Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-22 / 33. szám

Békéscsaba, 1924 február 22 Péntek 51-ik évfolyam, 33-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dllak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 5500 korona. Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. Komoly pillanatait éli ma a magyar po­litikai élet, amelynek legkomo­lyabb figyelmeztetője az, hogy a válság alapja nem politikai, hanem szigorúan anyagi, helye­sen gazdasági kérdés. Ami az izgalmat ma előidézte az or­szágban, az nem világnézletek, vagy politikai ideologiák küz­delme, hanem a legridegebb materiális válság, ahol minden­kinek a saját bőréről van szó, amelyet le akarnak húzni. Már mostan ezt a tisztán anyagi válságot felesleges is, meg káros is még politikai cé­lokra kihasználni. Ebben igaza van a miniszterelnöknek. De vi­szont a megbukott és lehetet­len gazdasági rendszerhez Beth­lennek — akiben pedig eddig olyan ügyesen, sőt ravaszul mű­ködött a politikus opportuniz­musa — nem szabad kötnie magát, mert akkor ahogy a pénz­ügyi rendszer bukott, neki is buknia kell. Amennyiben Beth­len nem látná be azt, hogy eb­ben a rendszerben kétségkívül végzetes hibák voltak, hogy ez a rendszer szükségtelenül pő­rére vetkőztette az országnak legfontosabb, mert legmunká­sabb és legintelligensebb réte­gét. a szellemi és fizikai mun­kájuk után élőket, ha ezt Beth­len nem látná be s nem volna hajlandó rajta változtatni, ugy bukott embernek tekinthető, még ha a parlament többsége ki is tartana mellette. Az bizonyos, hogy a dolgok tovább ugy nem haladhatnak, mint eddig halad­tak. És éppen itt van az a pont, amely nagyon komoly megfon­tolást igényel. Független orgá­num vagyunk, nem voltunk soha a kormány szócsöve, de Beth­len távozását az adott viszo* nyok között nem annyira saj­nálatosnak, mint veszedelmes* nek Ítélnők. Még legszembe­szökőbb ellenfeleinek is el kell ismerni józan mérlegelés mel­lett, hogy ma a parlamenten belül Bethlen István az egye­düli guvernementális ember. Ha távozik, csak a szélsőségek, jobb és bal, azok, akik uj pro­gramot tudnak hozni. Hogy pe­dig akármelyik szélsőség ura­lomrajutása mit jelentene, azt egy kis gondolkodással min­denki megítélheti. Bethlennek meg van az az érdeme, hogy a forradalmak által kizökkentett ország szekerét fokról-fokra ve­zeti vissza a rendes és egyedül célravezető kerékvágásba. Ép azért kelletlenül látjuk a mai súlyos helyzet politikai ki­használását. de hisszük, hogy Bethlen államférfiúi okossága ezt is áthidalja. Tovább terjed a kormányválság Nagy Emil igazságügy miniszter lemondott Budapest, február 21. Nagy Emil, a Baross Szövetség kedd esti vacsoráján politikai be­szédet mondott, amelyben súlyos szavakkal itélte el Kállay Tibor pénzügyi politikáját. Amellett az egységes párt értekezletén a pénz­ügyi reorganizációra vonatkozólag erősen fantasztikus tervet adott elő, nevezetesen azt, hogy a belső kölcsönt egyszerűen vessék ki az ország 10000 leggazdagabb em­berére. A parlament tegnapi 'ülésén az ellenzék állandóan felszínen tar­totta Nagy Emil állásfoglalását azzal a pénzügyi politikával szem­ben, amelyhez pedig Bethlen kö­tötte magát. Erre már nyilvánvaló lett, hogy az igazságügyminiszter helyzete tarthatatlan a kabinetben. Minthogy Bethlen mereven el­zárkózott az igazságügyminiszter javaslatának elfogadása elől, Nagy Emil levonta belőle a konzekven­ciákat. A nemzetgyűlés szerdai ülésének végén az igazságügymi­niszter levelet juttatott Bethlen gróf miniszterelnökhöz, melyben bejelentette lemondását. Nagy Emilt erre az elhatározásra nemcsak a legutóbbi napok eseményei vezet­ték, elkedvetlenedése régebbi ke­letű. Bethlen miniszterelnök megjelent a délelőtti órákban a kormányzó­nál. A kormányzó azonnal kihall­gatáson fogadta. Bethlen bejelen­tette Nagy Emil lemondását, amit a kormányzó tudomásul vett. Az igazságügyminiszter lemon­dásáról a következő hivatalos je­lentést adták ki : (MTI) Nagy Emil igazságügymi­niszter tegnap a késő esti órában benyújtotta lemondását a minisz­terelnöknek, aki ma reggel továb­bította a kormányzónak. A kor­mányzó az igazságügyminiszter lemondását tudomásul vette. Nagy Emil utódjául Pesthy Pált és Tőry Gusztávot, a Kúria má­sodelnökét emlegetik. Nagy Emil, a lemondott igaz­ságügyminiszter már a kora reg­geli órákban megjelent a minisz­Zürichben a magyar koronát 0-0150-el jegyezték. teriumbans nyomban megérkezése után fogadta a sajtó képviselőit, akiknek a következőket mondotta : . — Ami azt a kérdést illeti, hogy mit szándékozom tenni, kegyes­kedjék tudomásul venni, hogy 20 év óta, mióta politikával foglal­kozom, sohasem mondottam egy dolgot kétféleképen. Megkérdezték e?után a volt igazságügyminisztert, hogy mi lesz a sorsa annak a javaslatnak, ame­lyet a kényszerkölcsön ügyében szerkesztett. — Miután most már szabadon beszélhetek, — mondotta, — át fogom nyújtani azt a javaslatot, amit készítettem a belföldi kény­szerkölcsön behajtásáról és igye­kezni fogok azon, hogy a párt­értekezleten álláspontomnak több­séget szerezzek. Bethlen miniszterelnök a kor­mányzónál történt kihallgatása után egyenesen a parlament épü­letébe jött és ott Szcitovszky Béla házelnök és Pesthy Pál alelnök­kel tanácskozásra vonult vissza. Beavatott helyen a Nagy Emil le­mondásával mára előállott hely­zetről és általában a kormány po­litikai helyzetéről a következőket jelentették: A kormány a válságos helyze­tet nyugalommal itéli meg. Ami a közgazdasági állapotot illeti, a kormány arra számit, hogy a köz­gazdasági helyzet a foganatosított intézkedések folyamaképen eny­hülni fog. A jóvátételi bizottság kedvező állásfoglalása legrövidebb időn belül várható. Ezzel szemben az ellenzék rend­kívül erős harccal követeli, hogy a kormány egészen vonja le a konzekvenciákat. Az ellenzéki ol­dalon még a további fázisait jó­solgatják a kormányválságnak. Egyelfre azonban erről nemigen lehet szó, legfeljebb arról, hogy a kormány kebelén belül egy-két tárca gazdát cserél. Heves jelenetek a nemzetgyűlésen Majdnem tetlegességre került a sor A nemzetgyűlés mai ülésén a mentelmi ügyek és a napirend fe­letti vita után Berky Gyula ter­jesztette elő sürgős interpelláció­ját a szükségrendelet kibocsájtása ügyében. A korona zuhanásának okát egyrészt a korona külföldi fiktív aláértékelésében, másrészt a mes­terségesen terjesztett rémhírekben kell keresni. Nagy zaj a baloldalon. Felkiál­jások : A negyvenezer koronás zsír is rémhír és rongyos a nép, ez is rémhír? Berky: Mindig azok a nemzet hiénái, akik a nemzet kétségbe­esését kihasználják a maguk szá­mára. Óriási vihar a baloldalon. A képviselők a padot verik, helyükről felállanak, nagy zaj és felkiálltá­sok hallatszanak. — A kedvezményes részvények tulajdonosai a hiénák 1 A tehén­párt hiénái csinálták a kataszt­rófát 1 — kiáltják. A baloldal állandó viharos ki­áltása közben Esztergályos tovább kiabál, ugy, hogy az elnök javas­latot tesz arra, hogy Esztergályost a mentelmi bizottsághoz utalhassa. A botrány és vihar fokozódik. A baloldal az elnök felé kiáltja : Nam adjuk meg a felhatalma­zást. Szavazzunk, nem vagyunk hiénák. Menjenek a maguk 'tehe­neivel. Az elnök hiába rázza a csen­gőt, kénytelen az ülést felfüggesz­teni A képviselők a padokból az ülésterem közepére tódulnak, ahol percekig a legizgatottabb jelene­tek játszódnak Ie.í Külön csoportokban vitáznak a képviselők egy része A szociális­ták padsorai előtt izgatottan tár­gyalnak. Dinich és Esztergályos között már-már tettlegességre ke­rül a sor. Hoyos választja őket széjjel. Máday Reisíngerrel tüz össze. Maga Nagyatádi is a szo­ciáldemokratákhoz megy és igyek­szik őket csillapítani. Az izgalom csak lassanként csillapul. A képviselők kivonul­nak a folyosóra. Az ellenzékiek egy része elitélő hangon nyilatko­zik a történtekről, azok egy részé­nek magatartásáról. Szilágyi kije­lenti, hogy az ellenzék öngyilkos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom