Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-10-31 / 87. szám

2 BÉKÉSMEGYEI IvOZLONT Békéscsaba, 1923 október 26 Farkas kifejti, hogy a lakáskérdés olyan jelentőségű, hogy azt a nemzetgyűlésnek kell megoldani. A kormány lakásrendelete csak arra alkalmas, hogy tovább folytassák a la­káskérdésekkel való üzérkedést és hogy azok juthassanak lakáshoz, akiknek sok pénzük van. Be kellene vezetni a telekértékadót. A népjóléti miniszter nagyon rossz időben jött a lakásrendelettel. A tarifa emelése, a ház­béremelés és a kincstári haszonrészesedés emelése, a kereset és a jövedelmi adó fizetése mind november elején válik esedékessé. Ezek az emelések csak növelni fogják .a drágasá­got. A koimány tulajdonképen szektárius po­litikát csinál, mert hiszen csak a házi urak es nagybirtokosok szektája ez a politika. A munkabérek pedig nem tartanak lépést ezzel a rohamos drágulással. Biró Pál: A munkabérek január óta arány­ban emelkednek a drágasággal. Biró Pálnak ezen kijelentésére nagy zaj támad a szociáldemokratáknál. Esztergályos János: Biró Pál, mint has­beszélő. Farkas: A képviselő urnák ezen kijelen­tésére csak annyit válaszolok, hogy a munka­bérmozgalmakat csendőrökkel törték le. Esztergályos: Tessék az indexrendszert be­hozni Biró Pál ur. Farkas: Ha a kormány két évvel ezelőtt megkezdte volna az építkezéseket, aLkor annyi lakást teremthetett volna, hogy a lakás­ínség is enyhült volna. A kormány lakáspo­litikája olyan, hogy ellenkezik a nép érdekei­vel, a kormányzat alapelveivel, mert a terhe­ket egyoldalúan áthárítja a fogyasztókra,azo­kat a terheket, amelyeket a nagytőkére és a nagybirtokosokra kellene áthárítani. Határo­zati javaslatot nyújt be : Határozza el a nem­zetgyűlés azt, hogy a kormány uj lakbérren­delete 1924 május elsején lépjen életbe. Tlagy Emil igazságügy miniszter lemondott. Lapzártakor kapjuk Budapestről a hírt, hogy Nagy Emil igazságügyminiszter levélben bejelentette a miniszterelnöknek lemondását. Mint értesülünk, a lemondás a mai nemzet­gyűlés egyik epizódjának következménye, amikor az ellenzek a kormány pénzügyi poli­tikáját támadta és Nagy Emil, aki ezzel már régen szembehelyezkedett, az ellenzéki felszó­lást helyeselve fogadta. Uj közúti törvény készül. Ti törvénytervezet részletei. Az uj közúti törvény tervezetét a kereske­delemügyi miniszter megküldte a vármegye alispánjának és az államepitészeti hivatalnak azzal a felszólítással, hogy a tervezetre vo­natkozó észrevételeiket a november hónapban Budapesten tartandó ankéten adják elő. A törvénytervezet a közutakat két csoportra osztja éspedig : 1. állami utak és 2. községi utak. Tehát az eddigi törvényhatósági és viciná­lis utak ilyen jetlege megszűnik, illetőleg ezek az utak fontosságukhoz képest az állami, vagy a községi utak közé fognak beosztatni. Idevonatkozólag, ha a törvény életbe lép, a törvényhatósági bizottság tesz majd javaslatot s ennek alapján a kormány fogja a végleges beosztást elrendelni. Az állami utak építési és fenntartási köte­lezettsége az államkincstárt, a községi utaké pedig a községeket fogja terhelni. Az állami közutak épitési és fenntartási költségeire fedezetet fognak képezni : 1. az állami költségvetésbe felvett összeg; 2. az állami útadó; 3. az állami utakon szedendő vámok jöve­delme és 4. jármüvek után kivetendő adó. Az állami