Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-01 / 36. szám

Békéscsaba, 1920 május 1 ~7~ Szombat XLVIL évfolyam, 36 száal^ az évre — Félévre — Negyedévre — Egy hónapra — 120— korona 60 — korona 30.— korona 10'— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Sattkesstőség és kiadóhivatal : n. kerület, Ferenc Jóssef-tér (Búzapiac) 20. sí Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér*

9 rovatban egy sot közlési dija : 20'— Jf . Kéziratok nem adatnak vissza. Május elseje van s az ipari munkásság — hagyományaihoz ragaszkodva — most is beszüntette a munkát. De ugyanakkor a központi vezetőség felszólítja azoknak az üzemeknek alkalmazottait, melyeknek teljesítménye a nemzet létérdeke, hogy az elmulasztott munkát ugy igyekezzenek pótolni, hogy holnap, azaz vasárnap dolgoznak. Két gondolatot látunk itt egymás mellett érvényre jutni. Az egyik a munkásságnak, mintegy társadalmi osztálynak kidomboritása, a másik a nemzeti eszme. Es minden józan, magyar munkásnak az előbbit alá kell rendelnie az utóbbinak. 'Az egész magyar társadalom nevében intézte Apponyi a napokban elhangzott szavait hozzájuk : A munkásosztály ne törekedjék egyeduralomra, diktatúrára, hanem illeszkedjék be a nemzeti gépezet szervezetébe a maga jogos aspirációival. Ezeket a jofcos aspirációkat védi a munkásság akkor, amikor ragaszkodik eddig fennálló testületeihez, a szakszervezetekhez. Es a kormány egyik tagjának, Halier Istvánnak a parlamentben elhangzott szavaiból meggyőződhetnek arról, hogy a kormány igenis biztosítani akarja ezt a szervezkedő szabadságot. A kormány tudja, hogy a munkásságnak szüksége van ezekre a szervekre szociális bajainak enyhítése érdekében, tudja, hogy a szakszervezetek helyes vezetés mellett népjóléti intézmények. Az egyedüli, amit nemcsak kiván, de megkövetel tőlük, hogy álljanak be a haza fiainak, a nemzeti gondolat harcosainak, a nemzet összeségének sorába. A munkásság részéről az utóbbi időben elhangzott szavak után megállapíthatjuk, hogy ez már is megtörtént. Ezzel nem váltak hűtlenné a maguk osztály érdekeihez sem. A galádság éppen az Jvolt, ami a szocialista tanok jegyében a közelmúltban történt. Ha szociálista példa kel!, bőven szolgálhatunk velük. Ott van a meggyilkolt francia Jaures, aki azt hangoztatta, hogy a francia munkás jó hazafi is legyen. Vagy a német vezető, Bernstein, aki még békében kijelentette, hogy a nemzeti érdekek vonatkoznak a munkásságra is (és hogy az a szó, hogy a munkásnak nincs hazája, egy a közéletbe dobott ócska frázis. De minden beszédnél gyönyörűbben példázza érvelésünket a külföldi munkásság viselkedése a háború alatj. {A francia szoc'alisták megszavazták a hadihitelt és elszánt lelkesedéssel állottak a hazáért a küzdők közzé. Azgolasz irridentizmus lelke egy szocialista vezér, Bissolati volt s az Isonzó fronton tanúsított viselkedését a hadsereg mintaképül állította a katonák elé. Mikor Felső-Itáliát a Piavánál szorongatták, ő szervezte a nemzeti védelmet és .propaganda miniszter lett. Ugyanebben az időben az olasz parlamentben a szocialista I párt egyhangúlag kijelentette, hogy a szo- | rongatott haza védelmére lelkesen sietnek I fegyverbe, hogy inkább valamennyien el- harcát vivja nemzeti létéért. [Munkásaink pusztulnak, de mindaddig nem nyugosz- gondoljanak a fenti példákla. Jogos aspinak, mig egy talpalatnyi föld, ahol olaszok rációik hangoztatására ám legyenek meg élnek, idegen kézben van. | szerveik. Szükség van rajok. De ne felejtOrszágunknak több mint a felét meg- I sék, hogy elsősorban magyarok s hogy a szállva tartják. A magyarság kétségbeesett I haza minden előtt. áz uj főispán beiktatása. Zilahi Kiss Jenő kormánybiztos székfoglalása. — A törvényhatóság táviratilag üdvözli a kormányzót. — Elismerés a tisztviselői karnak. Másfél esztendős kényszerű szünetelés után tegnap délelőtt tartotta első rendes közgyűlését Békésvármegye törvényhatósági bizottsága. A gyűlés hosszú tárgysorozatában a legnagyobb érdeklődést az uj főispán kormánybiztosnak, Zilahi Kiss Jenőnek beiktatása keltette Erre az ünnepélyes alkalomra nemcsak a megyebizottsági tagok jelentek meg majdnem teljes szám ban, de zsúfolásig megtelt a karzat is előkelő hölgyköáönséggel A gyűlésről az alábbi tudó sitásunk számol be részletesen: Az alispán beszéde. Miután a katholikus és protestáns templo ; mokban a hálaadó könyörgés véget ért, dr. i Daimel Sándor alispán délelőtt 9 órakor meg ! nyitotta a közgyűlést Szavaiban megemlékezett a másfél évvel ezelőtt tartott utolsó közgyűlés ről, amelyen az egyik bizottsági tag forradalmi, izgató hangú beszédben támadta a tisztviselői kart. Ennek a tisztviselői karnak működéséről az alispáni jelentés számol be amely egyúttal érvényre juttatja a tisztviselők kívánságait is Utána rátért a Párisban diktált békére, amely minden magyar emberben súlyos aggodalmakat kelt. Joggal kijelentheti, hogy a megye hazafias, tántoríthatatlan tisztviselői karán mely a legsúlyosabb viszonyok kőzött is rendületlenül meg maradt a helyén, múlott, hogy az országot még nagyobb fájdalom nem érte s hogy a megye felszabadult az ellenséges impérium alól. (Éljen I Ugy vanl) Öröm tölti el keblét, hogy ma már újra a magyar trikolor leng a megyeháza homlokza tán és hogy ebben a teremben megint itt láthatni Rákóczi és Kossuth képét, melyet annak idején az idegenek gyűlölete elől el kellett rej tenie Azután örömmel emlékezik meg az uj kormányról, mely feladatául tűzte ki a jogrend és az állam helyreállítását, a magyar nemzet sebeinek behegesztését. Abban az időben — úgymond — amikor az embernek úgyszólván már az élettől is elment a kedve, mindenkor csak az a vágy élt benne, hogy a jog helyre állításával elsőnek üdvözölhessem a vármegye közgyűlését. (Éljenzés) Az az ember, aki ma a törvényhozás élére kerül, fiatalember és idegenből került hozzánk. De a rövid idő alatt is, mióta érintkezhetett vele, meggyőződhetett róla, hogy a megye viszonyainak alapos ismeretével jött ide. Fogadjuk szeretettel, bizalommal és támogassuk minden erőnkkel alkotmányos mun kájában. Ezután felolvassa a m. kir. belügyminiszter leiratát, amelyben tudatja a törvén' hogy a megye ügyeinek a vezetésére dr. Zilahi Kiss Jenő székesfővárosi tanácsjegyzőt főispán kormánybiztosul kinevezi. A közgyűlés kimondja, hogy örömmel fogadja ezt a leiratot és az uj főispán meghívására három tagu bizottságot küld ki, amelyben Szabd János elnöklete alatt Mester Gábor és UancsovUs Emil vesznek részt. A főispán leteszi az esköt. Rövid idő múlva megjelenik díszmagyarban az uj kormánybiztos akit a közgyűlés har. sány éljenzéssel fogad. Dr Daimel Sándor alispán néhány szóval üdvözli a közgyűlés és a megyei tisztikar nevében. Elmondja, hogy ebben a teremben mindenkor, a leghevesebb viták között is a törvénytisztelet és a közös, nagy célokban való harmónia volt az irányadó. Tolmácsolja a közgyűlés bizalmát és szeretetét, melyet uj vezetőjének előlegez Ezután felszó litja a főispánt hivatali esküie letételére. Az eskü szövegét dr Wangyel Endre főjegyző olvasta fel s a főispán harsány hangon mondja utána, majd elfoglalja az elnöki széket Ezután Kiss László szeghalmi és gyomai főbirák, továbbá Moldoványi és Wieland főszolgabirák hozzá mennek és ősi szokás szerint a nagy karosszék, kel együtt a levegőbe emelik A közönség lel* kesen megéljenezte ezt a hagyományos, ünnepélyes mozzanatot. A tisztviselők kérése. Dr Vangyel Endre vármegyei főjegyző emelkedik szólásra. Üdvözli a főispánt aki mint idegen került közibénk, de akit a közös célok, a közös eszme és a közös haza gondolata for rasztanak velünk egybe Visszapillant a múltba, a vörös uralomra és a román megszállásra, Ecseteli a tisztviselői kar működését ezalatt az idő alatt Ezután rátér a tisztviselők helyzetére. Kiemeli azokat az érdemeket, amelyek megkövetelik, hogy rajtuk a törvényhozás segítsen. Nem alamizsnát kérnek, csak a létminimumot, hogy hivatásukat nyugodtan teljesíthessék. Ebben a törekvésükben kéri a főispán támogatását és hiszi, hogy annak eredménye is lesz. A székfoglaló. Feszült figyelem mellett kezdte meg székfoglaló beszédét dr Zilahi Kiss Jenő főispán. A kővetkezőket mondotta: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Hivatali esküm letevése után engedjék meg, hogy mindenekelőtt örömömnek adjak kifejezést afölött, hogy a vármegye az idegen uralom nyomasztó igája alól felszabadult De a jelen pillanatban nem szabad megfeledkeznünk azokról a területekről sem, melyek még mindig elnyomás alatt szenvednek. Bizom a jövőben és törhetetlen hittel remélem, hogy hamarosan mindannyian boldogan jutnak vissza az elszakadt anyatestbe. A magyar nemzet 100G év óta él megdönthetetlen egységben ezen a földön. Előtte is laktak itt népek: kelták, hunok, avarok, gepidák, de egyik se tudott fen maradi. Mi lehet a magyarság fenmaradásának az oka? — Csak egy gondolatban, egy magasztos eszmében birom felelni. Ez a ondolat: Szt. István és vele a keresztény hit mi bajban és szenvedésben van részünk, annak köszönhetjük, hogy letértünk arról az útról, melyet első szent királyunk kijelölt. Berzsenyi szavai f