Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-22 / 7. szám

EGYES SZÁM ARA S50 KOROM Békéscsaba, 1924 január 22 Hedd 51-ik évfolyam, 7-ik szám ZLONT Politikai napilap Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Képtelennek mondották illetékes szájból a mai városi közgyűlésen a képviselőtestületnek azt a határozatát, amellyel egy legalább 60 milliós városi objektumot potom 5 millióért odaadtak a Kisgazdabanknak. Amilyen képtelen ez a döntés városgazdasági szempontból, ép olyan lehetetlen erkölcsi szempontból is, mert hiszen tudvalevő, hogy az a vállalat, amely ebben a nemzeti ajándékban részesült, ahogy a polgármester a tényt találóan nevezte, ugyebár nem áll egészen távol azoktól, akik ezt az ajándékot lényegében maguknak megszavazták. Amitől tartottunk, hogy a jelenlegi többségi párt a maga abszolút számbeli fölényét egyeduralomra használja fel és önös érdekeit juttatja érvényre, bekövetkezett. Tudunk nagyon közhasznú és fontos ipari vállalkozásokról, amelyekkel szemben nemcsakhogy ilyen kedveskedő ajándékkal, de kellő jóindulattal és megértéssel sem viseltetett a képviselőtestület tisztelt többsége. Mi lesz vájjon a továbbiak terén, különösen ha a képviselőtestületnek nem egy tagja, aki hivatalból van ott, a kényes szavazás elől óvatosan kivonul —dohányozni. Mi nem akarjuk ezt az ügyet kiélezni annál is inkább, mert hisszük, hogy nem lesz fórum, amely jogerőre emeljen egy etikailag képtelen határozatot. Csak a tényt akartuk megállapítani a város polgársága előtt s a kisgazdáknak azon józan és értelmes rétegénél, akik kell, hogy valami lelkiismeretfurdalást érezzenek a maguk megajándékozásakor, ha ezt az ajándékot a polgárság zsebéből veszik. Az, hogy a képviselőtestületben olyan szép szavak hang. zottak el és tettekben is megnyilvánult a megértés azokkal szemben, akik lakóhely építésére telket kértek, nem változtat a dolgon, valamint az sem, hogy ugyancsak a testület elfogadta egy érdemes iparos — egyébként egészen reális, sőt előnyös — ajánlatát. Ezek a város érdekében való határozatok, melyekben gazdának, iparosnak, egynek kell lennie. Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16 000 kor, Egy hónapra 5500 kor. Példányonként 250 koron*. Telefonszám : 7. SsertesztAnéjf es *lndomv»tai: Bökéscsab&a, II., Ferencz József-tor 20. Nyiittér és rseíam szavanként 100 korona, Felelős szerkesztő : Gulyás József. Békéscsaba város közgyűlése. Rendbehozzák a kutakat, — Vita az építkezési szabályrendelet körül. — Emelték a kéményseprési dijat. — Kisebb ügyek. Békéscsaba város képviselőtestülete hétfőn délelőtt tartotta január havi rendes közgyűlését, amelynek tárgysorozatán több közérdekű ügy szerepelt. A gyűlés elég csöndes lefolyású volt, amennyiben vitát csak az építkezési szabályrendelet módosítása és a kisgazdabanknak a szikesi telek tulajdonjogára vonatkozó beadványa provokált. Ez utóbbi kérdéssel érdemileg mai számunk vezető cikkében foglalkozunk. A közgyűlés lefolyásáról az alábbi tudósításban számolunk be : Dr. Berthóty István polgármester a képviselőtestülethez intézett rövid üdvözlő beszéde után Franciszky Lajos dr. első aljegyző beterjesztette a polgármesteri jelentést, amelyhez Pollák Arnold szólalt fel elsőnek. Tudomásul veszi a jelentést, de sürgeti a kutak rendbehozatalát, amely célra a város már régebben megszavazott 10 millió koronát. A fakorlátok helyreállítását is sürgeti, mert sok helyen teljesen hiányoznak, ami a közbiztonság szempontjából veszedelmes. Nóvák György a korlátok elhanyagolása miatt a mérnöki hivatalt teszi felelőssé. Dr. Berthóty István polgármester megnyugtató kijelentései után a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést, JóZsef kir. herceget házassága 30-ik évfordulója alkalmából a város képviselőtestülete üdvözölte, amit a Lirályi herceg sajátkezüleg irt meleghangú levélben köszönt meg. A képviselőtestülét dr. Margócsy Miklós ügyész indítványára elhatározta, hogy a levelet berámáztatja és a polgármesteri hivatalban kifüggeszti. Dr. Medovarszky Mátyás főjegyző ismertette ezután az építési szabályrendeletet, amelyet elfogadásra ajánlott az állandó választmány. Dr. Linder Károly a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel a szabályrendelet több irányban való módosítását ajánlja. Különbséget kíván tenni a város belső és külső területe között, a mire —• szerinte — nem fordit figyelmet a szabályrendelet. Kifogásolja a fásításra vonatkozó pontot is és azt kívánja, hogy a telektulajdonosok nemcsak gömbaká" cokat, hanem közönséges akácokat is ültethessenek telkük men" tén. A külterületeken legyen szabad akár kukoricaszárral is fedni az az épületéket. A beépíthető telkek terjedelmét 150 négyszögölről le kell szállítani 120 négyszögölre, mert igy a kisemberek is építkezhetnek. Varga E. András a gyári telkekről kért felvilágosítást, amelyre dr. Medovarszky főjegyző megnyugtató választ adott. Ádám Gusztáv tanácsos az állandó választmány javaslatát, illetve a beterjesztett rendeletet ajánlja elfogadásra. Szükségesnek tartja, hogy a beépíthető telek területe legalább 200 négyszögöl legyen, amit kivételes esetben lehet 150 négyszögölre mérsékelni. Az újonnan nyiló utcák szélességét 10 négyszögölben kell megállapítani, a helyi viszonyok ezt megengedik. Szükségesnek tartja a gödrök betöltését is, de nem mindenféle szeméttel, mert akkor csak bacillustelepeket létesít a város. Dr. Linder Károly azt a módosítást ajánlja, hogy a külterületeken 150 négyszögölön is lehessen építeni. Dr. Berthóty István polgármester válasza után a képviselőtestület csekély módosítással elfogadta a szabályrendeletre vonatkozó javasjatot. Acs János főszámvevő beterjesztette a város 1922. évi zárószámadását és a számvizsgáló bizottság erre vonatkozó jelentését. A képviselőtestület egyhangúlag tudomásul *>ette mind a kettőt. A kéményseprési dijakat az állandó választmány javaslatára 50 százalékkal felemelte a képviselőtestület. Élénk eszmecserére adott alkalmat a Kisgazdabank kérelme, amely oda irányult, hogy a város* oldja fel a sziktérí telek tulajdonjoga korlátozási tilalma alól. Ezt az 1000 négyszögöles telket ugyanis a város azzal a feltélellel engedte át a Kisgazdabanknak, hogy ott 3 év alatt sajt- és vajgyárat létesít. A határidő ugyan még nem járt le, de a bank, ugy látszik, ez idő szerint még nem akaija felátlitani a gyárat és ezé

Jt szeretné mindenféle korlátozás nélkül kezébe kaparitani a telket. Fábry Károly a kerelem elutasítását javasolja, mert a fejlődő városnak szüksége van arra a telekre. Sok uj közintézmény létesül itt a közeljövőben, amelyeket a városnak kell elhelyeznie. Többek között Csaba nemsokára repülőgép állomás is lesz, amely szintén jelentékeny területet igényel. Dr. Berthóty István polgármester szintén nem ajánlja a kérelem teljesítését, mert az az 5 millió korona, amelyet a bank pótlólag felajánl, nagyon kevés. A város a közérdekre volt tekintettel akkor, mikor a telket átengedte a banknak, de a bank mindezideig nem tett eleget vállalt kötelezettségének. Aradszky György és Botyánszky Mihály a kérelem teljesítése mellett szólaltak fel. Dr. Berthóty polgármesler ismételten próbálta védeni az állandó választmány elutasító javaslatát, de sikertelenül, mert a képviselőtestület Itöbbsége a kérerem teljesítése mellett foglalt állást. Osgyán Bélának kérelmét, aki a nagysziktéren 400 négyszögölnyi területet kért iparvállalata számára reális, buzavalutában megállapított fizetési feltételek mellett, a közgyűlés egyhangúlag teljesítette. Elutasították azonban Küzdényi Szilárdnak, a talajjavítás országoshírű apostolának kérelmét 170 hold városi legelő bérlete tárgyában, minthogy erre a területre a városnak legelő céljaira feltétlen szüksége van. Schwézner Károlynak a Fiume bérletének egyes épületrészekkel való kibővítése iránt beadott kérelme nem volt teljesíthető, özv. Galli Mihályné. Pdbojszky Mátyás, továbbá Lipták Mihály és társai kérelmét egyhangúlag megszavazták, egyszersmind a kerületi szülésznők javadalmát is felemelték. Nagyobb vitát keltett a tárgysorozat utolsó pontja, Resetár Mátyás és 40 társa kérelme házhely kiosztás iránt. Pollák Arnold a kérelmezők mellett szólalt fel, azt mondván többek közö't, hogy ha a gazdák maguknak földeket- juttatnak, akkor adjanak a szegény embereknek is. Bohus M. György a nagy csabai lakásínséget tette szóvá és ugyancsak pártfogolja a kérelmet. Végül a polgármester felvilágosító szavai után annak előterjesztését fogadták el, hogy jelenleg érdemben nem hoznak határozatot, de utasítják a mérnöki hivatalt, tegyen előterjesztést, mennyi házhelynek alkalmas föld, milyen parcellákban és milyen áron volna a kérelmezőknek juttatható. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. Uj ut épül Békés- és Biharmegye között Az érdekeltek fedezik a költségeket A közmondásos „Biharország" nagy részében jelenleg oláhok dorbézolnak. A megmaradt rész derék magyarjai, akiket a sors elszakított édes testvéreiktől, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ezt a területet felvirágoztas" sák és majd annak idején tökéletesítve adják át az anyaországnak. Élénk tanúbizonyság erre az az akció is, melyet a biharmegyei Kót község indított a kót—vésztői vici-