Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-08-26 / 69. szám

BEKEN MEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 augusztus 26 k iöldblríokreiormot még ^epfembertieii 0! akarják intései. j Még az ősszel összeírják az igényjogosul- ' takat és a kisajátításra kerülő földterületeket. i A föidblrtokreformot célzó törvényjavaslat egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek uj korszakot vannak hivatva nyitni a magyar tör ténelemben Igen fontos, hogy ezt a reformot közmegnyugvásra oldják meg. Amennyire ma meg lehet Ítélni a helyzetet, igen élénk vita várható Számos módosítás-tervezetet fognak be . nyújtani a képviselők, főleg abból a célból, hogy a javaslatban még erősebben domborod j janak ki a demokratikus eszmék Morálisan nagy ; jelentőségű az a tény, hogy a javaslat végre a nemzetgyűlés elé kerül Eddig ugyanis azt hit ) ték a tömegek, hogy a kormány húzni halasz \ tani akarja ennek a nagyfontosságú kérdésnek a j m egoldását Egyik hangotadó politikusunk aki maga is tevékeny részt vett a földbirtokreforrn előmun- j kálataiban, a Magyar .Tőzsde munkatársának a í kö vetkezőket mondotta a reform jelentőségéről : ' — A javaslat szeptemberben törvényerőre ; fog emelkedni Minden képviselőnek az a meg • győződése. hogy minél előbb oldjuk meg a kér- . dést annál nagyobb szolgálatot teszünk az or szágnak. Októberben már megkezdődhetik az igényjogosultak összeírát a és a kisajátításra kerülő földterületek megá'daoitása Amennyire én ; ismerem a helyzetet, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter élni fog a törvényja- • vaslatban ama jogával, hogy irövidesen hizhe j lyeket juttasson az arra jogosultaknak. Arról értesülök, hogy egy agrárképviselő sürgős in ditványt fog előterjeszteni a közel jövőben és ebben javasolni fogja, hogy a munkistömegek jöldéhségét átmeneti intézkedésekkel sürgősen elégítse ki a kormány. — A reform végrehajtásáról külön utasítás fog intézkedni. Az igényjogosultságot a hely szinén fogják megállapítani. Minden egyes ese tet királyi biró fog megvizsgálni s döntését az országos birtokrendező bíróság vizsgálja majd felül Az előmunkálatokba a mezőgazdasági ka­marákat is bele fogja vonni a kormány. A szakértő bizottság mellett az érdekképviseletek is közreműködnek majd és pedig a birtokosok és a birtoknélküli mezőgazdasági munkások egyaránt — Ami a reform financiális részét illeti, ebből a szempontból vannak még akadályok, de ezek leküzdhetők. Akiknek van pénzük, azok pénzért kapnak földet, mások viszont járadék birtokhoz fognak jutni Számos olyan igényjo­gosult van aki csak bérletet óhajt. Igy a többi között számos közalkalmazott, volt katonatiszt és rokkant Ezek végkielégítésük, illetve rokkant dijuk összegéig kaphatnak majd földbérletet. Kivételes esetekben az állam is siet az igényjo gosultak támogatására Egyelőre még vita tár gya, hogy ez az állami financiális támogatás milyen méretű legyen és milyen garanciákkal történjék. — Attól nem kell tartani, hogy a reform nyomán a mezőgazdasági ipartelepek elsenyved nek. A javaslat nem szünteti meg a nagybirto kot, csak az aránytalanságon óhajt segíteni ; a nagybirtokon levő ipari üzemek tehát nincsenek sorvadásra kárhoztatva Ellenkezőleg, a gazda közönség fokozott erővel fog dolgozni abban az irányban, hogy a mezőgazdasági termékek ipari szempontból intenziven felhasználtassanak Cseh-jugoszláv-román szövetség. Ausztriát is szóhoz engedik benne. Magyarország vissza akarja szerezni természetes határait. Amint a nagy antantállamok a maguk ér dekeinek és az erőszakos békének biztosítása céljából véd és dacszövetséget kötöttek egymás közt, ugy most az újonnan keletkezett kis álla­mok is szövetségre léptek, hogy a rablott javakat közös erővel megóvják. A mozgalom élén dr. Benes, a cseh külügyminiszter áll, aki már hetek óta utazga'ott Bécsbe és Belgrádba s legújabban Bukarestbe is ellátogatott. Mint a Neue Freie Presse írja, antant körökben s különösen Angliában meg Francia­országban nem látják szivesen a cseh politikusnak ilyen irányú működését sem a jugoszlávok hasonló törekvését, akik szövetséget igyekeznek létre hozni anélkül hogy a velük szövetséges nagyhatalmak véleményével és felfogásával törőd nének A már jóformán teljesen kész megegyezés a két szláv állam között mondhatni, jelentékeny bosszúságot váltott ki. Sem Anglia, sem Francia ország nem akarnak a szövetséges államok belügyeibe beavatkozni — irja a Presse — de külpolitikájukat illetőleg igen is igényt tartanak erre minthogy ezek az államok jelenlegi kiter­jedésükben az antant alkotásai Ez a szövetség a londoni Manchester Guardian szerint a régi dunai monarchia helyre áliitását célozza. Ezért van benne Cseh Szlovákia, Jugoszlávia Románia Rennernek Benessel foly tatolt megbeszélései pedig arra mutatnak, hogy Ausztriának is jut szerep. Ezzel szemben a Times közli a Iondoni cseh követség nyilatkozatát, amely azt mondja, hogy ezek a megbeszélések nemcsak minden reakciós kísérlet ellen irányulnak, mely ezeket az államokat fenyegethetné, hanem főcéljuk a normális gazdasági érintkezés újrafelvételét megkönnyíteni szabályozni a három állam kö zött a váltó^rfolyamot és olyan uj rendet terem teni, mely Középeurópa megváltozott politikai helyzetével összhangban legyen A követség még arra is rámutatott, hogy a magyar mo­narchisták egy része a régi monarchiát akarja visszaállítani egy uj dunai szövetség létesítésé vei, amely egyúttal lehetővé tenné az osztrák magyar állam felélesztését Most a három állam megegyezése minden ilyen kísérletet lehetetlenné tesz -- fejezi be a követség nyilatkozatát Bukaresti jelentés szerint dr. Benes tiszte­letére aki Belgrádból politikai tárgyalásokra odaérkezett bankettet adtak amelyen laké jo nescu tartott beszédet, melyben rámutatott arra a barátságos viszonyra, mely Románia és Cseh Szlovákia között fennáll Dr. Benes vála­szában kijelentette, hogy küldetése Belgrádban teljes eredménnyel járt, s hogy azért jött Buka restbe, hogy egy esek román jugoszláv szövet' séget kössön, tnely Középeurópa békéjét bizto sitaná. Nagyon érdekesek azok a nyilatkozatok melyeket Benes a sajtó képviselőinek tett Bu­karestben Megemlítette, hogy már a háború alatt dolgozott együtt Take Jonescuval azon, hogy a két ország törekvéseit megvalósítsák Ausztriához való viszonyunk — mondotta Be nes — barátságos és az is marad. Egy dunai állam véleménye szerint nonszens Ami Ma gyarországot illeti ~ nyilatkozott Benes — ez az ország vissza akarja szerezni természetes határait. Az orosz lengyel konfliktusban a cseh szlovák köztársaság meg akarja őrizni tel­jes semlegességét és mindegyik állammal bé kében akar élni Az orosz forrongást hagyni kell, hogy kitombolja magát Bécsi lapjelentések szerint Benesnek a ma nipu'ációja, amelyből érdemében Ausztriát fi­gyelmen kivüi hagyta, erős lökést adott a ma gyar pártok azon törekvésének, hogy kapcso latot keressenek Ausztriával Hogy milyen Ausz tria magatartása ezzel az uj kis antanttal szem­ben azt nem lehet tudni, de Budapesten még sem tartják lehetőnek, hogy Ausztria egy Ma» gyarország elleni szövetséghez csatlakozott volna Csütörtöki levél. Nyár végén . . . Még egy pár hét és hívatalosaa beköszönt az ősz, a világon párját nem található magyar ősz enyhe szomorúsága, amely őrök szerelmes vágygyal láncolja azt magához, aki az Alföldön született. Petőfi a magyar puszta nagy költője szebbnél szebb versekkel zengte a dicséret him­nuszát a magyar ősz fensége előtt. Ót esztendő óta azonban szomorú az ősz. Bágyad*, beteges, színehagyott fakó és nyomo rultul vi'zes, hideg Ot esztendő óta elhagyott bennünket a magyar ősz termékeny, életadó napsugaras ereje s ki tudja megmondani azt, hogy hova, milyen vidékre vándorolt s ki tudja megmondani azt, hogy mikor fog újból vissza­térni hozzánk. Pedig olyan nehezen, olyan vágyakozó te­kintettel, epekedő arccal lessük, várjuk a visz szatérését, mert magyar szivünk érzi, hogy újra vissza kell térnie hozzánk az enyhe, napsugaras ősznek Ot év óta véres borzalmakkal, fiatal, daliás, forrócsóku legények pusztulásával terhes az őszi ég Ot éve, hogy ólmos fekete beborult A világok égésében a magyar puszta égett legjobban szenvedett legtöbbet Daloló, virág- x bokrétás fiai. kik rangos büszkeséggel rohanták a pusztát védeni messzi idegenbe ezerfelé szét­szórtan porladnak és a megmaradottak tépetten, csonkán, bénán hulltak vissza a puszta ölébe. Ot esztendeje csak bánat, bus zokogás tölti meg a magyar pusztát Ot esztendő óta az ősz az életetadó enyhe ősz is ellenünk fordult és mi megtörten kiál­tunk az Isten felé, mert nem birjuk tovább a keze sujtását. Valamikor nem is o'yan régen, a magyar puszta minden lakója szivrepesve váría az ősz beköszöntését Gondtalan, vidám kacaj uralkodott a magyar pusztákon Szüretelő legé nyek és leányok vig dalától volt hangos a magyar puszta. Ma a nyári nap utolsó sugarainál fázósan bújnak össze a magyar puszta lakói és a város lakóival együtt bánatos arccal gondolnak a ha­todik ősz beköszöntésére v Bár még a nyárban vagyunk még a fals velek között csak elvétve látunk sárguló leve­let ; a természet még nem haldoklik, de azért máris szívszorongva gondolunk a hideg, esős őszte és a még hidegebb, fagyos télre, amelyet talán fa nélkül, hideg, fűtetlen szobában kell átélnünk A hatodik ősz, a béke ősze lenne éppen az, amely a magyarságot olyan irgalmatlanul súj­taná hogy lerongyolva, a hidegtől megdermedt tagokkal tehetetlenül összeszorított fogakkal vergődnének ez ujabb istencsapás alatt. Hát nem volt még elég az istenitéletből, nem haltak el még elegen a magyar puszta büszke fiaiból a különböző harctereken, nem folyt még el elég fiatal, az életet nem is is­merő magyar vér a dísztelen, jeltelen sirok alatt örök álmukat alvó magyar gyerekek szá­mít még szaporítani kell azzal hogy tüzelőfa hiányában előidézzük a különféle járványokat, amelyek válogatás nélkül, irgalmatlanul szad nék az áldozataikat. Nem gondolják a bölcs kormányférfiak, hogy a népnek tüzeiőfával való ellátása *van olyan fontos, mint bármilyen adójavaslat tár • gyalása. Meit az természetes, hogy hiába hoznak vagy szavaznak meg ujabb adótörvényeket — ha nem lesz, aki fizessen. Szemlélő. Három millió az iparosoknak a kényszerkölcsőnre. Eddig másfélmilliót fizettek vissza. Mint a pénzügyminiszter is hangoztatta : a pénz felülbélyegzésével kapcsolatos kényszer­kölcsön több igazságtalanságot hozott magával, amelyet azonban a nagy cél érdekéban a mü­velet idejében nem lehetett elkerülni Azokat az igazságtalanságokat, amelyeket ez az országos müvelet a legkevésbbé tehetős rétegeknél elő idézett, a pénzügyminiszter több rendelkezésével igyekezett némileg kiegyenlíteni. Az első ilyen rendelkezés volt az, hogy a közalkalmazottaknak bizonyos megállapított minimumig a kényszer kölcsön alkalmával levont összegeket megokolt esetekben visszafizette az állampénztár. De nemkevésbé súlyos terhet jelentett a kényszerkölcsön a kis tőkével rendelkező kis iparosokra is akiknek kérése ugyancsak meg­hallgatást talált legutóbb amennyiben báró Ko­rányi Frigyes pénzügyminiszter felhatalmazta az Országos Ipari Szövetkezetet, hogy kezdje meg a kisiparosok tulajdonában levő Pénztári Elis­mervények beváltását, amelyeket tudvalevően a felülbélyegzés alkalmával a beváltó helyeken a kényszerkölcsön erejéig kiállítottak az egyes fe« leknek. Erre a célra a pénzügyminiszter egyelőre három millió koronát bocsájtott az Országos Ipari Szövetkezet rendelkezésere, amelynek a vezetősége azután ugy határozott, hogy a kis­iparosok pénztári elismervényére egyelőre 00 százalékos előleget folyósít. Ez az akció már hetek óta folyamatban van és átlagban naponta nyolcvan kisiparos jelentkezik az intézetnél Pénztári Elismervényével a beváltás okából A kifizetés minden 10. én, 20. án és 30 an törté­nik a szövetkezetnél Az ilyen alkalommal min­den jelentkező iparostól elveszik a Pénztári Elismervényt és helyébe más elismervényt ad nak, ami arra szolgál, hogyha az állam finán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom