Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-07-08 / 55. szám
ura rou & 3ékéscsaba, 1920 julius 8 c y „ r ^süjtortö kXLVIL évfolyam, 55. szám 1* II 1 H B fo É Egész évre — Félévre — — Megyedévre — Egy hónapra — — 120-— korona — 60" — korona — 30.— korona — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer i Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Sserkmctfaég és kiadóhivatal : n. kerölet, Ferenc Jó•sef-tér (Búzapiac) 20. » Megyei telelőn: 7. izém. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel flzetend5k. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. Világosítsuk fel a külföldet! — ezzel a jelszóval inditja meg * Területvédő Liga legközelebb országos gyűjtését. Amint a Liga felhívó körirata kiemeli, a legutóbbi idők eseményei kétségtelenül bizonyítják, hogy mai tragikus helyzetünknek egyik legfőbb okozója az, hogy a külíöld informálását évtizedeken át elmulasztottuk és tétlen közönnyel néztük ellenségeink rosszakaratú sajtóhadjáratát, nem téve egy erélyes lépést sem, hogy Európa müveit közvéleménye az igazi Magyarországot megismerje s a magyarság igazi magatartásáról, céljairól és törekvéseiről meggyőződést szerezzen. Régi hibákat, régi mulasztásokat tesz itt szóvá a L.iga felhívása. A külföld tájékoztatását Magyarország felől hosszú időkön át egyedül hozzánk ragadt ikertestvérünk, Ausztria végezte. Sajnos, technikai és egyéb okoknál fogva végzi még ma ts. Az eredményt tudjuk. Ha a Lajtán tul megyünk, a hiszékeny közhit még ma is azt hiszi, hogy itt csupa csikósok laknak, akik nyereg alatt puhítják a hust; ezelőtt két évvel még azt hitték, hogy Magyarország fővárosa Wien, vagy jobb esetben, ha nemzeti önállóságunk halványan derengett előtte, ugy Bukat est és a sok, ügyes elhitetésnek legújabb eredménye, az Amsterdam által diktált bojkott. Tisza Kálmánnak egyik hires, történeti nevezetességű büszke kijelentése volt. ..Magyarország ügye. be több beleszólása van a hortobágyi gulyásnak, mint a francia császárnak". Szép mondás — és még szebb, ha igaz. Ugy i» kellene mindég, hogy legyen. De ha magunk között, mindenkor többre is becsüljük hortobágyi hazánkfia véleményét, de azért a francia császár szavára se dughatjuk te a fülünket, mert hát amig a világon volt, megvolt a hatalma hozzá, hogy utat törjön a dobhártyánkhoz.,. A háború előtt egy skót utazó, a hiredt Scotus Viator, könyveket irt össze róunk telve gyalázkodással, rágalmakkal, csufolódással. Az osztrákok a markukba röhögtek, nemzetiségi agitátorok megelégedetten dörzsölték a kezüket, a külföld elszörnyüködve csóválta a fejét, mi meg a fülünk hegyét se mozgattuk. A sajtónk ugyan felhorkant. Ámde komoly mérlegelés helyett hol gúnyolódott, hol visszaköp ködött a rögeszmés skótra. Ahelyett hogy megfelelő és komoly formában az elé a közönség elé vitte volna cáfolatát, amelynél a métely bevetetlen talajra talált. Igy történt és csakis igy történhetett azután, hogy pl. az Apponyi féle népiskolai törvényt Európa inkább ismerte, mint mi. Már tudniillik inkább, de kiferditette, a valósággal ellenkezően és arról nem is álmodva, hogy ezt a törvényt igazában nem is hajtották végre. Sőt, amint emlékezhetünk a temesvári tanfelügyelőt elmozdították, mert felfüggesztett két román tanitót, aki a törvényt nem tartotta be. Mert pártpolitika, a választás esélyei irányították a kormányt. Csak igy történhetett meg az a jelenet, amelynek e sorok irója szemtanuja volt. Az egyik olasz hadifogolytáborban egybegyüítötték az összes transsylvániai-erdélyi tiszteket eiszállitás végett. Mikor a táborparancsnok megkérdezte a tisztek anyanyelvét, három-négyszáz kivételével mind magyarnak vallotta magát. A parancsnok csodálkozva csapta össze a kezét: „En eddig mindig ugy hallottam, hogy Erdélyben csupa románok laknak I" A románoknak tanszékük volt a párisi Sorbonne-on, a cseheknek szintén. Gazdagon támogatott kolonéájuk élénk társadalmi szereplést vitt, a baksisokkal bőven táplált párisi sajtó állandóan foglalkozott vele. A mi laktorunknak a párisi egyetemen, Kont Ignácnak, éppen hogy valami tiszteletdijat juttattunk s mióta meghalt, utódjáról se gondoskodtunk. Igy történhetett az, hop;y az egész békekonferencia, az élén Lloyd George dzsal elálmélkodva tekintett Magyarország néprajzi térképére, melyet kiküldötteink eléjük teritettek. Az ir, az arabs, a hindu, a finn, az örmény függetlenségi törekvések állandóan napirenden volta* a külföldön, a mienkről senkisem tudott, hacsak nem mint elnyomókról beszéltek rólunk. Ezzel szemben Széchenyinek német nyelvű röpirataival ránk terelte a világ figyelmét. Ugyanezt tette báró Eötvös József is, akinek legkiválóbb államtudományi munkája németül jelent meg. Es mindenkinél hatásosabban a küiföld informálását szolgálta Kossuth Lajos. Amerikai turnája, angolországi agitáclói, olaszországi tevékenysége mind ennek a bizonyítéka. A magyar kérdést az akkori világkérdések középpontjává tette. A magyar függetlenségi törekvésekről, a magyar' emigránsokról ép ugy tudott az egész világ és lelkesedett értük, mint jóval később a burokért. Mert ha valóban Nyugathoz akarunk csatlakozni, mint ahogy azt ezer év előtt már Szent István eldöntötte, akkor igenis arra kell törekednünk, hogy ez a Nyugat megismerjen bennünket. Az embert egy társaságba ugy veszik be, ha ismerik. Es ne engedjük, hogy a románok meg a csehek után most az oroszok meg a Kun Béláék pénzén ismerjenek meg bennünket. Békésmegyei Közlöny távira fai (Saját tudósítónktól.) Ttlegoldás előtt a kormányválság. Bethlen lesz az uj miniszterelnök. Budapest, 1920. jul. 7. Azok a tárgyalások, melyek a kisgazda és a keresztény egyesülés pártja között egy egységes kormányzópárt alakítása érdekében folytak, kudarcot vallottak. Igy aztán a pártok amellett foglaltak állást, hogy a koalíciót továbbra is fenn kell tartani. A két párt két pontban foglalta össze azokat a kívánságokat, melyeket a kormányzás alapjául tekint és ezt a memorandumot nagyatádi Szabó István ma délelőtt átnyújtotta a kormányzónak. Döntés holnapra várható. Abban az esetben, ha a kormányzó elfogadja a tervet, ugy Bethlen István gróf lesz a miniszterelnök, akinek működése elé mindkét párt bizalommal tekint. A miniszterelnökjelölt már teljesen kész listával rendelkezik. A kabinet a következőképen alakulna meg : Belügy: Bottlik József. Hadügy : Sréter tábornok. Igazságügy : Ferdinándy Gyula. Pénzügy : Popovics Sándor. Kereskedelem : Lipták János. Földmivelés : Rubinek Gyula. Közélelmezés: nagyatádi Szabó István. Nemzetiségi: Bleyer Jakab. Népjóléti: Székely. Közoktatás : Haller István. Ti Stromfeld pör tárgyalása. Budapest, julius 7. A ma délelőtt folytatott tárgyaláson Bokányi D^zső volt népbiztosnak kellett volna tanuként megjelennie. Minthogy azonban most az Alkotmányutcai törvényszék palotájában a vádlottak padján ül, kihallgatását elhalasztották. Gál ügyvéd, Stromfeld védője kérte a tárgyalás elhalasztását. A bíróság a kérelmet elutasította. Ezután a védő azoknak az iratoknak a beszerzését kérte, amelyekből kitűnik, hogy magasrangu magyar és orosz tisztek tartottak a vörösökkel csak azért, hogy a területi integritást megvédjék. Dr. Aczél ügyész ellene van a kérelemnek. Attól tart, hogy ez a körülmény károsan befolyásolná a külföldnek irántunk való szimpátiáját. megkerült Jetiinek Ttlorton. Budapest, 1920. jul. 7. Megszállott területről jelentik, hogy Jelűnek Mortont, a megugrott valuta csalót Kolozsvárott a rendőrség őrizet alá vette. Jellinek annak idején Szegedről, ahol a magyar hatóságok nyomát vesztették, Belgrádon át Kolozsvárra menekült. Nagy bánatára nem találta itt társát, akinek a sok összecsalt millióit átadta.
