Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-12-16 / 100. szám

EGYES SZÁM ARA. SOO KOROXA Békéscsaba, 1923 december 16 Vasárnap 50-ik évfolyam, 100-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak: — • r Telefonszám: 7. Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 5000 K, iÚD Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Békéscsabán. II, F»r«»c Egy hónapra 1700 korona.—Példányonként 200 korona. ^ Jíssef-tér 20. — Nyilttér é* reklám szavanként 100 K mit l)oz a külföldi kölcsön? A magyar miniszterelnök és miniszterrtársai még tárgyalnak Párisban a külföldről nekünk juttatandó kölcsön ügyében, de ezek a tárgyalások már csak a módozatok és a feltételek megvitatása körül foroghatnak. A lényeg, a kölcsön folyósítása, r azonban már biztosítottnak tekinthető. És a magyar közvéleményt most, a kölcsön küszöbén, sajátos izgalom fogja el, hogy milyen hatása lesz ennek a műveletnek gazdasági és politikai életünkre. Valóban naivitás volna ugy felfogni, 'hogy a szűkre szabott és a bizonyára kemény feltételekkel körül bástyázott kölcsön egyszerre minden bajunktól megszabadít. Viszont azonban az a lemondó kézlegyintés sein indokolt, hogy a kölcsön 'csupán egyoldalú üzlet, amelyből semmi különösebb hasznunk nem lehet vagy magyarán: nesze semmi, fogd meg jól. A kölcsön ügyének jótékony hatása politikai életünkre már is észlelhető. Itt nem csupán arra a nagyon kérdéses íreuga dei-xt gondolunk, amely a kormány és ellenzék között fennáll, de általában arra a körülményre, hogy politikusaink között minden oldalon kezd a józanabb hang erőre kapni, hogy az álmokat kergető fantaszták vagy az érvényesülést hajhászó stréberek helyén egyre inkább tért hódit a józan reálpolitika. Mert a gazdasági csőd problémája nem türi meg az egyéni honmentőket, vagy a pártok önző villongását. Szomorú vigasz, de sok bajunkban már ennek is örülni kell. Sokkalta fontosabb azonban az a hatás. amely a kölcsön megtörténte után gazdasági életünkben várható. Ma az egész magyar gazdasági élet a konjunktúrán alapszik, hiszen az állam is órarói-órára változtatja és módosítja a maga gazdasági berendezését és politikáját. Sem az államnak, sem a közületeknek, sem magánosoknak nem volt módjukban szilárd alapokra építeni, amelyek a reális számítást lehetővé tették volna. A külföldi kölcsön ezt a szilárd, ha nem is terjedelmes alapot nyújtja. Nyomában, közvetlenül, inkább gazdasági megrázkódás fog járni, de csak annyiban, amennyiben a férgese, a kellőleg meg nem alapozott, csupán a konjunktura zavarosában élő vállalkozások elhr'lanak. A gazdasági helyreállásban, a normális mederben megszűnnek a szerencsén, a véletlenen *és a pillanatnyi kedvező helyzeteken alapuló vállalkozások s helyettük visszatér a maga jogaiba az igazán produktív tényező: a munka. Olyen hitelezőt, amely sajnos kezében tart bennünket, nem lehet látszatos számmüveletekkel megtéveszteni. Dolgcznunk kell és dolgozni fogunk s bár ennek a munkának a gyümölcséből idegenek fognak súlyos tizedet szedni, de mégis munka lesz maradandó értékkel és biztos céllal. Nagy jelentősége van ennek: hiszen a munka, főleg minálunk, mostanában teljesen elvesztette az értékét s ennek a nyomában csak anyagi és erkölcsi züllés következhet. Ennek a kikerülése s a munkás kéznek és agynak a megbecsültetése psdig nem megvetendő eredmény. A megyei törvényhatósági bizottság közgyűlése. Panasz a vasúti mizériák miatt. Vita a vasúti pőtköltságvetés körül. A vármegyei törvényhatósági bizottság népesnek mondható közgyűlésén dr. Brandt Vilmos főispán elnökölt. Napirend előtt Aímády Gáza udv. tanácsos indítványa került előterjesztésre, aki a vármegyei vasúti hálózatban fennálló mizériákat tette szóvá. Gyomán félóráig áll a pásti vonat, amelyet műszaki szemoontok nem indokolnak s ami a vasút menetidejében lényeges eltolódást jelent. Csabán a vonatokra várakozó közönséget csak az utolsó pillanatban engedik beszállni, ami botrányos tülekedésnek és jeleneteknek okozója. A békésiek azt panaszolják, hogy vicinálisuknak nincs csatlakozása a pesti gyorshoz. Az állandó választmány javaslatára a közgyűlés kimondja, hogy a főispánt kéri fel, személyesen járjon el illetékes helyen a sérelmek orvoslása végett. A vármegye alispánjának jelentését felszólalás nélkül tudomásul vették. Ugyancsak tudomásul szolgált a létszámcsökkentési törvénynek a vármegyében eszközölt végrehajtása. Elbocsáttattak a, központból Ventilla György irodasegédtiszt és Horti Mária díjnok. A szeghalmi járásban Hanner Tivadar irodasegédtiszt. A csabai járásban megszüntettek egy szolgai és egy tiszti hajdúi állást, amelyek nem voltak betöltve. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a vidéki színészet támogatása érdekében intézett leiratára a közgyűlés kimondotta, hogy csak erkölcsi támogatást van módjában nyújtani. Szolnok vármegyének a köriratát e vármegyei közalkalmazottak adómentessége érdekében támogatják. Ugyancsak az orvosszövetség megkeresését is a bítegség és baleset elleni kötelező biztosításra vonatkozó törvényjavaslat ellen. Nagy érdeklődés előzte meg a tárgysorozat következő pontját, az árvaszéki ülnöki választást. A választáson Tóth Zsigmond 59, Oláh Imre dr. 40 szavazatot kapott, míg Fekete László visszalépett, igy a főispán Tóth Zsigmondot jelentette ki megválasztottnak. Vármegyei aljegyzőnek dr. Uhrin Lászlót választották meg. A megüresedett közigazgatási bizottsági helyekre a régi tagokat választották meg, mégpedig a következő szavazatokkal

: Beliczey Géza 119, dr. Berthótv Károly 119. Haviár Gyula 118, Morvay Mihály 118 és Ladics László 69. Elfogadták az állandó választmány javaslatát a másodfokú adófelszólamlási bizottságok összeállítására. A megyében működő 7 adófelszólamlási bizottság tagjai a következők lettek : 1. Békéscsaba város : Fekete Sándor, Maczák György, Timár Endre, Zsiros András, Póttagok : Aradszky György, Martincsek Károly, Molnár János, Róna Gusztáv. 2) Gyula és a gyulai járás : Sal József, Schneider Mátyás, Steigerwald Ádám, Sonkovics Endre. 3.) Békési járás: Körber Tivadar, Szilágyi István, Tyehlár Endre, Bérczy Gábor, póttagok : Faragó László, Puskás László, Lédig Márton, Mayerik Károly. 4) Gyomai járás: Fazekas Zsigmond, Kovács István, Maday Aladár, Schrőder János. Póttagok Csermák Kálmán, Vencsák Vince, Diószegi Gyula, Molnár Ferenc. 5.) Szarvasi járás: Veles György, Podani János, Fehér Imre, Tolnai Antal, póttagok : Darida Mihály, Vitális János, Aszódi Imre, Oláh Antal. 6.) Orosházi járás : Jankó Lajos, Krajcsovics József, Tóth Sándor, Wigner Géza. Póttagok: Giemsperger József, K. Mészáros Dániel. Matajsz Pál, K. Horváth János. 7.) Szeghalmi járás : Borsody Géza, Papp Lajos, Lux Gyula, Erdei József. Póttagok : Czeglédy Ferenc, Szuromi Lajos, B. Kincses Imre, Nagy A. Imre. A vármegyei központi választmány 32 tagsági helyére a következőket választották meg : Ambrus Sándor Gyula, Almády Géza Csorvás, Bohus M. Györgv Békéscsaba, dr. Bulla Sándor Orosháza, dr. Csete József Gvula, Czinczár Adolf Gyula, Dobay Ferenc Gyula, Dubányi Gyula Gyulavári, Faragó László Békés, dr. Haviár Gyula Szarvas, dr. Hoffmann Károly Gyula, Jankó Lajos Orosháza, Kalocsa István Gyula, dr. Kardoss József Szeghalom, Kohn Dávid Gyula, Kovács Márton Újkígyós, Krajcsovits József Orosháza, Ludvlgh János Békésszentandrás, Machan Mihály Tótkomlós, dr. Mázor Elemér Szarvas, Morvay Mihály Békés, Nagy János Vésztő, dr. Oláh Antal Öcsöd, Papp Zsigmond Gyoma, Reck Géza Csorvás, Reisner Arthur Gyula, Rosenthal Adolf Békéscsaba, dr, Seiler Vilmos Békéscsaba. dr. Schriffert Ferenc Gyula, dr. Schrifert József Gyula, Szabó Árpád Mezőberény, dr. Török Gábor Békés. Nagyobb vitát keltett a vármegye 1923. évi közúti pótköltség előirányzata, amelyre vonatkozólag az állandó választmány javaslatát már ismertettük. Dr. Berthőty polgármester tiltakozik az ellen, hogy a közúti adó 80 százalékát a vármegve elvegye a várostól, illetve a községektől. Hiszen a vicinális utaknak mindössze 5 percentjét vette át a vármegye. A fennmaradó 20 percent sem bir semmi értékkel, mert ezt nem lehet behajtani. Indítványozza, maradjanak meg a régi 50 percentnél. Dr. Daimd Sándor alispán méltányolja azokat a szempontokat, amelyeket Berthóty emiitett, de a vármegye nem cselekedhetett másképen. A percent leszállítása azt jelentené, hogy a hiányt másképen kell előteremteni, elsősorban a pótadó emelésével. Hajlandó azonban városfejlesztési szempontból arra az engedményre, hogy a megye 2 városa, Csaba "és Gyula csupán 50 percentet szolgáltassanak be. Dr. Török Gábor csatlakozik Berthóty indítványához, de csakis ugy, hogy abban nemcsak Csaba és Gyula, de a megye minden községe részesüljön. Hosszabb és messze elágazó vita indult meg. amelyben résztvettek Bálint Imre államépitészeti felügyelő, Csete polgármester, K. Schriffert József és többen. Végül is elfogadták Berthóty István indítványát és kimondották, hogy az igy előálló hiányt a pótadó felemelésével pótolják. A többi ügyeket helyszűke miatt legközelebbi számunkban ismertetjük. Popovicsot táviratilag Parisba hivták. Budapest, dec. 15. Popovits Sándor, a jegyintézet volt kormányzója tegnap este az Orient Expressel Párisba utazott. A miniszterelnök Popovits Sándorhoz intézett táviratában csupán annyit jelzett, hogy a tárgyalások szükségessé tették jelenlétét és ezért felkéri, hogy lehetőleg azonnal utazzék Párisba. Popovits Sándornak Párisba való utazása az önálló jegybank létesitesitésének kérdésével van öszszefüggésben. Kállay Tibor pénzügyminiszter értesülésünk szerint a felállitanoó jegybankra vonatkozólag kész törvénylervezetet vitt magával Párisba, hogy azt a Népszövetség szakértő tagjainak bemutassa. Ugylátszik a törvénytervezet tekintetében bizonyos módosítások szüksége merült fel.