Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-03-25 / 25. szám

Cenzúrát: C. Turicu seful cenz . Egyes IZélS) Öra 1 korona Békéscsaba, 1920 március 26 Csütörtök XLV12. évfolyam 25 szém Megjelenik hetenként ictszer: Csütörtökön és vasárnap reggel. Slőfizetóal árak: Egcsz évre — 04 K Félévre 32 K Negyedévre — 16 K Egy hónapra— 6 K Mindennemű kéziratok ferencz Józsel-tér 20. izám alá küldendők. POLITIKAI LAP Szerkesztőség s kiadó ­liivatal : II. l.erület, Ferenci J.-tér (Búza­piac) 20. szám alatt. Megyei tolc.'on7. száis A hirdetési dijak hely­ben, mindenkor kész­pénzzel fizetendők.— Nyilt-tér rovatban egy sor közlési Jija 3 K Kéziratot a szerkesz­tőség aem ad vissza, A kéltpénz 50 százalékát kényszerkülesön gyanánt visszatartja az állam, amely ezért 4 százalékos állami elismervényt ad. — A postapénz, az 1 és 2 koronás érintetlen marad. — Zár alá veszik a inárc. 8-tól 18-áig elhelyezett összegeket is. — Moratórium a lejáró pönztártartozások fizetésére és bet^t kirétokre. (A „ftékésmegyá Közlöny tudósítójától) A kormány ma rendkívüli fontosságú és a gazdasági élet konszolidációjára és rekonstrukciójára dóntó kihátásu readeletet bocsátott ki Az uj rendelet, melyet SimonyiSema­dam Sándor irt alá, ugy intézkedik, hogy az Osztrák Magyar Bank által s Magyar országnak magyar közigazgatás alatt álló területén a forgálomban levő 10, 20, 25, 50, .100, 200, 1000 és |0,000 koronás bankjegyet magyar felülbélyegzéssel látandók el. Ezen bankjegyek március 18 napjától kezdve magvaj felülbélyegzés nélkül megszűnnek törvényes fizetési eszközök lenni Az emli tett naptól kezdve, ezekkel a bankjegyek kel bárminemű fizetést csakis abban az tsetben lehet érvényesen teljesíteni, ha azok a *nagycr felülbélyegzéssel már ellátottak. 1920 március 28 ik napjdtó) kezdve álta­lában bárkinek tilos magvar felülbélyegzés sel el nem látott ilyen bankjegyeket fizetési eszközü'. kövelelni, adni vagy elfogadni. Ha a jelen rendelet életbelépte előtt , a felek a felül nem bélyegzett, de a jelen rendelet szerint felülbélyegzés alá eső bank jegyekben való fizetést kötöttek ki. az ily kikötést afjelen refidelet hatályba léptének napjától kezdve, ugy kell tekinteni, mintha a felek magyar felülbélyegzésü bankjegyek­ben való teljesítésben egyeztek volna meg. Egyelőre nem bélyegeztetnek felfii és felfiibélyegzés nélkül továbbra is törvényes fizetési eszközül szol­gálnak az összes 1 és 2 koroná­sok, szintúgy változatlanul forga­lomban maradnak a postatakarék­pénztár által kibocsátott 5, 10 és 20 koronások. Mindenki a nála levő bankjegymennyisé get, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tu tafdona, március 18—27 ig valamely gyűjtő nelyhez felülbélyegzés végett beszolgáltatni köteles Hogyan történik a bankjegycsere ? A gyűjtőhelyek a felülbélyegzés végett beszolgáltatott bankjegyek összegének felét lelülbélyegzelt bankjegyekben kifizetik md sik felét pedig a tulajdonos nevére szóló pénztári elismervény kiadása mellett állam kölcsönként kapja vissza. Ha a gyűjtőhely nem rendelkeznék annyi felülbélyegzett bankjeggyel, hogy a félnek visszajáró ősz szeget nyomban kifizethesse, ak^or a fél­nek visszajáró öwzegről egyelőre nyugtát ád a~ gyűjtőhely, a nyugta ellenében azon ban ezt legkésőbb 8 napon belül kiszól gáltatni köteles. Egy darab 10 koronás bankjegy egy magában felülbélyegzés^ nem fogadható cl De nem fogadhatók el felülbélyegzésre az Osztrák-Magyar Bank által már behi­vott régi kibocsátású bankjegyek sem, Egyéb­ként bármily összeg elfogadható Aki 10 ezer koronás bankjegyeket szolgáltatott be az^ ezekből visszajáró összeget is 1,0.000 koronásokban kapja me? A beszolgáltató fél a felülbélyegzett bankjegyekben vissza járó összeget nem igényelheti ugyanolyan értékfokozatu bankjegyekben, mint ami­lyeneket beszolgáltatod, de kívánsága a rendelkezésre álló bankjegy mennyiséghez képest, a lehetőség szerint figyelembe veendő Budapesten több ilyen gyűjtőhely van, , mig a vidéken az állami pénztárak (adó­hivatalok) végzik el a becserélést. ^ Milyen lesz a pecsét? vA felülbélyegzés akként történik hogy a bankjegyeknek magyar szövegű oldalára a következő formájú és szövegű pecsét kerül; a 39 miliméter átmérőjű bordó vörös színben nyomott bélyegzőkép kívül belül fogazott és sima vonalakból alkotott ékitményes rajzokkal kitöltött köralajfot mutat melynek fehér mezejében a közé pen elhelyezett országcimert pajzsrajzot, macskakörőm között „Magyarország" szó veszi körűi. A vagyonadót állami elismervény­ben lehet fizetni. A pénzügyminiszter gondoskodni fog, hogy a felülbélyegzésre benyújtott bank jegyek visszatartott részéről kiállított elis­mervény utóbb a tulajdonos nevére szóló. állami „ elismervény re cseréltessék ki. Egyszeri vagyonadó behozatal ese­tén annak fizetésére az elismervé­nyen alapuló követelés teljes név­értékében lesz felhasználható és a követelést az állam teljed összegé­ben készpénz gyanánt fogadja el olyan földrészek vételárának fize­tésénél, amelyeket az államblrtok politikai célokra juttat E jogok gyakorlásánál, a kamatok fel­vételénél, a tulajdonos személv azonossá' gának igazolását fogják követelni és ezért a bankjegyek tulajdonosának saját érdeke, hogy a visszatartott összegről a pénztári elismervényt az ő saját nevére állítsák ki. Pénzintézeteknél vagy bármely cégnél » elhelyezett összegekre nézve a tulajdonos • követelése egész összegében. változatlanul ) fenmarad, kivéve az 1920 március 8-tól J8-ig bezárólag elhelyezett összegeket, amelyeknek* fele zár alá vétetik, s a zár alá vett összegek fölött a tulaj • j dónós nem rendelkezhetik Arról, hogy a ; zár alá vett összegekből államkölcsön cél- , jaira mennyit tartanak vissza, a pénzügy f miniszter'határoz, legkésőbb május 18 ig. \ Ha addig a döntés nem történik meg. a zár alá vett összegek végleg feloldottnak tekintendők. Budapest, mdre. 21. A moratóriumos intézkedések. Lejárt, vagy bezárólag 1920 április 18 ig lejáró pénztartozások fizetésére, ame­lyek a jelen rendelet hatálybaléptének, napja előtt kiállított váltón, csekken stb. alapulnak, 1920. április 25 ig moratóriu­mot engedélyez a rendelet. Pénzintézeteknél, vagy bármely cég­nél betéti könyre, folyószámlára, pénztár­jegyre, vagy nem kamatozó letétként á rendelet hatálybalépte előft elhelyezett összegekből a fél április 5 ig terjedő idő­ben kifizetést csak ugy követelhet, ha hi • telt érdemlően kimutatja hogy a kivánt ősszegé síi ját vagv hozzátartozóinak élet­fentartása céljára feltétlen szüksége van. Április 5. után a fél további intézkedésig akár egyszerre, akár részletekben követel­heti oly összeg kifizetését, amely a rende­let hatálybalépte napján elhelyezve volt, de az összegnek felét meg nem haladja. , Súlyos büntetés átesik az, aki felül ­bélyegző készüléket jogosulatlanul készít­tet, vagy készít, aki a felülbélyegzést meg­nehezíteni, meghiúsítani törekszik aki fe­lül nem bélyegzett bankjegyeket összetá sárol. Korányt pénzügyminiszter beszéde a pénzügyi bizottságban. N A pénzügyi bizottság ma délután § órakor ülést tartott, amelyen Klebelsberg Kunó gróf elnökölt." Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter rámutatott arra, hogy a bankjcgyinflá* ció a forradalom óta óriási mértékben nőtt. Kívánatos lett volna ezen inár előbb is segíteni, azonban kénytelen volt minded­dig várni, minljhogy ilyen fontos, a köz­gazdasági érdekeket ennyire mélyen érintő kérdésben a nemzetgyűlés közreműködése nélkül nem lett volna képes intézkedni Az államháztartás deficitje eddig ki­zárólag a bankjegysajtó működése utján volt pótolható. Ma már a volt monarchia területén alakult összes nemzeti államok a lebélyegzési eljárást végrehajtották, kivéve Lengyelországot, ahol tudomása szerint ma kezdik meg a lebélyegzést. Az kétség­telen dolog, hogy a bankjegyinfláció a je­len pillanatban csupán egy kényszerkölcsön utján állitható meg. Egy negativ előnye lesz a kényszer­kölesönnek, az, hogy azok az álhírek, ame • lyek a lebélyegzéssel és az állítólagos de­valvációval kapcsolatban már hónapok óta keringtek, végre megszühnek és igy nem lesz többé ok arra, hogy a közönség kezé­beh levő pénzt -továbbra is tezauráija. A mi a postapénzeket illeti, erre vonatkozó­lag az a nézete, hogy ezek a, kény szerkői*

Next

/
Oldalképek
Tartalom