Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-12-08 / 98. szám

he L* ARI SS IMI kohoxa Békéscsaba, 1923 december 8. Szombat 50-ik évfolyam, 98-ik szám. BE KE SH Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 5000 K, Egy hónapra 1700 korona.— Példányonként 200 korona. Politikai lap 19 B ZLONT Telefonszám: 7. Szerkesztőség és kiadóbivatm: Békéscsabán 11, Fetoc J >zsef-t6r 20. — Nyilttér és reklám szavanként 100 K Döntő tanácskozás a belföldi kölcsön ügyében. Ti kölcsön bizíositása a gazdatársadalom készségétöt függ. Budapest, dec. 7. A pénzügyminisztériumban ma délben 12 órakor döntő fontosságú értekezletet tartottak, amelyen a pénzügyminiszteren kivül a miniszterelnök is megjelent. Az értekezleten a belső kölcsön feltélelének módjáról volt szó. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter párisi útját megelőzőleg kell ezt a kérdést elintézni, mivel a belső kölcsön biztosításának kérdése a párisi tárgyaláson is döntő súllyal esik a mérlegbe. A belső kölcsön, amelyről feltetlenül gondoskodnunk kell, kétségtelenül önkéntes köl.csön lesz. Kényszer rendszabályokra nincs is szükség, ha a pénzintézetek és a számításba vehető nagy vállalatok készségesen fogják rendelkezésére bocsájtani azt az öszszeget, amelyet méltányos megállapítás szerint mindegyik elbir anélkül, hogy üzemeben bármiféle zökkenő zavart okozna. A kölcsönügy biztosításának kérdése ma már kizárólag a gazdatársadalom ugyanilyen mértékű készségétől függ. Ha a magyar gazdatársadalom az egész betfőldi kölcsön aláírásához ugyanazzal a készséggel járul hozzá, mint aminővel a jegybank alaptőkéjét jegyezni hajlandó, akkor a belföldi kölcsön sorsa már is eldőlt. A kormány a kölcsön jegyzését valóságos kézzelfogható biztosítékokkal támasztja alá, úgyhogy a kölcsön jegyzésére nemcsak hazafias elhatározás, hanem a megfontolt tőkeelhelyezésének megnyugtató kilátása is rábírhatja a tőkéseket. Folytatták a jöldbirtokreformnovella vitáját. .A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, dec. 7. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Rátérnek a földbirtokreform novella tárgyalására. Első szónok Csontos Imre. Kifejti, hogy a ;kisgazdák azzal a szellemmel jöttek a parlamentbe, hogy a földreformot becsületesen végrehajtják. Semmi más nem köti őket a parlamenthez és ha a szerencsétlen földmives osztályon segíteni nem tudnak, akkor nincs keresni valójuk e teremben. Figyelmezteti képviselőtársait, hogy ne kételkedjenek az ő lelkiismeretességükben. Ő is szeretné, ha meg lehetne tenni, hogy ingyen adjanak földet. Ha az állam annyira gazdag volna, ezt meg is tenné, azonban a mai viszonyok között ezt nem lehet keresztülvinni. 0 nem akarja, hogy ,ugy tűnjék fel a dolog, hogy erőszakkal akarnak hozzányúlni a katolikus vagyonokhoz, ők csak kérik a kultuszminisztert és a katolikus egyházat, hogy lássák be azt, hogy a jelenlegi gazdasági politika, amelyet a valJási és tanulmányi birtokoknál követnek, az állampolgároknak nem válik hasznára. Ezért az volt az irányelv a novellánál, hogy a kisbirtokrendszert, ahol csak lehet, be kell vezetni. Kifogásolja, hogy Szeder Ferenc ugy akarta beállítani a kisgazdákat, mint akik nem igyekeznek őszintén és becsületesen a földmives osztály javára szolgálni. A javaslatot örömmel ü 'vözli és azt elfogadja. Szilágyi Lajos mentelmi bejelentést tesz. Elmondja, hogy a mai napilapokban Prónay volt alezredes volt segédei nyilatkozatot tettek közzé. Ez a nyilatkozat őt is érinti, A nyilatkozat azon részére vonatkozólag, amely ,őt sérti, bűnvádi feljelentést tesz. A másik része, mely őt érinti, a nemzetgyűlés elé tartozik. Prónay lovagias ügyét nem ő hozta napvilágra, minden újságolvasó olvasta ennek az ügynek bizalmas részleteit, igy tehát nem ő hozta azokat ide. Ezt csak annyiban emiitette, hogy Bethlen segédeinek magatartása igazolta azt, hogy Bethlen nem tagadja, hogy becsületszavát adta Prónaynak, egyébként kijelentette, hogy ez nem tartozik a Ház elé. De ha meg is tette volna azt, amit a nyilatkozat tartalmaz, akkor sem tartozik senki másnak felelősséggel, csak a nemzetgyűlésnek. Arra vonatkozólag, hogy a dolgot lovagias útra tereljék, semmi szin alatt nem adja oda magát. A kérdést mindaddig napirenden óhajtja tartani, míg Bethlen nem válaszol interpellációjára. Létay Ernő félreértett szavainak helyreigazítása cimén kér szót, majd Szilágyi Lajos szól a reformjavaslathoz, amelyet nem fogad el. A következő szónok Szijj Bálint a javaslat mellett, utána Farkas Tibor, aki a javaslatot még általánosságban sem hajlandó elfogadni. Ezután Gömbös Gyula szólalt fel. Megkívánja állapiiani, hogy az egész földreformmozgalommal azonosítja magát, mert ez a mozgalom magasabb nemzeti célokat szolgál. Azt tartja, hogy a mai helyzetben a nemzetnek érdeke, hogy minél előbb öntudatos, önálló, magasabb existenciával rendelkező állampolgárai legyenek. Tőzsde. Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 00305-el jegyezték Milyen utépitések folynak a vármegyében P A szeghalmi hid átépítése. Az e havi alispáni jelentés részletesen foglalkozik a vármegyében folyó közúti munkálatokkal és szomorúan állapítja meg, hogy mivel az apci kőbánya vagonhiány miatt nem tudott kellő mennyiségű követ szállítani, a közutak javítási munkálatai terén bizonyos visszaesés észlelhető. Pedig főleg Orosháza és Szarvas körül igényelnek az ulak sürgős javítást s erre való tekintettel a szobi kőbányánál is tettek rendelést azonnali szállításra. Viszont örvendetes, hogy a vármegye második uthengerelő gépe. amely hosszabb idő óta javítás alatt állott, most végre teljes épségben visszakerült és munkáját hamarosan megkezdi Orosházán. Ebben a hónapban 19 kilométeres hosszú ut hengerelési munkálatai nyertek befejezést. Régóta vajúdik s már nagyon sokszor foglalkoztunk a szeghalmi gőzmalmi Berettyóhid javilásával. Az uj költségvetés szerint a hid átépítése 370 millióba kerül s a miniszter felszólítására a vármegye most ujabb tárgyalásokba bocsátkozott az érdekeltségekkel a még hiányzó fedezet előteremtésére. Egyszersmind felirt a miniszterhez, hogy a tárgyalások befejezésétől függetlenül adja meg az építési engedélyt és irjon ki versenypályázatot, mert különben megint az történik, hogy mire a tárgyalások befejeződnek, a felajánlott összeg újból kevés lesz. A decemberi városi közgyűlés tárgysorozata. Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete a városháza tanácstermében az 1923. évi dec. hó 17. napján (hétfőn) d. e. 9 órakor tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata a Következő : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Városi nyugdíj szabályrendelet módosítása. 3. A város területén tartózkodó és átvonuló idegenek megadóztatása tárgyában szabályrendelet. 4. Fogadó, vendéglő, kávéház ipar gyakorlása tárgyában alkotott szabályrendelet. 5. Községi kötelékbe való felvételi dijakról szóló szabályrendelet módosítása. 6. Városi építkezési szabályrendelet alkotása. 7. Városi pénztárak és alapok 1922. évi zárószámadásai. 8. Városi iskolák 1922—23. évi számadásai. 9. Építőipari téli tanfolyam költségvetése az 1923—24. tanévre. 10. A közpénztár 1924. évi kölségvetése. 11. Magáncélokra szolgáló bizonyítványok dijainak megállapítása. 12. Városi és gyámpénztári tőkepénzek pénzintézeti elhelyezése tárgyában javaslat. 13. Orvosi látogatási dijak szabályozása. 14. Bérkocsi viteldíjak felemelése iránti kérelem. 15. Baráti Vince lakositási dijának megállapítása. 16. Illetőségi ügyek. 17. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Megirják Csaba város történetét. A mult héten a polgármesternek és Fábry Károlynak összehívására, akinek már két értékes és figyelemreméltó munkája jelent meg Békéscsaba múltjáról, értekezlet gyűlt egybe azokból, akik alkalmasnak és hajlandónak mutatkoztak Békéscsaba történetének a megírására. A feladat tudniillik\annyra széleskörű és nehéz, hogy egy embernek elvégezni úgyszólván lehetetlenség. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy mivel a város történetének pragmatikus feldolgozása a szükséges levéltári anyag hiánya folytán lehetetlen, inkább egyéni és meghatározott körű tanulmányokban adja közre Békéscsaba Ieiró történetét, amely gyűjtemény forrásául szolgálhat egy későbbi pragmatikus történelemnek. Az értekezleten a következő megbízásokat vállalták : Fábry Károly általánosságban és a vasút története, dr. Szebsrényi Zs. Lajos az ev. egyház története, Bartoss Ferenc a róm. kath. egyház, dr. Korriiss Gáza a közigazgatás, Reisz Miksa dr. közegészségügy, Uhrin Károly a népoktatás, dr. Rell Lajos középfokú oktatás és közművelődés, Filippinyi Samu művészet Sólyomi Lipót és Ipolyi-Keller Iván mezőgazdaság, Horváth Mihály az ipar, dr. Gyöngyösi János és Borbély Sándor kereskedelem és gyáripar története, Bálás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán c. tanulmánya. Azután egyéb felkérésekkel még kiegészítik a mutatkozó hézagokat, igy megíratják a két zsidó hitközség történetét is. A tanulmányok egybefoglalására és a könyv megszerkesztésére egy szűkebb körű bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai lettek: Fábry Károly. Szeberényi Zs. Lajos, dr. Rell Lajos, dr. Gyöngyösi János és Filippinyi Samu. A tanulmányok 1924. év szeptemberéig készítendők el.