Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-06 / 44. szám

KAriMKiS SÚGAM. AHA WWW HÍIMW.HA Békéscsaba, 1924 március 6 Csüföríök 51-ik évfolyam, M-i* szám BEKESHEGTEI KÖZLÖNY Poíiiikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A takarékkorona a nemzetgyűlés előtt A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, márc. 5. A nemzetgyűlés mai ülésén az elnöki bejelentések és előterjesz­tések után az interpellációs köny­vet olvasták fel. 14 interpellációt jegyeztek be, amelyekre 1/<i3 óra­kor térnek ót. Harmadszori olvasásban elfo­gadták az országos testnevelési alapról szóló törvényjavaslatot, majd a korona értékcsökkenésé­nek meggátlásáról szóló törvény­javaslat tárgyalására tértek át. Temesvári Imre előadó ismer­teti a törvényjavaslatot. Az utóbbi időben egyesek hamis hirek ter­jesztésével pánikot idéztek elő. A kormány kötelessége volt arra tö­rekedni, hogy ne jussunk oda, ahová Németország jutott. (Fel­kiáltások balról : Bár már ott vol­nánk ! Bár volna renten-márka nálunk is!) A korona leromlása szükségessé tette, hogy törvény­javaslattal jöjjön elő a kormány. A törvényjavaslat a takarékkoro­nát is meghonosítani kívánja. (Fel­kiáltások balról : Kabaré-korona !) A takarékkorona átmenetet jelent a korona ériékének állandósítá­sára. Ezután a valorizáció szük­ségességéről beszél. Kéri a javas­lat elfogadását. Valkó Lajos helyettes pénzügy­miniszter szólalt fel ezután. A ja­vaslat két kérdéssel foglalkozik. Az egyik a valorizáció. A másik a kényszerkölcsön. Arról van szó, hogy kreáljunk egy számí­tási alapot, melyben meg legyen rögzítve a február 20-iki állapot. Azt hiszem, hogy azzal az elvvel, amelyet a javaslatban felállítot­tunk, közelebb hoz az egységesedés felé. Felmerülnek bizonyos érdem­leges nehézségek is. Legszembe­tűnőbbek ezek a nehézségek a pénzintézeteknél, mert ott az aktí­vákkal szemben passzívának is kell fennállania és akkor, amikor hitelvalorizáció áll be, a kiegyen­lítődés nem történhetik meg. Bi­zonyos differenciák átmenetileg is mindig vannak. Az iparban is előállt bizonyos érdemleges ne­hézség azért, mert ezentúl a ver­senyképesség fog előtérbe nyo­mulni. Legkevesebb nehézség a kereskedelemben van. Ezekkel a hátrányokkal szemben állnak azok az előnyök, melyek a valorizáció­val járnak. Először is nem érdeke senkinek sem, hogy a korona to­vább romoljék. Eddig mindig idegen valutákhoz kellett nyúlni, melyek mindig vál­tozók. Harmadik és legfontosabb előny az, hogy értékeinket betét­ben helyezhetjük el. Ami a kény­szerkölcsönt illeti, a javaslat arra szorítkozik, hogy jóváhagyja azokat a rendelkezéseket, melyek eddig a pénzügyminiszter részéről e te­kintetben történtek. Az államkincs­tárnak 200 milliárd áll majd ren­delkezésére, ami 5—8 heti szük­séglet fedezésére elegendő. Ha a jóvátétel kérdése tisztázódik és a külföldi kölcsönnel kapcsolatban rendezett viszonyok állnak elő, meg van a lehetősége annak, hogy a magyar állam teljesítse vállalt kötelezettségeit. Kéri a kép­viselőket, hogy a javaslat tárgya­lásánál az ő szempontjait vegyék figyelembe. Majd Reck Lajos szólal fel. Bí­rálja a kormány pénzügyi politi­káját. Szerinte az inflácid és de­fláció rendszere közül az előbbi a kisebb méret. Hibáztatja, hogy a kormány deflációs politikát folytat. A népszövetség pénzügyi bi­zottságának jegyzőkönyvéről kije­lenti, hogy ez olyan iparok korlá­tozását vagy megszüntetését kí­vánja, amelyek nagy eredmény­nyel kecsegtetnek. Mérsékelt szál­lítási tarifát követel. Gazdasági politikánk szerinte nem gyógyító politika volt, legfeljebb rosszul si­került védekezés a pénz leromlása ellen. A drágaság a békeárakkal szemben tizennégyezerszeres. A pénzt nem beruházásokra, hanem inproduktiv célokra hasz­nálták fel. A bankóprést a deflá­ció ellenére sem sikerült megál­lítani. Külkereskedelmi mérlegün­ket nem tudtuk megjavítani. Az ülés lapunk zártakor folyik. JTlegoldás előtt a pénzüggminiszlerválság Budapest,márc. 5. A KállayTibor lemondása óta húzódó pénzügy­miniszteri válság, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, va­lószínűleg a hét végén megoldást nyer. Most már csak csak Bud János közélelmezési miniszter neve szerepel pénzügyminiszter­jelöltként. Bethlen István minisz­terelnök nagy súlyt helyez arra, hogy a pénzügyminiszteri tárcát Bud János elvállalja. Ebben az ügyben megbeszélések folytak Bethlen és Hadik János között, valamint Hadik és Bud között. Most már több mint valószínű az, hogy Bud enged az erős kapaci­tációnak és elvállalja a pénzügyi tárcát. Beavatott körökben az a vélemény, hogy Bud János haj­landó a tárca átvételére és ezt fogja már a legközelebbi napok­ban válaszként a miniszterelnök­nek tudomására hozni. Igy semmi akadálya sem lesz annak, hogy