Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-04 / 28. szám

BÉTCÉSME6YEX KÖZLÖNY Sékéscwba 1^20 április 4 A politika eseményei. Ellenforradalmi ügyek Nők a parlamentben Nem bélyegzik a postapénzt. A magyar nemzetgyűlés legutolsó ülésén is több interpelláció hangzott el. A legtöbb szó természetesen még ma is a pénz lebélyegzés! akció körül forog Sajnos, hogy ezen történelmi fontosságú napokban nagyon sok fölösleges személyi kérdés ve gyűl a komoly tárgyalások közzé. Az első interpellációra nagyatádi S2-Abó közélelmezési miniszter fele!, aki visszautasítja Paüavfcini gyanúsítását hogy a miniszterek indiszkréciót követnének e! a minisztertanácson tárgyalt ügyekiől. Su lyos összegeket adott ő pártcélokra is, mert a szovjetgazdálkodás őt, U7v látszik nem nagyon renditette meg. A-zal tisztában van, hogy a mostani Ház níncS az őrgróf urna!; valami nagyőri kedve szerint. J . Gurida 'Jenő: Hogy itt bolsevisták vannak! Elnök Gundát rendreutasítja: E nem zetgyülésen nincsenek bolsevisták Yrfesltó Zoltán: Tessék megmondani, hogy ki az !* Ne tessék gyanúsítani! Kikér jük magunknak 1 , Gunda :Onők maguk vizsgálják Drozdy ügyét! (Nagy zaj a kisgazdáknál.) Es továbbá is ilyen tónusban folyik az ülés egy ideig. Eilenforadalmi ügyek. Báró Korányi pénzügyminiszter : Kije lenti, hogy az eilenforadalmi anyagok mikénti felhasználásának, vizsgálata folyamitáan van és üdvös fenne, ha tudomásul vételei elintéznék az ügyet Ezután Drozdy és Gunda közt elkese redett személyes szóharc keletkezik, amibe több képviselő is beleavatkozik de a nagy zajon kivül egyebet nem eredményez Rubinek Gyula indítványára egy parlamenti bizottságot választanak a Lingauer féle inhrpellácW megvizegáMsári. Biiber Jánosnak a képviselők fizetés emelésére vonatkozó indítványát ,a H 'z el fogadja Kovács F. Istvánnak a javaslatával együtt aminek értelmében az üléseket áp rüis 74g elhalasztjuk Kálmán István kisgazda interpellál az ellenforradalmi pénzügyekre vonatkozólag, amire Shnonyi Semadam miniszterelnök azt válaszo ja, hogy semmi elhamarkodott kijelentést nem tehet, mert az elszámolás folyamatban van Az eredményt majd be jelenti. A Ház a választ tudomásul veszi Bajok a postapénzzel. Frünwlrtli Mátyis interpellációjában panaszkodik, hogy sok hivatal, sőt a tőzsde 7 sem fogadja el a postapénzt, ami hallatlanul rontja a fizetőképességet és mérhetet len károkat okoz az országnak. Sürgős in tézkedést kér a pénzügyminisztertől. (A vá lasz illető miniszter azelőtti eltávozása miatt elmaradt) A postapénzt nem bélyegzik. A .pénzügyi bizottság keddi ülésén el határozta, hogy a postapéuzt törvényes államjegynek fogiák nyilvánítani és a kény. szerkölcson alól, érthető gazdasági okból kivonják Elhatározták továbbá, hogy bizottságokat fognak kiküldeni a forradalmi kormányok gazdasági pazarlása összegének felbecsülésére. Nők a parlamentben. A uemzetgyülés első nő képviselőjének Slachta Margit missiós nővérének átadták az I keiület megbízó leve'ét meleg ünnep ség keretében és már a nemzetgyűlésen is megjelent, ahol a képviselők hatalmas éljenzésse! fogadták. * * A mérsékelt politikusok - a nemzetgyűlés munkaképességéért„ Az éles páríftarcok és a személyi tor* zsalkodások, amelyeknek a parlament külö nősen az utóbbi napokban színhelye volt, aggodalommal töltik el azokat, akik a nemzetgyűlés irányításától várják a rend és munka korszakának megszilárdítását. Anemzetgyülési képviselők egy résie szükséges nek tartotta hogy a higgadt, komoly politikusok mindkét oldalon összefogjanak és az ellentétek lecsillapításával igyekezzenek a pártok közti viszonyt olyanná tenni hogy a nemzetgyűlés lehetőleg nyugodt atmoszférában hozzáfoghasson a ráváró nagy feladatok megoldásához. Nincs sző itt uj pártalakulásról', a politikusok akik erre a feladatra vállalkoztak, csupán hazafias kö telességüVet véiik teljesíteni, amikor elné mitani igyekeznek belső viszályokat és az erőket egyesíteni a munkában. A nemzetgyűlési képviselőknek erróla mozgalmáról, amelybe a szükséghez képest a parlamenten kivül álló tényezőket ís be fognak vonni, gróf Klebelsberg Ku.no a következőképen nyilatkozott: — Politikai elvbarátaim és én nagy aggodalommal látjuk, hogy a többségi pár tok kebelében és egymás között a személyi ellentétek hullámai mind magasabbra csap nak föl és a nemzetgyűlés tárgyalásai kez denek elfajulni Ha ez a folyamat tovább tart az a veszély fenyegtt. hogy az együtt működés a két párt közt lehetetlenné vá lik s a kormány helyzete is tarthatatlan lesz Természetesen alapjaiban megrázná ez a nemzetgyűlés tekintélyét is, pedig ma a nemzetgyűlés az egyetlen szerv amely a belső konszolidációt megalapozhatja Eré lyes lépésnek kell tehát történnie, hogy a nemzetgyűlés tárgyalásai rendes mederbes folyanak tovább. A kisgazdapártban és a keresztény egye sülés pártjában ma este egyaránt hangoz, tatták a harmónia helyreállításának szüksé* gét Meskó Zoltán, a kisgazdapárt ügy ve zetá elnöke igy nyilatkozott: A két párt közt a jó viszonyt sürgősen helyre kell állítani. Rajtunk ez legkevésbbé fog múlni Remélem, hogy a húsvéti ün nepek után egymást megértve, komoly munkához fog látni a nemzetgyűlés Ha pedig egyesek tudatlanul vágy akár tudatosan eszközül engedik rr águkat felhasználni és a nemzetgyül ankaképtelensé gét fd^zík elő, a két r-.ő/ös erővel fogja őket elsöpörni. A széthúzás a mai időkben egy a hazaárulással. ' Vakarescu Tetüzius oláh kapitány meséje kis unokájának 1960-ban. Ülj ide az ölembe kis havasi mid ve bocsom Ma este is fogok neked mesélni ifjúkori katona történeteimből Hol is hagytuk el tegnap este ? Ahá, tudom már: Bichis Ciabánál- No most aztán nyisd ki a szőrös füledet, mert ilyet rnég keveset hal lottál Hát hol volt, hol nem volt, de mégis csak volt és talán most is megvan egy vá ros Magyarországon: Bichis Ciaba Nagyon Szép kis város volt Egy kicsit poros is volt, ütött is volt kopott is volt, de mégis csak nagyon szép volt. Keresztül folyt rajta egy poshadt tócsa is és ez volt a Körős. A város végén volt egy zsilip és amellett volt egy gyönyörű, 'ujj gyár: a selyemfonoda Hát amikor felszabadítottuk szegény csa bai szlovákokat a kutya vörösök zsarnok' sága alól 1919 ben, skkor én hadnagy voltam és'odaszállásoltak a selyemfonodába. Tudod kérlek ez még nem '921 ben volt, amikor télen sok eső esett csúszós lett a föld és mink Erdélyből egész Bukarestig csus&unk, hanem 1919-ben. Nohát nagy örömmel foglaltuk vissza Románia ősi föld jét egész a Tiszáig, ahonnan a tolakodó magyarok ezer éve kiszorítottak s azt mondták, hogy az a föld ezer éve az övék. Fellélegzettek a tótok, mikor szép lovainkon (amit a Hortobágyról kaptunk ajándékba) kecsesen ficánkolva becsimbolyogtunk a városba. Az örömujjongástól még a harang zúgást sem lehetett hallani. Sírtak boldog ságukban és mindent a legolcsóbb áron adtak Amikor Bukarestben 100 lei volt egy liba, akkor a csabai piacokon kész öröm mel adták 5 koronáért. Sőt ha éjjel házhoz mentünk érte, akkor még pénzt sem fo gadtak il s egész napokat görcsösen zokogtak végig, hogy mink: a felszabadítók tömtük öblös, sőt feneketlen gyomrunkba, Eltértem egy kicsit a tárgytól, hisze* arról a selyemfonod^ról akartam beszélni. Hát kérlek ott laktunk egy ideig, de egyszer meggondoltuk magunkat, ho'gy otthagyjuk Ciabát. No nem azért, mintha muszáj lett volna menni, csak már untuk magunkat Lett is nag£ sirás rívás nemcsak t városban, hanem az egész megyében. A lakosok a hajukat tépve jajveszékeltek az utcán hogyha Istent ismerünk, ne menjünk még el. Annyira mentek hogy esténként sötétebb utcákon még az órájukat, gyűrű, jüket is a zsebeinkbe rakták (amit természetesen felháborodva ellöktünk), csakhogy ottmaradjunk Dehát mondom ez mind nem használt, mert már untuk magunkat, a fehér kenyeret, a kacsapecsenyét amivel erőszakkal is elhalmoztak és vágytunk haza a paszulyos és pulickás tál mellé. A cipő is nagyon törte a lábunk és szerettük volna pompás bocskorunk felőlteni de szégyeltük, mert mi kulturnép vagyunk. Azután meg az éghajlat sem kedvező, mert az alatt a klíma alatt nem teremnek meg azok a filigrán kis állatkák, amit olyan élvezetes összefogdosni és bors helyett használni. Tehát, amikor már véglegesen elhatá* roztuk, hogy eltávozunk és nem vesszük tovább igénybe' a kedves csabaiak tartóztató vendégszeretetét akkojr valóságos búcsújárás indult meg hozzánk összetett ke zekkel könyörögtek, köntöseiket megszag» gatva és fejükre hamut hintve a gyász jeléül, hogy legalább vigyük, ami vihető. Ok szl/esen koplalnak és nyomorognak, csak a magyarnak semmi ne maradjon. Természetesen ez ellen erélyesen tiltakoztunk. hiszen mi nem vagyunk rablók, hogjr a kissé hosszú vendégeskedésünk alatt, amúgy is megviselt népet mégjobban kifosszuk De a határozott, sőt fenyegető kívánságnak már nem biríunk ellenállni és nehéz szívvel bár de megkezdtük a valósággal reánk oktrojált pakolást A lakosok maguk jöttek segítségünkre és a nekünk ajándékozott drága holmik alá még kocsit és lovat is adtak! En, mint a selyemgubógyár parancs, noka kijelenteltem hogy ha akármit is el' viszünk, de ezt a gyárat nem bántjuk, mert erre igazán semmi szükségünk sincs. Azt a kévés gubót amit mi igazhitű mocogánvok termelünk: megszoktuk enni. Erre a lakosok nagyon megharagudtak reánk Botokkal és egyéb alkalmatossággal felsze relve fenyegetődatek, hogy a végletekig képesek menni, ha le nem szereljük a gyá» rat. Annyira jutottak, hogy több katonát elkeseredésükben meg is vertek Mit volt mit tenni, mert ugyebár azt beláthatod kedvesem, hogy magunkat csak nem veretjük agyon, busán nekifogtunk a leszereléshez Láttad volna a civileket! Már kora hajnalban csákányokkal felszerelve megkezdték a bontást és bennünket hozzá sem hagytak nyúlni. Kijelentették, hogy evvel száz meg száz embernek vesz el a kenyere, de a magyarok megérdemlik. Irtó dühükben még az ablakokat is beverték, sőt néhány helyen a falat is lerombolták. I'gy aztán t gyönyörű gyárból csak i,üres, mocskos falak maradtak. A gépek csak 1921-ben kerültek vissza, amikor a székelyek fellázadtak é6 a magyarokkal együtt letaposták gyönyörű hazánkat, elvivén a sok holmit, amit tőlük elhoztunk úgyhogy nekünk eszerint semmi sem maradt Nc ne sírj azért drága kis szőröstalpu medvebocsora, tmajd ezer év múlva megint visszaszerezzük. — Farkas. — Szabászat! is Varrótanintézetemben a legújabb és legkönnyebb módszer szerint tanítok angol és francia szabászatot. Tanítványaim egy hónap alatt önállóan szabhatnak és varrhatnak. Tandíj fejében akár pénzt, akár élelmiszert elfoga* dok. Angol és francia varrást a legkénye sebb ízlésnek is megfelelően készítek. i£en«te Gizella Békéscsaba, Ferencz József-tér 1. szám