Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-12-05 / 97. szám

EGYES SZÁM ÁRA 200 KORONA Békéscsaba, 1923 december 5 Szerda 50-ik évfolyam, 97-ik szám BEKESMEGYEI EOZLOHI Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 5000 K, Egy hónapra 1700 korona. — Példányonként 200 korona. Politikai lap Telefonszám: 7. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Békéscsabán. H, Fer»»c József-tér 20. — Nyilttér és reklám szavanként 100 K Megkapjuk a külföldi kölcsönt. A pénzügyminiszter és a vele kiutazott magyar bizottság visszatért a londoni tárgyalásokról s az eredmény, amit magukkal hoztak, ma már nyilvánvaló. A kért négyszázmillió aranykorona helyett kapunk 250 milliót és az az idő, amelyet a népszövetség pénzügyeink rendbehozatalára engedélyez, az előirányzott három és fél évről kettő és félre zsugorodott. Ebből az eredményből kiviláglik, amiré mindenkor óvatosan figyelmeztettük a közönséget, hogy a kölcsöntől ne várjon egy az országot megváltó orvosságot. A kölcsön igazi súlya akkor lett volna meg, ha az értékeket, még pedig valóságos, produktív és újjáteremtő értékeket hozott volna magával. De amit a vérmes hitűek vártak, hogy belőle az ország újjáépítése következik, ahelyett csak ideiglenes csillapitószert kaptunk. Kereskedelmi •nyelven szólva nem tőkét, amivel az.üzlet aljból erőteljesen megindulhat, csak egy gyorssegély-féle hitelt, amely már-már csődbe jutott állami háztartásunkat egyelőre kiemeli a teljes anyagi összeomlás örvényéből. Mindenesetre nagyon kevés és kissé irónikus vigasztalás a pénzügyminiszter urnák az a kitétele, hogy igy legalább kevesebbel fogunk tartozni és a kölcsönnel összefüggő müveieteket rövidebb idő alatt kell végrehajtanunk. Mert hiszen nyilatkozatából viszont az is nyilvánvaló, hogy itt egy nagyon is rideg, üzleti kötésről van szó, amely cseppet sem humánusabb a velencei kalmár uzsorakövetelésénél. Hiszen most már minden egyes ember ebben az országbkn úgyszólván közvetlen adósa és robotolója lesz a kül= földnek. A külföldi kölcsön hivatalos nyilatkozat szerint zálogolását fogja jelenteni nemcsak a vámjövedéknek, a dohányés a sójövedéknek, de még a minden házban szükséges cukorfogyasztás adójának is. Ilyen körülmények között igazán nincs mit hozsannáznunk a külföldi kölcsönnek, mégis nem akarunk minden értéket megvonni tőle, amennyiben megment a teljes anyagi és a nyomában várható morális csődtől és időt enged arra, hogy kissé összeszedjük magunkat. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy ez az erőgyűjtés a legnagyobb takarékosságot igényli. De nem érthetünk egyet és az ellen már eleve tiltakoznunk kell, ha a kétes értékű külföldi kölcsön azt akarná jelenteni, hogy Csonkamagyarország a Jsiralomvölgye és koldusok menedékhelye legyen. Eleve tiltakozunak az ellen, ami pedig a pénzügyminiszter nyilatkozatából mintha előre vetné árnyékát, hogy itt a nagy takarékoskodás cimén maga az életlehetőség megszüntessék, hogy ugy járjunk, mint a cigány lova, amely mire megszokta a koplalást, bele is döglött. és szellemi kulturánk szervei sorvadásnak induljanak. Ezek és ilyen gondolatok támadnak bennünk a beigért külföldi kölcsön nyomán, amely csak ujabb és nehéz problémákat jelent a magyar jövőben, melyeknek megoldása nem további tespedést és ingadozást, de uj mesgyét kell hogy jelentsen ebben az irdatlan bozótban. A bankóprésnek az a bizonyos imperativ megszüntetése nem lehet cél, de még eszköz sem. Hiszen közvagyonaink, sőt magánvagyonaink is éppen az erőszakos pénzszűke vagy a mesterségesen megbénított vállalkozási kedv folytán olyan romlásnak indultak, amiken pár éves szanálás aligha segíthet. A takarékoskodás pedig nem mehet annyira, hogy gazdasági A jövő év első hetében már intézkednek a külföldi kölcsön folyósítása végett Páris, dec. 4. A december 10-én összeülő népszövetségi konferencia elsősorban Magyarország újjáépítésének tervezetével foglalkozik. Részletesen és végleges határozatot hoz a Magyarországnak adandó kölcsön ügyében. Ez ügyben minden körülmények között döntenek, mégpedig olyan értelemben, hogy a jövő év első heteiben már megtegyék a kölcsön folyósítására vonatkozó intézkedéseket. A Népszövetség körében az a felfogás, hogy a párisi tanácskozás rövid tartamú lesz. Félmilliárd a vármegye 1924. évi háztartási szükséglete. Fontos tárgyak a december 15-iki megyegyüiesen. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága téli rendes közgyűlését folyó évi december hó 15-ik (szombat) napján délelőtt 9 órakor tartja meg. A közgyűlést egybehívó alispán felhívja a figyelmet arra, hogy ezen közgyűlésen kerül tárgyalás alá a vármegyei háztaitási és pótadóalap pénztár 1924. évi költségvetése, a közúti pénztár 1923. évi pótköltségelőirányzata, valamint a vármegyei központi választmány újjáalakítása is. Ugyancsak tárgyaltatni fog az állandó választmány javaslata, közigazgatási szükségletekre 2 százalékos —, közművelődési, hazafias és jótékonycélokra 3 százalékos pótadó kivetése iránt. A háztartási dologi szükségletek fedezése céljából szükséges pótadót, a törvény rendelkezéséhez képest, csak akkor vetheti ki a törvényhatósági bizottság, ha az 1924. évi háztartási költségvetésnek a dologi szükségletekre .vonatkozó részét a belügyminiszter felülvizsgálta és végleg megállapította azt az összeget, amelyet dologi kiadások cimén, a vármegye viselni és fedezni tartozik. A közgyűlés minden vonatkozásban a bizottsági tagok nagy érdeklődésére tarthat számot, amennyiben azon az emiitetteken kivül több fontos közérdekű, illetőleg a törvényhatóság egyetemét érdeklő tárgy fog határozat alá kerülni. így például: tisztviselői állások betöltése, közigazgatási bizottsági tagok választása és vármegyei központi választmány újjáalakítása. A vármegyei háztartás 1924. évi költségvetését a következőkben ismertetjük: A költségvetés az 1922. évben 1923-ra történt összeállításakor 8 millió korona szükségleti összeget tüntetett fel, majd az értékemelkedések miatt a szükségleti összeg pótköltségvetésben 36 millió koronában lett a törvényhatóság által megállapítva. Ez a pótköltségvetés ezidőszerint a belügyminiszternél van jóváhagyás alatt. A most tárgyalás alá kerülő 1924 évi vármegyei háztartási pénztár költségvetéssel legminimálisabb számítással 132 millió koronában kellett a szükséglétét megállapítani az ezidőszerinti árak figyelembevételével. Természetes, hogy amennyiben a drágaság a jövő év folyamán még emelkedni fog, ennek megfelelőleg a szükségleli összeg további emelését a törvényhatóság ki nem kerülheti. A fentiekben mindig csak a vármegyét terhelő dologi kiadásokról van szó, mert egyebként, ha az. államkincstár által viselt személyi kiadásokat (tisztviselők stb. fizetése) is figyelembe vesszük, akkor a vármegye háztartásának összes szükséglete az 1924. évre ezidőszerint körülbelül 550 millió koronát tesz ki. A mult 1923. évi pótköltségvetés szerint a háztartási pénztár pótadó kulcsa 80 százalék volt, az 1924. évre fentiek szerint szükséges 132 millió korona fedezetére már 324 százalék pótadót kell kivetni. Tudniillik az az állami adóalap, amely után háztartási célokra pótadó vethető ki, összesen csak 42 millót tesz ki, tehát 1 százalék pótadó csak 420000 koronát eredményez. A most tárgyalás alá kerülő költségelőirányzat főbb dologi kiadásai, illetőleg címletei a következők : A hivatalok fűtésére 35 vagon tűzifa kell, ami a mostani árak figyelembevételével, körülbelül 70 millió koronába kerül. A papirés nyomtatványszükséglet, Írógéphez szükséges anyagok 22 millió korona. Az épületek tatarozására a jövő évre csak 5 millió korona vétetett fel. Telefon és postaköltségekre 8 millió korona állíttatott be. A kiszállással járó utazási és napidíj költségek folytonos emelkedése miatt az eddigi 200000 koronának legalább 15-szörösét tehát 3 millió koronát kellett számításba venni. Előre nem láthatók cimén 3 millió koronát tartalmaz a költségvetés. A költségvetés 132 millió korona szükségletre pótadói a törvényhatóság ezidőszerint még nem, csak majd akkor vethet ki, ha a belügyminiszter ezen költségvetés jóváhagyása során, a dologi szükségletek összegét véglegesen megállapítja. De már most pótadót kell kivetni általános közigazgatási célokra 2%-ot és a hazafias közművelődési és jótékonysági célokra 3%-ot, mert ennél, a jelenlegi törvények szerint jelzett célokra többet kivetni nem lehet. A fentiekben ismertett házipénztári és pótadó költségvetések, minthogy azokat az állandó választmány letárgyalta, a törvény értelmében az alispáni hivatalban f. évi december 15-ig közszemlére ki vannak téve, ahol a hivatalos órák alatt megtekinthetők és azok ellen december 10-ig észrevételek adhatók be.