Bud János kinevezése e hét vé­gén befejezett ténnyé váljék Az igazságügyminiszteri székre leg­utóbb uj név került kombinációba, Szászy Béla igazságügyminiszteri államtitkár személyében. A Devizaközpont közli: A ta­karékkorona mai árfolyama 105 papírkorona. A magyar gyermekek megmentéseért Támogassuk a Stefánia gyermekvédő-szövetséget Magyarországon mintegy 40.000 főre lehet becsülni, az 5 éves korig évenként megmenthető gyer­mekek számát. Itt nyilik a leg­szebb tér mind a hivatalos, mind a társadalmi tevékenység számára, hogy felvegye a harcot a csecse­mő és gyermekhalandóság ellen, mert kiválóan jelentős eredmé­nyeket lehet elérni, ha kitartással és eréllyel küzdünk ez ellen a baj ellen. A tudatlansággal szem­ben a felvilágosítást, a gondatlan­sággal szemben a szigorú ható­sági ellenőrzést, a szegénységgel szemben pedig a megértő támoga­tást kell alkalmazni. A természet rendje szerint gyer­meknek nem szabad lenne meg­halni, mert a csecsemőknek mint­egy 90 %-a ép és életképes szer­vezettel jön a világra- Akik a vé­dekezésben segíteni kívánnak, akik mélyen átérzik, hogy nagy Magyarország visszaszerzéséhez ember, nagyon sok ember kell, azokat kérve-kérjük, támogassák a vármegyei Stefánia gyermekvédő szövetséget. Hazafias elismerés illeti azokat, kik a gyermekvéde­lem céljait adományukkal előmoz­dítják. Legújabban gyűjtöttek és ada­koztak : Szarvas község 150.000 K, Pusztaföldvár község 100.000 K, dr. Kiss László gyomai főszol­gabíró gyűjtése 100.000 K, Okos György Csorvás 30.000 K. Gyoma község 20.150 K, Gyulavári köz­ség 14.000 K, Nagyszénás község 10.000 K, Kondoros község 22.000 K, Csiki János Békéssámson 15.000 K, Iparoskör Csorvás 10.000 K, Öcsöd község 10.000 K, End­rőd község 10.000 K, Csorvási ke­resztény munkásegylet 5000 K, Megyeri Lajos Pusztaföldvár 5000 K. Az adományokért ezúton mond hazafias köszönetet a békésvár­megyei Stefánia szövetség nevé­ben gróf Woracziczky Jánosné gróf Almássy Lili ig. elnök, dr. Konkoly Tihamér vármegyei fő jegyző szöv. elnök. Zürichben a magyar koronát 0 0115-eI jegyezték. Tlem szabadítják föl a devizaforgalmat Budapest, március 5. Miután az ipar és a kereskedelem részéről ujabb panaszok hangzotlak el a Devizaközpont ellen, Tabakovics Dusán elnöklésével tanácskozás volt, amelyen szóba került a De­vizaközpont esetleges reformja, valamint a devizaforgalom ujabb szabályozása. A megjelentek kö­zött a beható tanácskozás során az a felfogás alakult ki. hogy a devizaforgalom teljes felszabadí­tásáról egyelőre szó sem lehet. Ezen a tárgyaláson Tabakovics Dusán azt is bejelentette, hogy a Devizaközpont a Jegybank fel­állítása után sem szűnik meg. Baranyába, Borsodba szerződnek a békéscsabai földmunkások Hatszáz munkás kötött niár szerződést az uradalmakkal Nem lehet minden munkaerőt elhelyezni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még itt ül a kemény tél a nya­kunkon, még piszkos jégbuckák és otromba hócsomók takarják az uccákat és az utakat, a mezőkön pedig a föld középpontjáig érő vastag, talplehuzó fekete sár ter­jeng. A föld ősi munkásai azon­ban már érdeklődnek a jövő esz­tendő Lenyere után és már most igyekeznek azt biztosítani. A mezőgazdasági munkások már Békéscsabán is megkezdték az elhelyezkedésüket. Néhány száz szerencsésebbnek már sikerült is elhelyezést találnia, mig sokan — sokkal többen mint azok, akik már kereseti alkalomhoz jutottak — még mindig csak az érdeklődésnél, a tapogatódzásnál, a kérdezős­ködésnél tartanak. Száz és száz elhelyezkedni kivánó, kereset­nélküli földmunkás ostromolja nap-nap után a békéscsabai nép­jóléti hivatalt, de természetesen a mai gazdasági viszonyok mellett, amikor a nagybirtokok számában és terjedelmében kevesbedés állott be, nem mindenkit lehet mun­kához juttatni. Első fecske gyanánt azonban már megkötötték a békéscsabai népjóléti hivatalban az első mun­kásszerződéseket. Két ilyen szer­ződés készült. Az első szerződést Frigyes fő­herceg délbaranyai birtokának jós7.ágigazgatósága kötötte békés­csabai munkásokkal. A nagy ura­dalom, amelynek székhelye a régiről — Bellyéről, amely ma Jugoszláviáé a birtok 75 száza­lékával együtt — Sátorhelyre ke­rült, háromszáz munkást kötött le a tavaszi és őszi cukorrépamun­kálatokra. A háromszáz békéscsabai föld­munkás rövidesen útra is kel, hogy a tavaszi répaültetések munkála­taira elfoglalhassa a helyét. A másik szerződést három bor sódmegyei uradalom kötötte, szin ­tén békéscsabai földmunkásokkal. Ebben az esetben szintén három­száz munkást szerződtettek, de olyanképpen, hogy mindegyik ura­dalom száz munkást fogadott föl. Borsodmegyébe ugyancsak a ta­vaszi és őszi cukorrépamunkála­tokra kellenek a csabai földműn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom