Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-21 / 32. szám

2 BÉKESME6YE! KOZLONT Békéscsaba, 1924 február 21 seretném, hogy az iparosok vasár­api nagygyűlésén gondolkoz­anak az eszme felett és ha a sabai ezévi árumintavásér sike­il. vegyék ezt biztató jelül a jövő agy elhatározásainál. Tudom, hogy sokan lesznek kik azt mondják, hogy amit én t nagy vonásokban bemutattam, az a lehetetlenséggel határos ; én mégis azt mondom, ha e város gyönyörűen fejlődő iparos, keres­kedő és gazdatársadalma össze­fog, oly hatalmas erőt hoz létre, mellyel az eszmét magasba len­díti és nevét örök időkre bevési a csabai vásárcsarnok alapitóinak márvány tábláiba. Bethlen felvetette a bizalmi kérdést a parlamentben Nagy vihar a miniszterelnök beszéde alatt A nemzetgyűlés mai ülésén a napirendi vita során súlyos vihar tört ki. Rakovszky István szóvá­tette, hogy a szükségrendelet, ame­lyet a kormány a kényszerkölcsön előleget illetőleg kibocsájtott, tör­vénytelen. Példátlannak tartja, hogy egy miniszter megbukott, de a javaslata megmaradt. A felszólalásra Bethlen István miniszterelnök válaszolt. Az or­szágban van felindulás, van za­var, — úgymond, — és sajnálattal állapítja meg, hogy a túlsó olda­lon elkövetnek mindent, hogy ez a zavar fokozódjék. A baloldalon óriási zaj. Nem áll. Mondjon le ! — kiáltják. Esztergályos a lármát tulsivitva kiáltja : Nyomorog a nép. A zaj csillapultával a miniszterelnök be­szédét folytatja. Bethlen: Sem közbeszólásukkal, sem kiabálásukkal nem tehetik a dolgot meg nem történtté a kép­viselő urak. Óriási zaj a baloldalon. Felkiál­tások : Hordó politika! Mit szól hozzá az igazságügyminiszter ur? Bethlen : Amit a képviselő ur előterjesztett, az arra céloz, hogy a politikai helyzet megbeszéltes­sék. Ismeri, hogy mit jelent ez. A tisztelt képviselő urak minden olyan izgató kérdést, amely... Esztergályos közbekiált. Óriási zaj a szélsőbaloldalon ugy, hogy a miniszterelnök szavai elvesznek a Házban. A kiabálás és a lárma percekig tart. A jobboldal felállva tapsol a miniszterelnöknek, a bal­oldal erre mind nagyobb zajban tör ki. Esztergályos a lármát tulsivitva kiáltja: Nézzék milyen rongyos a nép az országban. Az elnök Esztergályost rendre­utasítja, aki magából kikelve ki­áltja : Akkor is meg kell mondani 1 Óriási felháborodás a jobboldalon. A képviselők helyeikről felugrálva rendreutasító kijelentéseket kiálta­nak Esztergályos felé. A szociál­demokraták állandóan kiáltoznak. Farkas István és Propper Sád­dor zsebkendőt lobogtatnak. Ezt teszik a baloldali polgári ellenzék képviselői, Szakács Andor. Hor­váth Zoltán és több baloldali kép­viselő. A zaj és a vihar egyre nő r végre egy kis szünet áll be. Huszár alelnök javaslatára Esz­tergályost a mentelmi bizottság elé utasítják, amire újra óriási lárma tör ki, amely percekig tart. Végül Bethlen folytatja beszédét: Azt hittem, hogy a tegnapi nap folya­mán, amikor a pénzügyminiszter ur bejelentését megtette és beter­jesztette a törvényjavaslatát, az ellenzék módot fog keresni arra, hogy mikép lehetne a közvéle­ményt megnyugtatni. Zaj a baloldalon; Altalános titkos választójoggal 1 Bethlen: Az ellenzéknek az volna a kölelessége, hogy felada­tát helyesen fogja fel, ezzel szem­ben az ellenzék kihasználja azt a felindulást, ami az országban van, hogy magának politikai hasznot húzzon. Óva intek ettől mindenkit és ismétlem, hogy ilyen szituációban, amilyenben az ország van, meg­nyugtatásra, még pedig az összes pártok összefogásával való meg­nyugtatásra van szükség. A mi pedig a szükségrendeletet illeti, az alkotmány értelmében a kormány­nak joga van szükségrendeletet kibocsátani, de köteles azt beje­lenteni és a parlamenttől felmen­tést kérni. Olyan helyzetben, ami­lyenben most vagyunk, minden lehetőt meg kell tenni. (Taps a kormánypárton.) Azt hiszem, hogy ilyen helyzet állott elő. Ezt józan ésszel senki kétségbe nem von­hatja. E kérdésben a kormányra nézve bizalmi kérdést csinálok, mert vagy bukik ezzel a kormány, vagy áll. A kormány férfiasan, nyiltan ál­lást foglal és tudni is fogja állás­foglalása terén a maga köteles­ségét. A kormánypárti képviselők fel­állnak helyeikről és ugy tapsolják és éljenzik Bethlent. 48 órán belül felsza­badítják a devizaforgalmat Beavatott helyen azt remélik, hogy Valkó Lajos pénzügyminisz­ternek a devizaforgalom felsza­badításáról szóló rendelete 48 órán belül meg fog jelenni. A rendelet alapelvei a következők lesznek: A korona kiajánlási ellenőrzése a Devizaközponthoz tartozik. Az értékpapirkivitelnek engedélyezése ugyancsak megmarad a Deviza­központ hatáskörében. Devizák és valuták lombardirozása továbbra is tilos, ezt ellenőrzi a Deviza­központ, ellenben a belföldi for­galomban a devizák és valuták szabadon árusíthatók. Ennélfogva az exportöröknek nem kell beszol­gáltatnak a külföldi fizetési esz­közöket, hanem azokat a tőzsdén eladhatják. A Devizaközpont ha­tásköre velük szemben csak any­nyiban fog megnyilvánulni, hogy az eladás csak azok számára történhetik, akik a Devizaköz­ponttól erre vásárlási jogosult­ságot kapnak. miért hagyták ki a társulatokat a kéníjszerkölcsönbőt Dr. Fenyő Miksa a kényszer­kölcsönről és az ezt megelőző tárgyalásokról a következőket mondotta: A pénzügyminiszter rendelkezéseit csak kísérletezések­nek tartjuk, mert az a helyzet, hogy teremtsünk egy uj koronát anélkül, hogy a koronának meg­volnának a pénzügyi alapjai, anélkül, hogy azt kellőképen alá­támasztottuk volna. Kihagyták a kényszerkölcsön terheltjei közül a társulatokat, ami azért történt, hogy a földbirtokosokat is ki­hagyhassák. Ily körülmények között tehát a kormány ilyen kísérletre szánta el magát. Meg kellett volna csinálni a devizafor­galom teljes felszabadítását, mert ez által lehetővé válna, hogy a magyar ipar és kereskedelem a külföldön is felvehessen kölcsö­nöket s ennek fedezetéül itt a belföldön valutákat vásárolhasson. Feltétlenül szükségesnek tartom most mér a devizaforgalom fel­szabadítását. Rendelet a valoriázcióról és a kéníjszerkölcsönről Budapest, febr. 20. (MTI) A gazdasági kényszerhelyzetből ki­folyólag a mai nap folyamán két szükségrendetet jelenik meg. Az egyik a jegyintézeti kölcsön va­lorizálásáról, a másik a belföldi kölcsönre felveendő előlegekre vonatkozik. A nemzetgyűlésen Szakács An­dor ez ügyben interpellációt jegy­zett be, amelyet a ma esti ülésen fog elmondani. Interpellációjában azt a kérdést intézi a kormány­hoz, megengedhetőnek tartja-e, hogy ily | rendkívül súlyos kérdé­sekben rendeletileg intézkedjék és nem tartje-e elérkezettnek az időt eria, hogy visszalépjen az egész kormány és hogy előterjesztést tegyen a társulati adónak a köl­csönkérdésbe való bevonásával. Kedvezményes világí­tást a közalkalmazot­taknak Több ízben tárgyalódott már a nyilvánosság előtt a közalkalma­zottaknak az a kérelme, hogy a város villamosmüve kedvezményes áron adjon nekik áramot. Nem cselekednék pedig elitélendő mó­don, ha — a mai kimondhatatla­nul nehéz viszonyok megértése és megszivlelése után — kedvezmé­nyes áron számolná el a közalkal­mazottak áramfogyasztását. Min­denkor mereven hárították el ma­guktól az illetékes tényezők ezt a szerény kérést, jóllehet annak in­dokolását (a „nem áll módunk­ban"^) kötve hitte el mindenki. Olyan városokban, ahol a tiszt­viselők közüzemi pótlékkal meg­toldva kapták és kapják ma is nyomorúságos illetményeiket, nagy arányú árkedvezményeket kaptak és kapnak ugy a gáz-, mint a vil­lanymüvektől és nekünk szegény, gazdag városban lakóknak nem­csak polgári áron kell fizetnünk a villanyáramot, hanem — még gon­dolatnak is hajmeresztő — előle­) ( > ^^ < j GUMMITALRAS J ) FÉRFICIPÓ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK < ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( PETE R FI CIPÓÁRUHÁZÁBAN geket kell fizetnünk a gazdag vá­ros nagyszerűen prosperáló „köz­üzemének". Amikor igaz örömmel olvastuk a villamosmüvek igazgatóságának beszámolóját arról, hogy 19 millió korona nyereséggel zárta az elmúlt évét a „közüzem", tisztelettel és bátortalan hangon megkockáztat­juk újra itt a nyilvánosság előtt a kérdést: miért nem adhat ked­vezményeket arra érdemes embe­reknek a haszonnal záró köz­üzem ? Hogy fennáll-e még ma is a „nem áll módunkban" ? Hogy a képviselőtestület tagjainak öröm tölti-e el a szivét abban a tudat­ban, hogy a nyomorult tisztviselők által fizetett áramdíjak ára teszi, azt a nyereséget, amit a villamos mü kimutat ? És hogy ennek a tiszta haszonnak egész összege erejéig nélkülöztek nyomorgó csa­ládok ? De hiszen ennek se vége, se hossza nem volna ; inkább abba­hagyjuk. Csak egyszerűen megis­mételjük a kérdést: csakugyan nem áll a villamosmünek módjá­ban, hogy kedvezményes áramot adjon az összes közalkalmazot­taknak? (B. B.) Febr. 23-24-én A kölyök, febr.27-2S-án Coppertielc Dávid (Chaplin és Jaekie Coogan) (Dickens regénye nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom