nem állok egyedül. Bünügyi zárlat a koronarontók vagyonára Budapest, jen. 22. A koronarontó bankárok ügyét nagy titokzatossággal kezelik. Még maguk a védők is csak közvetett uton értesülhettek arról, hogy védenceik ellen bünügyi zárlatot rendeltek el. Végre kedden délelőtt bejuthattak a védők az ügyészség vezetőjéhez. A főügyész közölte velük, hogy csak 12 óra után lesz módjában számukra információkat adni. Kedden délelőtt beadvány érkezett a kir. ügyészséghez, a melyben közlik, hogy a bünügyi zárlat foganatosítása kapcsán az ügyészség fogházában levő bankárok irodájában lefoglalták a bankok tulajdonát képező értékpapírokat is. A védők mindent elkövetnek a bankárok vagyon ánek megmentése érdekében. Beadványt intéztek az ügyészséghez, amelyben azt kérik, hogy a bankárok vagyoát oldja fel a bünügyi zárlat alót. Még felfolyamodást is nyújtottak be ellene. Felfolyamodtak Kalbs Pál és a többi hat bankár letartóztatása ellen is. A felfolyamodások fölött a bíróság fog dönteni. Zürichben a magyar koronát 0'0200-el jegyezték. Bonyodalmak a 101-esek„ezredgyermeke"körül Varsói Kovács József sorsa A világháborúban párját ritkító hősiességgel harcoló 101-ik gyalogezredet idézi fel emlékezetünkben az az érdekes akta, amely most került a városházára s amelynek elintézése sok fejtörést okoz a város vezetőségének. Egy fiatal legénykéről van szó, akinek ismeretlen a nemzetsége, az apja, az anyja, a születési és illetőségi helye és ez idő szerint még további sorsa is bizonytalan. Valósággal „Senkifia" ez a legényke, de talán nemsokáig lesz az, ha gondjaiba veszi a csabai árvaszék. Rövid élettörténetéhez hasonló sok fordult elő a világháborúban. Mikor a 101-esek diadalmas előnyomulásukban egészen Varsó alá kerültek, egyik orosz-lengyel falu végén egy körülbelül hat éves szepegő fiúcska került a kezükbe, aki remegve mondotta el német nyelven, hogy szülei elmenekültek és őt teljesen magára hagyták. A jószívű magyar katonák megsajnálták a siró kisfiút, gondjaikba vették és azontúl ő volt a 101-esek „ezredgyermeke". Mivel nevét sem tudta megmondani, elnevezték Varsói Kovács József-nek. Nem is hagyták el soha. A kis Jóska hűségesen követte a sárga parolis százegyeseket mindenfelé, részt vett örömükben, bánatukban, hamarosan megtanult magyarul is, ugy hogy ő lett a magyar katonák kedvence. A százegyesek még akkor sem hagyták el, mikor a front mindenütt felbomlott és magukkal hozták Csabára 1918-ban. Itt azonban iosszra fordult a kis Jóska sorsa, mert az ezred szétzüllésekkor senkisem akarta magához venni. A magára maradt fiúcska ezután sok helyen megfordult, de legtöbbet talán Csabán tartózkodott. Legutoljára 1923-ban kerütt vissza ismét és azonnal jelentkezett a rendőrségen, hogy szerezzen neki valamelyes foglalkozást. A rendőrség nem tudott véle mit csinálni, mert sem szüleiről, sem születési helyéről nem tudott adni felvilágosítást, tehát rábízta a Nép jóléti Hivatalra, amely Lerner Aladár lakatosmesternél helyezte el. Ott dolgozik 1923. november 20-tól mint próbaidős lakatosinas- Leiner mester most szeretné szabályszerűen leszerződtetni és kéri a várost, hogy ehhez járuljon hozzá. Magángyámot is ajánl Ckrisztián György népjóléti hivatali intéző személyében. Vaisói Kovács Jóska ügyének elintézése nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik, mert először honpolgárságát, illetőségi helyét stb. kell megállapítani és csak azután lehet kötni vele szabályszerű szerződést. A bonyodalmas ügyben minden valószínűség szerint az árvaszék fogja kimondani az utolsó szót. AB Aurora-kör AdyKodály estélye Csak Bartók Béla hangversenyére emlékezhetünk, amely kulturnivóban egyenértékű lehet az Aurora-kör hétfői hangversenyével. A két magyar zseni munkássága csak nehéz vajúdással leszen közértékké. Végzetük, hogy hogy uj és mély művészetet hoztak, végzetük, hogy tudatlan énjük legbensejében is ösztönösen magyarok. Ady költészetéből nem egyszer kihalljuk az istenes zsoltárok, vagy a kuruckor költészetének hangját, ép ugy, mint Kodály zenéjéből a magyar paraszti zene, dallam, ritmikai jellegzetességét. Rendkívüli érdeklődéssel vártuk Kodály kisbőgőszóló szonátáját, azt a müvet, amelyet Romáin Rolland, korunk legkiválóbb szelleme oly nagyra tartott. Mégis meglepetésszerüleg hatott ez a inü még azoknak is, kik Kodály zeneköltői működését Adagiója megjelenésétől kezdve, szerető kegyelettel kisérik opusról-opusra. A nagy közönséget megragadja a hihetetlenül felfokozott technikai gazdagság és főleg annak megnyilvánulása, a zeneértőt pedig az a dus egyéni invenció, mely szakadatlanul ömlik, a műből harminc percen át. Kodály dalköltészetének gyökere egész a kuiuc kor virágénekeihez ér, másrészről éltető forrása a magyar parasztdal, amely Bartók-Kodály gyűjtésében jutott teljes monumentalitásában napvilágra. A XIX. század a magyar dal teljes lezüllése, a kuruc kor lelkiszükség megnyilvánulása után alkalmi nótává lesz. Az uj magyar zene napjának kellett feljönnie, hogy az egészséges fejlődés helyre álljon. Közben az történt, hogy a cigánnyal komplikált sirva-vigadás tönkretette a magyar középosztály Ízlését, amit uem könnyű dolog lesz kipallérozni. De ha városunk közönsége kulturkötelességének ismeri az Aurora kör hangversenyeinek pártfogását a jövőben, ugy büszke örömmel gondolunk arra az időre, mikor városunk valóban kulturbástyája lesz a magyarságnak! Magáról a szereplőkről elöljárójában annyit, hogy teljes idealizmussal állították legjobb képességüket a nemes ügy szolgálatába. Basilides Mária nemcsak legkiválóbb dalénekesnőnk, de legnagyszerűbb kulturértékünk is. A modern magyar zene benne találta