Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-19 / 30. szám

EGYES SZAM ARA KOROSA Békéscsaba, 1924 február 19 Kedd 5t-ik évfolyam, 30-ik szám BEIESM ZLOKY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 16 000 korona. Egy hónapra 5500 korona. Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferenoz József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. Ariimintavásár, iparkiállitás

t tenyészállat vásár Irta : Filippinvi Sámuel. A csabai iparosok az idén egy már jórégen esedékessé vált megmozdulásukról tesznektanubizonyságot. Elhatározták ugyanis, hogy egy iparkiállitással kapcsolatos árumintavásárt rendeznek a nyáron. Arról, hogy tényleg szükséges a csabai ipar érettségét megmulatni, hogy a kiállítás és vásár tényleg jogosult: ismerve a város fejlett és még most is folyton fejlődő iparát — nem is akarok beszélni. E cikk keretében inkább csak nagy vonásokaan arra akarok rámutatni, hogy hogyan kell e kiállítást megrendezni, mi legyen az egyes iparos célja és mi legyen a közcél. Mindenek előtt szükséges, hogy a kiállításon és árumintavásáron Békéscsaba össziparossága vegyen részt. Olyan kiállítás és vásár, melyen Csaba iparosságának csak egy csoportja, töredéke venne részt: céltalan, kis értékű. A kiállítás és vásár kell, hogy a város ipari gyártmányainak mennyiségét és minőségét hiven tükrözze vissza. Az évenként megismétlődő kiállítások és vásárok pedig a mennyiség és minőségben mutatkozó fejlődés megállapítására szükségesek, különös figyelemmel az egyes szakmáknál a többtermelés elveire. Minden szakmában zárt értékesítő területen gyakran fordul elő a túltermelés egy bizonyos foka. A gyáriparnak van módja segíteni magán, de mit csináljon a raktárra is dolgozó kézműipar? Elfogadhatjuk azt a felfogást, hogy a mutatkozó áruhalmozódásnak oka vásárlóeszközeink romlása, minek következtében városunk felvevő képessége gyöngült. Gondoskodnunk kell tehát a vásárlóterület kiterjesztéséről azzal, hogy más iparban szegényebb területek vásárlóit ide hozzuk. Erre való az iparkiállitás és árumi ntavásár. Tehát nemcsak egy nagyrészt érzelmi okokból létesített kiállítás, hanem egy határozottan jól megszervezett üzleti célú, üzleti alapon álló árumintavásár, amelyen részt venni ne csak kötelességnek tartsa az iparos, hanem üzleti érdekeit is feltalálja benne. Egy ilyen árumintavásárnak éppen vásár jellege miatt nem is elegendő 3—4 nap, nem hogy a vidékiek, hanem még a helyi vásárlók szempontjából sem. Annak feltétlenül 8—14 napig kell tartani. Fontos az időpont is. Tekintettel arra, hogy ma különösen a földmüvesség a vásárló, bizonyos lélektani motivumokat is figyelembe kell venni akkor, amikor elhatározzuk, hogy az év mely szakában legyen a kiállítás és vásár. Gondolni kell arra, hogy se korábban, se sokkal későbben ne legyen, mint akkor, amikor a gazda már tudja, hogy mennyi fö'öslege termett, mit vásárlásra fordíthat, mert épen a gazda az, aki csak addig szeret nyújtózni, ameddig a takarója ér. Az iparos szempontjóból még egy szükségesség van, az tudniillik, hogy a kiállításra való készüléshez meg legyen az ideje és ne rövid idő alatt kelljen anyagba és munkába szinte egyszerre nagy összegeket fektetnie, mert a kézműipar raktárra csak rendeléseinek elvégzése után vagy legfölebb azzal párhuzamban dolgozhat. A harmadik dolog, amivel számolni kell: a helyiség. E célra egyelőre alkalmasnak találom a gimnázium épületét és udvarát, hacsak helyi kiállításról van szó. Ha kissé szűkösen is, de mégis elfér benne egy kiállítás és vásár anyaga. Fekvése is elég központi, kőut mellett van, vakációban hosszabb időre is igénybe vehető stb. Persze nem is hasonlítható egy állandó jellegű kiállítási csarnokhoz. Ezzel elérkeztem a kérdés legfontosabb pontjához, melyről azonban a következő számban fogok szólani. (Folytatása következik.) A pénzügyminiszter intézkedései a gazdasági pánik ellen Valorizálják a jegy intézeti hiteleket — Ujabb minisztertanács ma délután A pénzügyminiszter értesülésünk szerint a holnapi ülésen felhatalmazást fog kérni a nemzetgyűléstől arra vonatkozólag, hogy egyrészt a külföldre való pénzcsempészés eseteiben az eddigivel szemben sokkal súlyosabb retorziókkal léphessen fel, másfelől a legutóbbi napokban a berlini események képére hatalmasan kialakult valutazugforgalmat a rendelkezésre álló minden eszközzel a legélesebben letörje. Ugyanezen az ülésen a pénzügyminiszter törvényjavaslatot is fog beterjeszteni, amely a jeqyintézeli hitelek valorizációjáró! kíván intézkedni. Ez az intézkedés az infláció megakadályozását is szolgálná, másfelől evvel a korona romlásával való spekuláció is nagymértékben megbénulna. Az ellenzéki pártok a nemzetgyűlés keddi ülésén erélyes fellépésre készülnek, hogy a kormányt elhatározó lépésre kényszerítsék az árdrágítók üzelmeinek meggátlására. Ugy a polgári ellenzék, mint a szociáldemokrata párt részéről több képviselő sürgős interpellációra fog engedélyt kérni a Ház elnökségétől, Pakots Józsefen kivül, aki a katasztrofális drágaság okairól már pénteken bejegyezte interpellációját az interpellációs könyvbe, sürgős interpelláció elmondására készül Szilágyi Lajos is. Ma délután öt órára rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze, amelyen a pénzügyminiszter ismertetni fogja teendő intézkedéseitSzó van arról, hogy mindent el kell követni a közönség megnyugtatására is. Békéscsaba város közgyűlése 7öbbhozzászólás a polgármesteri jelentéshez — 21 házhelyet kapnak a ssénáskerti kérelmezők Csekély érdeklődés mellett folyt le a város képviselőtestületének mai közgyűlése. Nagyobb vitát idézett elő a Szénáskerten házhelyet kérelmezők ügye, amelynél a képviselőtestület valóban kielégítő, szociális szellemtől áthatott határozatot hozott. Eidekes egyöntetű tiltakozás zúgott fel a gazdák részéről, amikor valaki beszédében azt az állítást kockáztatta meg, hogy a buza elérte már az aranyparitást. 9 óra után nyitotta meg a közgyűlést dr. Berthóty István polgármesterFrancziszky Lajos dr. aljegyző felolvasta a részletes polgármesteri jelentést. Dr. Berthóty polgármester még hozzáfűzi, hogy a város törvényhatósággá való átalakulása a közigazgatási reformtörvényjavaslat letárgyalása után lesz aktuális. Egyébként e hó 22-én küldöttség járul a városok részéről a belügyminiszter és a nemzetgyűlés elé, amelyben Csaba is képviselteti magát. Az utkövezésre vonatkozólag a polgármester azt az előterjesztést tette az illetékes miniszternek, hogy az Orosházi ut külső felének és a Jókai uccának a kövezéséhez az állam ugy járuljon hozzá, hogy az állami kőbányákból anyagot ád s azt ideszállitja, mig az ut építését a város vállalja saját költségére. A járdaépítéshez több vagon cement beszereztetett és mihelyt az idő megengedi, az épi" tést megkezdik. A csabai önálló járás megalakítását a vármegyei törvényhatóság részéről kiküldött bizottság legutóbb nem javasolta. Ennek az ügynek a tárgyalására ajánlatos volna, ha minél többen megjelennének a megyei törvényhatóság közgyűlésén és ilyen egységes fellépéssel sikerülne a javaslat ellenére ?a csabai önálló járás ügyéi határozatra emelni. Nóvák György a polgármesteri jelentéshez hozzászólva, kéri, hogy a Luther-utcának a selyemgubógyárig, továbbá a Kazinczy-utcának keskeny járdáját szélesbitsék meg. Kraszkó Mihály azt kérdezi, hogy miért késik a csabai földreformra vonatkozólag az Országos Földbirtokrendező Biróság döntése. Felvilágosítást kér, mi az oka az itélet késésének, mert az igénylők között nagy nyugtalanság észlelhető. A polgármester kijelenti, hogy a biróság az ítéletet már meghozta, de bizonyos kiegészítések miatt ennek közlése halasztást szenvedett. Egyébként kérni fogja a főispán közbenjárását ez ügyben. Pollák Arnold azt teszi szóvá, hogy a vasút mellett levő tér viz alatt áll. Továbbá megemlíti a Szentmiklósi-uccai lakosok kérelmét a viUamosvilágílás bevezetése iránt. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos és Nigrinyi János villamtelepi igazgató felvilágosításait tudomásul veszi a közgyűlés, Az inségakció maradványát a vármegye határozata értelmében a város átveszi s egyszersmind rendkívüli szegényadót vet ki az 1924. évi jövedelem arányában. Ezt az elvi javaslatot a közgyűlés elfogadta. A gyámpénztári szabályrendeletet a belügyminiszter elfogadta. Az ebben foglaltakat a közgyűlés tudomásul vette, eg/szersmind azt is, hogy a csabai árvaszék' az árvák pénzét kosztkamattal gyümölcsözteti. Maczák György okosabbnak tartaná, ha az árvák pénzén búzát vennének. Kovács Mihály ugyancsak azt hangoztatja, hogy nemcsak az árvák pénzét, de általában minden közvagyont meg kell menteni és stabil értékben elhelyezni. Dr. Zvaratkó Pál árvaszéki elnök szerint a dolog keresztülvihetetlen, a miniszter kü'önben sem tekinti a búzát értékállónak. Az értékpapírban való befektetéstől pedig az érdekeltek idegenkednek. Reisz Hermann helyesnek tartja az árvák vagyonának búzában való elhelyezését. A buza nemcsak elérte, de túlhaladta az aranyparitást . . . Elénk tiltakozás zudul erre a gazdák oldaláról. — Hohó, téved, még messze van tőle 1 — kiáltják. Végül is Berthóty polgármester szavai után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. A létszámcsökkentés ügyében beérkezett belügyminiszteri leirat az alszámvevői és városgazdai állás megszüntetéséhez nem járul hozzá. Az állandó választmány javaslata alapján a közgyűlés a belügyminiszter leiratát nem veszi tudomásul és tekintettel arra, hogy Zürichben a magyar koronát 00199 5-el jegyezték.