Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-06 / 44. szám

KAriMKiS SÚGAM. AHA WWW HÍIMW.HA Békéscsaba, 1924 március 6 Csüföríök 51-ik évfolyam, M-i* szám BEKESHEGTEI KÖZLÖNY Poíiiikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A takarékkorona a nemzetgyűlés előtt A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, márc. 5. A nemzetgyűlés mai ülésén az elnöki bejelentések és előterjesztések után az interpellációs könyvet olvasták fel. 14 interpellációt jegyeztek be, amelyekre 1/<i3 órakor térnek ót. Harmadszori olvasásban elfogadták az országos testnevelési alapról szóló törvényjavaslatot, majd a korona értékcsökkenésének meggátlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. Temesvári Imre előadó ismerteti a törvényjavaslatot. Az utóbbi időben egyesek hamis hirek terjesztésével pánikot idéztek elő. A kormány kötelessége volt arra törekedni, hogy ne jussunk oda, ahová Németország jutott. (Felkiáltások balról : Bár már ott volnánk ! Bár volna renten-márka nálunk is!) A korona leromlása szükségessé tette, hogy törvényjavaslattal jöjjön elő a kormány. A törvényjavaslat a takarékkoronát is meghonosítani kívánja. (Felkiáltások balról : Kabaré-korona !) A takarékkorona átmenetet jelent a korona ériékének állandósítására. Ezután a valorizáció szükségességéről beszél. Kéri a javaslat elfogadását. Valkó Lajos helyettes pénzügyminiszter szólalt fel ezután. A javaslat két kérdéssel foglalkozik. Az egyik a valorizáció. A másik a kényszerkölcsön. Arról van szó, hogy kreáljunk egy számítási alapot, melyben meg legyen rögzítve a február 20-iki állapot. Azt hiszem, hogy azzal az elvvel, amelyet a javaslatban felállítottunk, közelebb hoz az egységesedés felé. Felmerülnek bizonyos érdemleges nehézségek is. Legszembetűnőbbek ezek a nehézségek a pénzintézeteknél, mert ott az aktívákkal szemben passzívának is kell fennállania és akkor, amikor hitelvalorizáció áll be, a kiegyenlítődés nem történhetik meg. Bizonyos differenciák átmenetileg is mindig vannak. Az iparban is előállt bizonyos érdemleges nehézség azért, mert ezentúl a versenyképesség fog előtérbe nyomulni. Legkevesebb nehézség a kereskedelemben van. Ezekkel a hátrányokkal szemben állnak azok az előnyök, melyek a valorizációval járnak. Először is nem érdeke senkinek sem, hogy a korona tovább romoljék. Eddig mindig idegen valutákhoz kellett nyúlni, melyek mindig változók. Harmadik és legfontosabb előny az, hogy értékeinket betétben helyezhetjük el. Ami a kényszerkölcsönt illeti, a javaslat arra szorítkozik, hogy jóváhagyja azokat a rendelkezéseket, melyek eddig a pénzügyminiszter részéről e tekintetben történtek. Az államkincstárnak 200 milliárd áll majd rendelkezésére, ami 5—8 heti szükséglet fedezésére elegendő. Ha a jóvátétel kérdése tisztázódik és a külföldi kölcsönnel kapcsolatban rendezett viszonyok állnak elő, meg van a lehetősége annak, hogy a magyar állam teljesítse vállalt kötelezettségeit. Kéri a képviselőket, hogy a javaslat tárgyalásánál az ő szempontjait vegyék figyelembe. Majd Reck Lajos szólal fel. Bírálja a kormány pénzügyi politikáját. Szerinte az inflácid és defláció rendszere közül az előbbi a kisebb méret. Hibáztatja, hogy a kormány deflációs politikát folytat. A népszövetség pénzügyi bizottságának jegyzőkönyvéről kijelenti, hogy ez olyan iparok korlátozását vagy megszüntetését kívánja, amelyek nagy eredménynyel kecsegtetnek. Mérsékelt szállítási tarifát követel. Gazdasági politikánk szerinte nem gyógyító politika volt, legfeljebb rosszul sikerült védekezés a pénz leromlása ellen. A drágaság a békeárakkal szemben tizennégyezerszeres. A pénzt nem beruházásokra, hanem inproduktiv célokra használták fel. A bankóprést a defláció ellenére sem sikerült megállítani. Külkereskedelmi mérlegünket nem tudtuk megjavítani. Az ülés lapunk zártakor folyik. JTlegoldás előtt a pénzüggminiszlerválság Budapest,márc. 5. A KállayTibor lemondása óta húzódó pénzügyminiszteri válság, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, valószínűleg a hét végén megoldást nyer. Most már csak csak Bud János közélelmezési miniszter neve szerepel pénzügyminiszterjelöltként. Bethlen István miniszterelnök nagy súlyt helyez arra, hogy a pénzügyminiszteri tárcát Bud János elvállalja. Ebben az ügyben megbeszélések folytak Bethlen és Hadik János között, valamint Hadik és Bud között. Most már több mint valószínű az, hogy Bud enged az erős kapacitációnak és elvállalja a pénzügyi tárcát. Beavatott körökben az a vélemény, hogy Bud János hajlandó a tárca átvételére és ezt fogja már a legközelebbi napokban válaszként a miniszterelnöknek tudomására hozni. Igy semmi akadálya sem lesz annak, hogy Bud János kinevezése e hét végén befejezett ténnyé váljék Az igazságügyminiszteri székre legutóbb uj név került kombinációba, Szászy Béla igazságügyminiszteri államtitkár személyében. A Devizaközpont közli: A takarékkorona mai árfolyama 105 papírkorona. A magyar gyermekek megmentéseért Támogassuk a Stefánia gyermekvédő-szövetséget Magyarországon mintegy 40.000 főre lehet becsülni, az 5 éves korig évenként megmenthető gyermekek számát. Itt nyilik a legszebb tér mind a hivatalos, mind a társadalmi tevékenység számára, hogy felvegye a harcot a csecsemő és gyermekhalandóság ellen, mert kiválóan jelentős eredményeket lehet elérni, ha kitartással és eréllyel küzdünk ez ellen a baj ellen. A tudatlansággal szemben a felvilágosítást, a gondatlansággal szemben a szigorú hatósági ellenőrzést, a szegénységgel szemben pedig a megértő támogatást kell alkalmazni. A természet rendje szerint gyermeknek nem szabad lenne meghalni, mert a csecsemőknek mintegy 90 %-a ép és életképes szervezettel jön a világra- Akik a védekezésben segíteni kívánnak, akik mélyen átérzik, hogy nagy Magyarország visszaszerzéséhez ember, nagyon sok ember kell, azokat kérve-kérjük, támogassák a vármegyei Stefánia gyermekvédő szövetséget. Hazafias elismerés illeti azokat, kik a gyermekvédelem céljait adományukkal előmozdítják. Legújabban gyűjtöttek és adakoztak : Szarvas község 150.000 K, Pusztaföldvár község 100.000 K, dr. Kiss László gyomai főszolgabíró gyűjtése 100.000 K, Okos György Csorvás 30.000 K. Gyoma község 20.150 K, Gyulavári község 14.000 K, Nagyszénás község 10.000 K, Kondoros község 22.000 K, Csiki János Békéssámson 15.000 K, Iparoskör Csorvás 10.000 K, Öcsöd község 10.000 K, Endrőd község 10.000 K, Csorvási keresztény munkásegylet 5000 K, Megyeri Lajos Pusztaföldvár 5000 K. Az adományokért ezúton mond hazafias köszönetet a békésvármegyei Stefánia szövetség nevében gróf Woracziczky Jánosné gróf Almássy Lili ig. elnök, dr. Konkoly Tihamér vármegyei fő jegyző szöv. elnök. Zürichben a magyar koronát 0 0115-eI jegyezték. Tlem szabadítják föl a devizaforgalmat Budapest, március 5. Miután az ipar és a kereskedelem részéről ujabb panaszok hangzotlak el a Devizaközpont ellen, Tabakovics Dusán elnöklésével tanácskozás volt, amelyen szóba került a Devizaközpont esetleges reformja, valamint a devizaforgalom ujabb szabályozása. A megjelentek között a beható tanácskozás során az a felfogás alakult ki. hogy a devizaforgalom teljes felszabadításáról egyelőre szó sem lehet. Ezen a tárgyaláson Tabakovics Dusán azt is bejelentette, hogy a Devizaközpont a Jegybank felállítása után sem szűnik meg. Baranyába, Borsodba szerződnek a békéscsabai földmunkások Hatszáz munkás kötött niár szerződést az uradalmakkal Nem lehet minden munkaerőt elhelyezni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még itt ül a kemény tél a nyakunkon, még piszkos jégbuckák és otromba hócsomók takarják az uccákat és az utakat, a mezőkön pedig a föld középpontjáig érő vastag, talplehuzó fekete sár terjeng. A föld ősi munkásai azonban már érdeklődnek a jövő esztendő Lenyere után és már most igyekeznek azt biztosítani. A mezőgazdasági munkások már Békéscsabán is megkezdték az elhelyezkedésüket. Néhány száz szerencsésebbnek már sikerült is elhelyezést találnia, mig sokan — sokkal többen mint azok, akik már kereseti alkalomhoz jutottak — még mindig csak az érdeklődésnél, a tapogatódzásnál, a kérdezősködésnél tartanak. Száz és száz elhelyezkedni kivánó, keresetnélküli földmunkás ostromolja nap-nap után a békéscsabai népjóléti hivatalt, de természetesen a mai gazdasági viszonyok mellett, amikor a nagybirtokok számában és terjedelmében kevesbedés állott be, nem mindenkit lehet munkához juttatni. Első fecske gyanánt azonban már megkötötték a békéscsabai népjóléti hivatalban az első munkásszerződéseket. Két ilyen szerződés készült. Az első szerződést Frigyes főherceg délbaranyai birtokának jós7.ágigazgatósága kötötte békéscsabai munkásokkal. A nagy uradalom, amelynek székhelye a régiről — Bellyéről, amely ma Jugoszláviáé a birtok 75 százalékával együtt — Sátorhelyre került, háromszáz munkást kötött le a tavaszi és őszi cukorrépamunkálatokra. A háromszáz békéscsabai földmunkás rövidesen útra is kel, hogy a tavaszi répaültetések munkálataira elfoglalhassa a helyét. A másik szerződést három bor sódmegyei uradalom kötötte, szin tén békéscsabai földmunkásokkal. Ebben az esetben szintén háromszáz munkást szerződtettek, de olyanképpen, hogy mindegyik uradalom száz munkást fogadott föl. Borsodmegyébe ugyancsak a tavaszi és őszi cukorrépamunkálatokra kellenek a csabai földműn-