útadó alapját a következő állami egyenes adók fogják képezni: föld-, ház-, kereseti- és társulati adók. Az állami útadó kivetési kulcsa az állami költségvetésben lesz megállapítva. Az állami útadó készpénzben fizetendő. Kimondja a törvénytervezet, hogy ha az érdekeltek (magánosok) a költségek 100%-át felajánlják, az álltm köteles a kért állami közutat azonnal kiépíteni. Ha az érdekeltek 70%-a az összes költségek viselését elhatá­rozta, akkor ez a határozat az ezt ellenző vagy a határozatban részt nem vett érdekel­tek 30%-ára is kötelező. Számol a törvénytervezet azzal, hogy ezen reform következtében az államépitészeti hiva­talok munkája tetemesen meg fog szaporodni, miéit is kilátásba helyezi, hogy az államépi­tészeti hivatalok személyzete számvevői és kezelési szakba tartozó tisztviselőkkel is sza­porittatni fog. A törvénytervezet szerint az alispánnak, közigazgatási bizottságnak és a törvényható­sági bizottságnak továbbra is joga lesz arra, hogy az állami közutakat érdeklő kérdések­ben javaslatokat tehetnek és véleményt nyil­váníthatnak, de ez a miniszter és a kormány elhatározására nézve nem kötelező. A törvénytervezetnek a községi utakra vo­natkozó intézkedéseit lapunk vasárnapi szá­mában fogjuk ismertetni, Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 0*0305-el jegyezték Jiirek. Csodálatos . . . Csodálatos, jajdul fel panaszosan a helyi (?) fajvédők ma már ellenzéki organuma — csodálatos, hogy most olyan nagyon doron­golják ezeket a fajvédőket. A miniszterelnök is, a kormány is, a liberálisok is, még Sze­der Ferenc is. - Es-szegényke, naivul még hozzáteszi: „Két éve még mennyien tapsollak nekik s ma mindtöbben vannak ellenük." Csodálatos és mi magunk is csodálkoznánk, ha éppen ez a letűnt 2—3 esztendő meg nem tanított volna bennünket arra, hogy semmin sem szabad csodálkozni- Semmin. Még azon sem, ha a mi kedvesen naiv laptársunk is beállana a dorongolok közé, akkor, amikor már olyan kevesen tapsolnak. És azt irná: „Nahát, csodálatos, hogy csak most vettük észre ... * * * Miért ? Mert volt idő, amikor a kormány tekintélye a nullpontra sülyedt, amikor kül­politikailag izolálva voltunk, amikor az or­szágban hiányzott a jogrend, amikor a társa­dalom gyakorolt állami funkciókat, amikor deorganizált volt az adminisztráció, amikor végelgyengülésben szenvedett a közgazda­sági, pénzügyi élet, amikor az ország jobbjai kétségbeesetten nézték a helyzetet, amikor a parlamentből kiszorult az intelligencia leg­java . . . szent Isten, mikor volt ez? „Két éve még mennyien tapsoltak és ma mindtöbben vannak ellenük." A fenti tömör történeti vázlatot nem egy liberólis-destruktiv újságíró irta, de Magyar­ország miniszterelnöke, Bethlen István mon­dotta, aki pedig ma is azt hirdeti, hogy nem­zeti és keresztény alapon áll. * * * Ezt meg Vass József, a pap miniszter mon­dotta : Jézus Krisztus köpenye nem divat­kabát. Bő az a köpeny és elfér alatta min­denki. aki fázik és alája kívánkozik. Mind­egy, hogy Mohamedet vagy Mózest követi-e... Politikai szónoklatokban bántónak érezzük az Úr és a próféták nevének említését. Dehát papi ember a szónok. És igazat mond: Bő volt a köpeny és elfért alatta — mindenki. — A Magyar Nemzeti Szövetség .közgyű­lése. A Magyar Nemzeti Szövetség békéscsa­bai köre vasárnap tartotta évi közgyűlését a városháza nagytermében a termet zsúfolásig megtöltött közönség előtt. Rell Lajos dr., a helyi kör elnöke lendületes szavakkal nyitván meg a gyűlést, a mostani centennáris esztendő Petőfi mellett álló nagy írójának, Madáchnak a szavaival élesztette a hallgatóség hitét és lelkesedését. Majd megtette évi jelentését a helyi kör buzgó működéséről Utána Huszár Sámuel pénztári jelentését vette helyeslően tudomásul a közgyűlés. Majd Körössy Endre központi fütitkár tartott tájékoztató beszédet az ország külpolitikai helyzetéről és a Szö­vetség nemzetépítő munkájáról. A másfél óráig tartó előadás rendkívül vonzó formában és mélyenjáró tartalommal adta elő azokat a vigasztaló jelenségeket, amelyek a nagy ma­gyar éjszaka virradósának kezdetét jelentik. Az előadó mély hitet, rendületlen meggyőző­dést és szuggesztív erőt tanusitó közléseit mindvégig feszült figyelemmel hallgatta és végeztével kitörő tetszésnyilvánítással fogadta a hálás közönség, melynek soraiból töb­ben üdvözölték a közszeretetben álló elő­adói. A lelkes előadás hatása alatt Gajda Béla indítványára a közönség mintegy 180,000 koronát adakozott a Magyer Nemzeti Szövet­ség támogatására. A bensőséges lefolyású ünnepélyt a Keresztény Daloskör és a Vas­utas dalárda énekszámai emelték. — A reformáció emlékünnepe. Ma ün­nepli a világ protestáns egyetemessége Luther Márton bátor hitvallásának emlékét. A hely­beli evang. Leányegyesület ebből az alka­lomból a színházban ma este fővárosi mű­vészek és helyi szereplők közreműködésével ünnepet rendez. — Ptasinszky helyett Nirschy Emilia. Amitől az Aurora berkeiben szívszorongva féltek, ma megtörtént. A bájos Ptasinszky he­lyett egy levél érkezett a ;következő tartatom­mal : „Sajnálattal kell tudatnom, hogy Békés­csabán való vendégszereplésem egyelőre le­hetetlen. Magam örülnék legjobban, ha a kedves Békéscsabán, ahol olyan nagy sike­rem volt és ahol annyi igaz tisztelőm van r hamarosan újból felléphetnék, sajnos azon­ban 8 napig, mint az az újságokban is közölve volt, beteg voltam, most pedig egy uj panto­mimre, a Hasisra kell sürgősen elkészülnöm, ami rendkívül igénybe vesz. Ilyen körülmé­nyek között az Operaház sem ad engedélyt vendégszereplésre. Azonban ugy hiszem, hogy még december előtt lejöhetek Önökhöz. Kérem, hogy ezek miatt ne nehezteljenek rám és tolmácsolják legszívélyesebb üdvözletemet az én kedves csabai közönségemnek. Pepijük." Szóval Pepi táncestéje elmarad. Legalább egyelőre. Az Aurora, a közönség köréből tá­masztott óhajra, most Nirschy Emiliával és Basilidesz Móriával tárgyal s ha ez ered­ményre vezet, ugy a koncertet nov. 5-én meg' tartják. Aki azonban óhajtja, jegyét szombat estéig visszaválthatja. — A Kereskedelmi Csarnok rendkívüli közgyűlése. Vasárnap tartotta rendkívüli köz­gyűlését a Kereskedelmi Csarnok dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. A közgyűlés a választ­mány javaslata alapján az egyesület admi­nisztratív terheire való tekintettel a tagokra pótdijakat veteti ki s erről minden egyes tagot külön értesít. A közgyűlés kivetése ellen fe­lebbezéssel lehet élni. — Molnár Ferenc : A vörös malom könyv­aiekban a napokban jelenik meg. Megrendel­hető és kapható dr. Gyöngyösi és Gruber könyvkereskedésében, Apponyi-ucca 1. Leány­gimnázium mellett. Telefon 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom