Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-16 / 28. szám

EGYES SZÁM AISA 3í>Ö KORO\% Békéscsaba, 1924 február 16 Szombat 51-ik évfolyam, 28-ih szám BE KESM EONY Politikai napilap Előfizetést dijak Helyben és vidé'ire postán küldve : negyedévre Egy hónapra 5M)0 16 000 korona. korona Példányonként M00 korona. Fősztrtesztő : Dr Gyöngyösi János Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. Rakovszky belügyminiszter válasza a rágalmakra .A nemzetgyűlés ülése — Folytatták a földreform vitáját Budapest, febr. 15. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatták a földreform novella tárgyalását. A XXII. §-nál egészen uj be­kezdést javasol Farkas István. Még pedig azt, hogy a földbirtok politikai célokra telepítés utján -való megváltását előmozditandók, az állam 5 éven belül 5 millió koronát bocsát a végrehajtási szer­vek rendelkezésére. A földmivelés­ügyi miniszter maga is azon a nézeten van, hogy a telepítés pénz nélkül lehetetlen. Neki ezt a kérdést a pénzügyminiszterrel kel­lett volna előzőleg megbeszélni. Különben sem tartaná helyesnek, ha kimondanák a törvényjavas­latban, hogy a pénzügyminiszter fix összeget kiván rendelkezésre bocsátani. Kéri Farkas indítvá­nyának elfogadását. A XXIV. § első bekezdésénél Gaál Gaszton szólal fel. Az első bekezdés arról szól, hogy a há­ború alatt elidegenített birtokokat a régi birtokosoknak lehet vissza­juttatni. Ezt a rendelkezést annak idején csak a fajvédők vétethették be a törvényjavaslatba. Ennek nem lehet más célja, minthogy bizonyos zsidóbirtokosoktól a föl­dei vissza lehessen szerezni a régi tulajdonosok számára, akik birtokukat eltékozolták. Az ilyen rendelkezést igazságtalannak tartja. Szerinte nem jogrend és jogbiz­tonság az, hogy akkor, amikor más ingatlant nem lehet vissza­szerezni, épen a földbirtoknál le­hetséges az. A háború alatt nem adták el földjeiket azok, akik job­ban szerették a pénzt, mint a földet. Nagyatádi: Más esetek is van­nak. Gaál: Nem lehet ilyen alapon a kisbirtokostól elvenni a földet. Nagyatádi: Hiszen azok még a kisajátítás alól is mentesive vannak. Gaál: A szakasz szerinte másra nem vezet mint arra, hogy rövi­desen százezrei induljanak meg a pereknek. Még ha a bíróságra kellene bízni ezeket az ügyeket, még akkor is jogi abszurdum lenne, különösen a mai formájá­ban, hogy célbiróságra bízzák. Rakovszky belügyminiszter szó­lal fel ezután. Györky Imre a teg­napi ülés elején becsületét mé­lyen érintő támadást intézett el­lene. A képviselő ur személyes megtámadás cimén védekezett az ellen a vád ellen, hogy rágalma­zást követett el, amikor engem azzal vádolt, hogy ingyen rész­vényeket fogadok el. A képviselő ur ez alkalommal is igazat ad nekem, mivel nem bizonyította, nem is kísérelte bebizonyítani, hogy én ingyen, vagy ajándék részvényeket kaptam, vagy elfo­gadtam volna. A képviselő ur fényképmásolatban letett a Ház asztalára olyan levelet, amelyet annak idején Friedrich képviselő ur felolvasott a Házban. Tehát amikor a képviselő ur ugy tün­tette fel a dolgot, hogy uj bizo­nyítékokat sikerült szereznie, már magában véve rágalmazást köve­tett el. Az egész beállítás rágal­mazó tendenciái árul el. Amikor a képviselő ur egy már felolvasott levélről azt mondja, hogy olyan váddal állok szemben, amellyel szemben nem védelmez­tem meg magam, ezzel már va­lótlanságot állit. Amikor a képvi­selő ur ezt a levelet bemutatta és nem ismertette az egész levelezést, amelyből ez az egy ki van ra­gadva, ezzel az egész tényállást teljesen hamis színben tüntette fel. Ez a levél egész mást mond akkor, ha az egész levelezést át­nézte volna. Arról nem beszélt a képviselő ur, hogy ezt megelőzően a fivérem két levelet intézett a Kereskedelmi Bankhoz, mégpedig junius 16-án, tehát olyan időben, amikor .a részvényeknek még nem volt kialakult kurzusuk. Fivérem azokban a levelekben jegyez az én részemre és a saját részére a nyilvános jegyzékben kibocsátott részvényekből. Erre megkapta a Kereskedelmi Bank igazgatójának válaszát, melyben Stein igazgató azt irja, hogy saj­nálja, hogy kívánságának nem tehet eleget, de ügyfeleinek részéről megnyilvánult kereslet folytán a kívánt mennyiséget redukálni volt kénytelen. Tehát épenséggel nem szívességet akart tenni, hanem közönséges üzlet volt az egész és a normális uton kért jegyzést még redukálta is. Ha a képviselőur elolvasta volna az egész levelezést és ha egy le­vélhez hozzá jutott, hozzájuthatott volna a többihez is, — akkor kénytelen lett volna bevallani, hogy a Kereskedelmi Bank semmi kedvezményt nem állított fel, ha­nem olyan ügylet történt fivérem és a Kereskedelmi Bank között, amelyben közönséges üzletről és semmiféle kedvezményről nem volt szó. Elhallgatott még egy tényt a képviselő ur. Azt, hogy a levél egy nyomtatott közlemény, amely­ben írással vannak beírva a szá­mok és adatok, tehát akkor, ami­kor a képviselő ur ugy tünteti fel, hogy én a saját személyemre vo­natkozólag a banktól külön e célra levelet kaptam volna, már ezzel is valótlanságot állított. Igenis okmányokkal tudom bi­zonyítani, hogy itt nem felajánlott, vagy szívességből rendelkezésre bocsátott részvényekről van szó. A képviselő ur tovább ment és olyan állítást tesz, hogy sikerült megállapítani, hogy sem én, sem fivérem a Kereskedelmi Bank kommitensei nem vagyunk. A képviselő ur hazudott. Nagy zaj tört ki a szocialistáknál. Farkas: Hazudik a belügymi­niszter ur. Felkiáltások a baloldalon : Min­dig hazudik. A miniszter ur ha­zudik, állandóan hazudik, óriási zaj. Az elnök: Kérnem kell a bel­ügyminiszter urat, hogy ilyen sértő kifejezéseket ellimináljon. Rakovszky : Elragadtattam ma­gam és sértő kifejezéseket hasz­náltam, ezért a nemzetgyűlést megkövetem. A miniszter felszólalását nagy helyesléssel fogadja a többségi párt. Szünet után folytatták a novella részletes tárgyalását. Zürichben a magyar koronát 0 0202.5-el jegyezték. Egy évi és 8 ham börtönre és 3 évi hivatal­vesztésre Ítélték Fekete Gézát Fekete Géza hódmezővásárhelyi gyógyszerész bűnügyében tegnap nyilt tárgyalás volt. Felvonultak a tanuk, majd az orvosszakéitő, aki szerint Fekete a tett elkövetésekor lényegesen korlátozva volt elhatá­rozásában A vád és védbeszédek ma dél­előtt hangzottak el. Az Ítéletet délután öt órakor hirdette ki Ju­hász elnök, mely szerint a bíróság Fekete Gézát egy évi és 8 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélte• Ügyész és védő felebbeztek. Mi az oka a föld drágulásának P A nagybirtokok olcsóbbak, a közép- és kisbirtokok tul vannak az aranyparitáson — Mindenki földben valorizálja pénzét Boldog békeidőben és a háború alatt a földbirtok nem volt olyan jó tőkeelhelyezési lehetőség, mint most. Békében a földnek nem volt meg az a jövedelme, ami biztosí­totta volna a tőkének rendes ho­zadékát és azért a földek­nek nem volt olyan nagy kelen­dősége, különösen nem volt nagy kereslet kisebb- és középbirtokok­ban. Mint annyi más megváltozott a háború utáni időkben, a föld­' birtok után is nagyobb volt az ér­deklődés és ma már ott tartunk, hogy tőkeelhelyezési szempontból nem értékpapírokba fektetik pén­züKet az emberek, hanem föld­birtokba. Mint ismeretes, a földbirtokre­form novella szerint a háborúban szerzett földbirtokokat az állam megváltja és az 50 holdnál na­gyobb birtokokra, ha eladásra ke­rülnek, az államnak elővásárlási joga van. Innen van az, hogy ma az 50 holdon alul levő birtokok­nak sokkal nagyobb az értékük, mint az 50 holdon felülieknek, mert az ilyen birtokok megvételé­hez az állam hozzájárulása szük­séges. Az ilyen hozzájárulásban pedig a földmivelésügyi miniszté­rium illetékes osztályán kivül a földrendező bíróság dönt, ami pe­dig igen hosszú időt vesz igénybe és erre való tekintettel az utóbbi időben kialakult gyakorlat szerint az eladásra kerülő földbirtokok árát nem magyar koronában szab­ják meg, hanem dollárban, vagy pedig buzavalutáyan. A földbirtok ára teljesen különbözik egymás­tól. Egészen más egv hold föld ára például a Dunántul, más az ára a Duna-Tisza között és a Ti­szántúl. Hogy mennyire különböz­nek az eladásra kerülő birtokok egymástól, azt legjobban bizo­nyítja a következő: Szolnok me­gyében kapható például egy hold föld élő és holt instrukcióval hol­danként 15—20 millió koronáért, maximum 25 millió koronáért, ad­dig a Dunántulon egy 50 holdas birtok 70 vagon búzáért, ami kö­rülbelül két milliárdnak felel meg. A földbirtokban tehát nincsen olyan óriási kereslet, mert az ál­larrw nagy nehézséget •. támaszt a vétel és eladások körül s külön­ben is a mai földárak felüj van­nak az aranyparitáson olyannyira, hogy a környékező államok mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom