Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-15 / 27. szám

EGYES SZÁM ARA 300 KORONA Békéscsaba, 1924 február 15 Pétitek 51-ik évfolyam, 27-ik szám BEEESHEErTEI EOZLONT Pofifikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 550 0 korona. Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr Oyöngyösi János Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferenci József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. Irányváltozást jelent az az állásfoglalás, ame­lyet Bethlen a Wolf-párttal szem­ben tanusitott. Bethlen ugyanis a fővárosi választójogi javaslat­nál elhárította a reakciós kurzus frakció áskálódásait és méltá­nyolta a liberális ellenzék óhaját. A lépésnek ineg lett az ered­ménye : Wolffék — hir szerint — ellenzékbe mennek, viszont :a liberálisok most már meg­könnyebbülve támogatják Beth­lent általános érvényű lépései­ben. A miniszterelnök csupán 'egy töredék kétes értékű támo­gatását vesztette el akkor, ami­kor viszont megnyerte az or­szág nagytömegű, haladó köz­véleményének rokonszenvét és támogatását. A kaposvári beszéd kétség­kívül irányváltozást akart be­jelenten^ amint a Wolfékkal szemben alkalmazott sakkhúzás íis ennek az irányváltozásnak a megnyilvánulása. De ez az irányváltozás nem miniszterváltozásokban fog meg­nyilatkozni, hanem a parlament -munkájában, szociális törvények előkészítésében és meghozata­lában. Igy rámutatnak arra, hogy a földmivelésügyi minisz­tériumban most készültek el a mezőgazdasági munkásság bal­eset és nyugdij biztosításáról •szóló törvényjavaslat komplexu­mával, amelyet a földmivelés­ügyi miniszter már legközelebb a nemzetgyűlés elé terjeszt. Vass József népjóléti miniszter a közegészségügyi törvény re­formján dolgozik, fontos szoci­ális javaslatok készülnek a ke­reskedelmi minisztériumban is. fE kormánypárti értesülések sze­rint a miniszterelnök nyilatko­zatait tehát már a legközelebbi ülésen oly tényekkel is alátá­maszthatja majd, amelyek való­ban szociális és demokratikus jellegű irányváltozásról tanús­kodnak. Örülünk, hogy ezekről hirt adhatunk s örülünk, hogy Bethlen István irányváltozása valóságos cselekedetekben fog megnyilvánulni. A miniszter­elnök meg lehet győződve róla, hogy az ország közvélemé­nyetömör csatasorban sorakozik mögéje abban a pillanatban, mi­helyt a demokrácia alapelveit: a becsületesen értelmezett sza­badságot és egyenlőséget érvé­nyesíti ugy idebent, mint e ha* zával szemben külföldön. A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, febr. 14. A nemzetgyűlés mai ülésén foly­tatták a földreform-novella részle­tes vitáját. A középbirtokok léte­sítése ellen Farkas Tibor és Gaál Gaszton szólaltak fel. Előbbi mó­dosítást ajánlott fel, hogy közép­birtok magánosoknak csak akkor juttatható, ha a többi igénylés az ország egész területén kielégítést nyert és ha annak megváltási árát készpénzben azonnal ki is tudják egyenlíteni. Nagyatádi Szabó minisztei felszólalása után a Ház a szakaszt változatlanul elfogadja. A Ház elfogadja Szakács József indítványát, amely szerint a nagy­és középbirtokokból, amelyek leg­alább hat év óta hivatásos kis­haszonbérlők kezén vannak, a megváltás során középbirtokok kü­lön alakithatók. Cserti József részletes kimutatást kér a már leadott vagyonváltság földekről. Felemliti, hogy az Esz­terházy uradalom 400 ezer hold földjéből mindössze 18 ezer hol­dat adtak le vagyonváltság cimén. Póteljárás lefolytatására igényt ter­jeszt be. Csik József szintén he­lyesnektartja, hogy ahol nem a no­vellának megfelően hajtották végre az eljárást, póteljárásnak legyen helye. Szeder és Létay csatlakoz­nak ezen indítványhoz. A felszó­lalásokra nagyatádi Szabó föld­mivelésügyi miniszter válaszol. Szerinte a földbirtokrendező biró­ság elnöki tanácsa minden esetben elrendelheti a póteljárást, ahol ezt indokoltnak látja. A bekezdést a Ház eredeti szövegében fogadja el. Az elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. A rendőrség hivatalos jelentése az erzsébeti városi merénylet ügyében Hogyan hajtották végre a merényletet ? A rendőrség hivatalosan jelenti a MOT-nak : 1922. április 3-án este a Dohány-ucca 76. szám alatt levő Erzsébetvárosi Kör elleni bomba­merénylet ügyében a rendőrség a nyomozást sikerrel bevégezte. Meg­állapította, hogy a merénylet Márffy kezdeményezésére és tervei sze­rint lett végrehajtva. A merénylet részleteit a IX. kerületi nemzetvé­delmi osztályon határoz'-ák el. A merénylethez szükséees po­kolgép külső burkolatát Tasnyik János készítette. A robbanó anya­gót ehez Márfi adta. A pokolgé­pet Márfi lakásán Márfi, Chriaszti és Marosi állították össze. A po­kolgép óraszerkezetét Marosi ké­szítette. A körnek Herczeg József nevű portása segítségével ők jár­tak be a kör helyiségébe, Marosi, Chriaszti és Radó, akik a pokol­gépet a hütőtest és a fal közötti dimenzióba formálták. 1922. ápr. 2-án délelőtt 10 óra után Márfi, Marosi, Chriaszti, Radó és Tasnyik találkoztak a IX. ke­rületi nemzetvédelmi osztályon, ahonnan Márfi rendelkezésére a pokolgépet a következőképen szál­lították be a körbe: Radó és Tasnyik szerelő ruhába öltöztek, arcukat kezükkel bekor­mozták, a pokolgépet a Marosi által rendelkezésre bocsátott sze­relő ládában Radó hátára helyez­ték és igy vitték be a pokolgépet a körbe, ahol együttesen elhelyez­ték a ház fala és a fűtőtest bor­dázaté közzé. Az elhelyezés után visszatértek a IX. kerületi nemzet­védelmi osztályhoz, hol Radó és Tasnyik megmosakodtak és ren­desen átöltözködtek. A pokolgép robbanása a tervük szerint 1922 április 3-án este 8 óra 37 és 38 perc között következett be. Tas­nyik időközben elhalálozott. Márffit, Chriasztit, Marosit és Radót a végrehajtott merénylet, Baló Jánost és Péter Tivadart az ujbudai izraelita templom ellen készült merénylet ügyében a kir. ügyészségnek a további eljárás céljából előzetes letartóztatás vé­gett átadták­Zürichben a magyar koronát 0-0201-el jegyezték. Tíz országos kösépisholai verseng Budapest, február 14. A folyó tanévben az uj tanulmányi ver­senyeken (magyar, latin, görög ? mennyiségtan, történelem, földrajz, természetrajz), amelyeket kará­csony előtt tartottak meg, 32 bu­dapesti középiskola versenyzett 265 fiu és 83 leány növendékkel. A bíráló bizottság Pintér Jenő királyi főigazgató elnöklése alatt szakfelügyelőkből állott. A mennyi­ségtan és latin tételek nehezeknek bizonyultak. Igen szép volt a tör­ténelmi verseny eredménye, mely­nél számos versenyző meglepő készültséget mutatott. A földrajzi versenynél akadt olyan versenyző, aki a Maros folyam völgyét a legnagyobb topográfiai részletes­séggel tudta leiini. Győztes lett 18 iskola 16 fiu és 2 leány növen­dékkel. Az első lett az idén a kegyes rendi főgimnázium, má­sodik a cisztercita főgimnázium. A dijak kiosztása az idén is diszes ünnepség keretében történik meg. Az árvák ingatlanai A belügyminiszter kifogásolja az árvaszékek működését A belügyminiszter valamennyi árvaszékhez körrendeletet intézett a gyámoltak és gondnokoltak tulaj­donait képező ingatlanok eladási módjónak megváltoztatásáról. A belügyminiszter hivatkozik arra, hogy a törvény szerint a gyá­moltak és gondnokoltak vagyon­átlagának megváltoztatása csak abhan az esetben engedhető meg, ha a változás a gyámhatóság alatt állóra bizonyos előnnyel jár. A belügyminiszter szerint a mai körülmények között ez az előny ugy értelmezendő, hogy a gyá­moltak és gondnokoltak ingat­lanainak eladása csakis valamely súlyos kötelezettségtől való sza­badulás, vagy megfelelő más vagyontárgy megszerezhetése cél­jából történhetik és ez esetben is csak ugy, ha a vevők a vételárat haladéktalanul lefizetik. A gyámhatósági jóváhagyást igénylő adásvételi ügyek közül a belügyminiszter még mindig sok visszásságot tapasztal. Megálla­pítja, hogy nem mindegyik árva­szék intézi ezeket az ügyeket azzal a gyorsasággal, amelyet a gazdasági viszonyok ingadozása és ezzel kapcsolatos gyors érték­eltolódás megkívánna. Kifogásolja a belügyminiszter azt is, hogy egyes árvaszékek a jóváhagyásuk alá kerülő adás-vételi szerződé­seket addig érdemleges tárgyalás alá sem veszik, amig a vevők a teljes vételárat készpénzben nem helyezték gyámpénztári letétbe, avagy az eladni szándékolt ingat­lant terhelő adósságok rendezését nem igazolták. A gyámhatóság indokolt esetben megkívánhatja a vételár biztosítá­sát és evégből értékpapírok vagy más értékek letétbe helyezéséi. Á vételárnak készpénzben való le­fizetését csak akkor kell követelni, ha a jogügylet jóváhagyása már jogerősen megtörtént. A jóváhagyás végett előterjesztett kérelmeket ha­ladék nélkül tárgyalás alá kell venni és annak értelmében a le­hető legrövidebb időn belül kell határozni, mert értékeltolódások­ból származható károsodásokért a belügyminiszter a késedelmező­ket fogja felelősségre vonni. Fel­hívja a belügyminiszter végül az árvaszékeket, hogy eljárásukban ezeket az elveket tartsák szigorúan szem előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom