Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-16 / 40. szám

Ara l'5U K Békéscsaba. 1920 május 16 Vasárnap XLVII. évfolyam, 40. szám Y1 ,V1T ú vfril ttu m AC\ í7'ím J iasrkesitóség és kiadóhiva- A Hirdetési dijak helybon, mindenkosr íal : II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyüt-tér" zsef-tér (Búzapiaci 20. ss rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Megyei telefon: 7. szám. Kéziratok nem adatnak vissza. Egész évre — Félévre — — Hegyedévre — Egy hónapra — POLITIKAI LAP — — 120— korona — — 60 — korona — — 30.— korona — —• 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel Andrássy Gyula kijelentése az, melynek irányítania kell állam­férfiatok, a kormány és a nemzetgyűlés döntését a megnyomorító versaillesi béké­vel szemben. Értsük meg jól : a felelősek elhatározását, azokét, akik bennünket vezetni hivatva vannak, szóval a politikát, nem pe­dig a nemzet magatartását, mely egyönte­tüleg és felháborodással veti vissza ezt a gonosz és lelkiismeretlen kísérletet. rA nemzet jövőjét teszi kockára az, aki aláírja ezt a békét anélkül, hogy az okvet­lenül és elkerülhetetlenül szükséges volna" J — mondja a tépelődő államférfiú. Mi még A meg is toldhatjuk valamivel: kmmámtéai követne el, aki ezt megcselekedné. De ugyanekkor bemutatja az érem má­sik oldalát is. Így folytatja : »Ha azonban nem fogadjuk el akkor, amikor el kell fo­gadnunk, mert nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy az el nem fogadás következ­ményeivel leszámoljunk, akkor a nemzetet a halálba hajtjuk". Ezen dől el tehát ez a rettenetesen sú­lyos kérdés : az erő problémáján. Van-e elegendő belőle ahhoz, hogy ha félredob­juk ezt a meggyalázó békejo">bot, a másik pillanatban már nyugodt biztonsággal áll­hatunk a várhatóan sújtó ököl elébe, vagy pedig fájdalommal, józan tárgyilagossággal be kell látnunk, hogy gyengék vagyunk, erőtlenek, egy sorvasztó, lázas betegségből alig hogy felocsúdtunk. Négy éves világháború áll mögöttünk. A könyörtelen harcban odaveszett a nem­zet szine, virága, java, jövője. Mohi, Mo­hács, negyvennyolc együttvéve nem oltott ki annyi magyar életet, mint ez a négy ke­serves esztendő. Aztán jött a politikai ha­zárdjátékotok ideje. Mindent feltettek egyet­len egy lapra, amelynek homlokzatára a világforradalom csábító jelszava volt írva. Vesztettünk. Jött a kommün. Rengeteg ér­ték ment pusztulóba. Most aztán vigyázzunk kissé. Erőnk •fogytán állunk. A legpazarabb forrás is ki­apad, ha ilyen tékozión bánnak vele. Többé nem lehet meg az a kedvtelé­sünk, hogy érzelmi és a szenvedélyekből, jelszavaktól irányított politikát üzzünk, mely egyébként legtöbbször végzetes hibánk volt. Minden honfiúi fájdalmon és keserűségen felül kell Állnia a hazafiúi belátásnak, józan­ságnak, mérlegelésnek. Nagy könnyelműség ma politikusnak azt mondani, hogy inkább vesszünk el mindannyian, de ilyen szé­gyent és megalázást nem tűrhetünk. Na­gyon kevés mélységre vall, különösen ak­kor, amikor kénytelen-kelletlen be kell lát­nunk, hogy abban, hogy idáig jutottunk, nekünk is van valami részünk. Amellett még egyet nem szabad elfeled­nünk, ami pedig nálunk rendesen megszo­kott történi. A magyarság és Magyarország válsága nem egyedüli. Gondoljunk csak a németekre, bolgárokra, ukránokra stb. A Szudéták németjeit, a poroszok egy részét elszakították a németségtől, azért most talán még németekben dobog az a sziv Reiche­nauban vagy Danzingban. A gazdasági krízist pedig nyögi győztes és legyőzött egyaránt, sőt a győző Olaszország például hasonlíthatatlanul jobban, mint a legyőzött Német Birodalom. Ha tehát a válság egyetemes, a meg­oldásnak is egyetemesnek kell lenni. Az az egy bizonyos : sem a magyar béke, sem az osztrák, a német, a bulgár stb. nem je­lenti még a hullámok elsimulását. Annak, a rendkívüli történeti kornak, mely 1*14. nyarán megkezdődött, mégcsak ezután, ta­lán csak jóidőre érjük meg igazi kialaku­lását. Es addig óvatosság. Erőtlenek vagyunk, erőt kell gyűjtenünk. Akié az erő, azé a hatalom." Az a szerződés pedig, mint minden szerződés, csak egy darab papir. Nemcsak mi mondjuk ezt, de nem kisebb ember je­lentette ki, mint Balfour miniszter az an­gol parlamentben. A csabai választás. A keresztény-szocialista jelölt. Meglepetés is várható. Rohamosan közeledik a választás ideje és természetesen, minél közelebb jutunk hozzá, annál inkább izgatottak lesznek a kedélyek. A választás napját még nem tűzték ki, minthogy az alispántól nem érkezett le az erre vonatkozó rendelet, de annyi bizonyos, hogy mához egy hónapra már átestünk rajta. Ez a választás nem zeti fontossága mellett már azért is érdekes lesz, mert résztvesznek benne a nők is A tör vény ugyanis választói joggal ruház fel minden 24 évét betöltött írni olvasni tudó nőt Es hogy még inkább meg egyen igazi vá­lasztási jellege, jelöltekről is gondoskodik a sors Jó ideig csak a kisgazdák jelöltjéről, dr. Balla Aladár nyugalmazoit miniszterről hallót tunk. Most aztán fővárosi lapokból egy másik név is szemünkbe ötlik. Azt olvassuk ugyanis, hogy a Qiessvein Sándor prelátus vezetése alatt álló keresztény szocialista párt Békéscsabán Rejtő Alpárt jelölte. Utána jártunk a dolognak, de itt, legalább is a nyilvánosság semmit sem tud erről a „je­löltről", amellett Csabán eddig sem keresztény, szocialista, sem keresztény egyesült párt szerve­zése nem történt. Városunkban valójában még az Országos Kisgazda Pártnak sincs helyi szer­vezete, igy történhetik meg igen könnyen, hogy egvszerre több kisgazda jelölthöz is lesz szerencsénk. A hivatalos kisgazda jelöltről, dr. Balla Ala dárról csupán annyit tudunk, hogy főispán, majd miniszter is volt s hogy a figgetlenségi pártnak régi, kipróbált, harcosaként ismerték, aki Justh Gyula legbizalmasabb környezetéhez tartozott. Politikai hitvallását Pünkösd hétfőjén fogja kifejteni a választó közönség előtt. A választás azonban valószínűleg nnm fog elmúlni meglepetés nélkül. Megbízható helyről nyert értesüléseink alapján tudomásunk van róla hogy néhány nap óta a csabai polgárság körében mozgalom indult meg egy valamikor nagytekintélyű s a helyi viszonyokat a legapró• lékosabban ismerő férfiú jelölésé érdekében. Minthogy már is igen nagyszámú aláirás gyűlt egybe, csupán a jelöltskgre kiszemelt beleegye­zését várják Városunkban általánosan ismert és sok helyen kedvelt férfiúról van szó, akinek fellépése rendkívüli súllyal esne latba a válasz­tásnál. • . Itt emiitjük meg hogy a városi tanács az 5987—1919 miniszterelnöki rendelet értelmében Békéscsaba város területét 19 szavazóközre osz­totta be, melyekben a polgármester által kine­vezett összeirási biztosok fogják a választók névjegyzékét megállapítani A szavazóköröket japunk legközelebbi számában fogjuk ismertetni. Az Aradi Ipar- és Népbank tökemelése. Az Aradi Ipar és Népbank, mely pénzinté­zet Békésmegye közgazdasági életében is fontos szerepet tölt be, folyó hó 16 ára rendkívüli köz­gyűlést hivott össze, melyen az igazgatóság ja­vaslatot fog tenni a részvénytőkének 10.500 000 koronáról 21000,000 koronára való felemelése iránt. Örömmel látjuk az Aradi Ipar és Népbank­nak e nagyobb arányú fejlődését és terjeszke­dését, mely intézetnek városunkban 25 év óta virágzó fiókintézete van; Az intézet nagyarányú fejlődése teszi szük­ségessé a részvénytőke felemelését. Az Aradi Ipar és Népbank már a béke idő­ben oly irányt adott működésének a fiókintézete, affiliációi és kereskedelmi vállalataink működése által oly alapot teremtett, mely biztosítja szá­mára a jevő fejlődést Az intézet működésének előnyei szemmel láthatók: egyrészt tőkéjének nagy hányadát egészséges, tisztán és könnyen áttekinthető vál lalatokba fektette, mint alapításai: a Békéscsabai Áruforgalmi r. t, a Békéscsabai Termény és Áruraktár, az Aradi Termény és Áruraktár, az Aradi Áruforgalmi és Kereskedelmi r. t és több nagyobb vidéki pénzintézet, mely érdekkörébe tartozik Alaptőkéjének más része ingatlanokba vannak fektetve, melyek ma hatalmas vagyont képviselnek. Az intézet igazgatósága felkészül a jövő munkájára, midőn a részvénytőke felemelésére javaslatot tesz s ezen emissió a nagyrészvénye sek jegyzése által már biztosítva is van. A rendkívüli közgyűlés után tehát 26,250 darab uj 400 korona n. é részvény kerül kibo­csájtásra 550 korona árban s igy a befolyó ösz< szegből részvényenként 400 korona, vagyis 10.500 000 korona részvénytőkéhez, a részvényen* kénti felár pedig 3 937,000 korona összegben a tartalékalaphoz lesz csatolva. Ezen müvelet keresztülvitele után az inté­zet részvénytőkéje 21 000 000 koronára, tartalékai pedig 8 000,000 koronára, összesen tehát 29 mil­lió koronára emelkednek, miáltal az intézet a vidéki bankok között a legtőkeerősebbé vált s e hatalmas tőke alkalmat fog nyújtani arra, hogy az intézet természetes fejlődés egyenes utján to­vább haladhasson Ejy ablaHra tfalí pojztífíjgötty eladó Bcliaai-tt. 6. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom