Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-03-14 / 22. szám

BtKtSXEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba í*20 március 14 Március 15, Irt*-: Vr—ó; . . . Csodás emlékek ünnepe ; Március Idusa, vérrel megkeresztelt, könnyben meg fürösztött édes gyermeke a szabadság Iste* néqek légy üdvöz közöítürtk, a n.|gynevü elődök, a névtelen hősök erőtten utódai között! Igaz szivvel, szeretettel köszöntüi<k ! . . . . . Várva-várt ünnep, örömhír van veled márciusi szellő, magyar szellő hozott ide téged! . . . Mtjnj el minden tájra, min* den seivhez kopogtass ,bé szegény kis kunyhókba kérj szállást gazdag paloták ban . . Vidd üzenetünk a,

: szőke-Tisza le^ tiport partjairól a Kárpátok Bérééi, Erdéiy vadregényes tájira ... % . . . Aranyos délibáb ireszket még a rónán . . . Zöldclő pázsittól

1 $iszlik még a rnező , . fog még virág J&yilni lent a völgyek mélyén . . lesz lítég a holtak nak ' . . lesz féltámadása . . . lesz majd a magyarnak . . . lesz még szabadsága Mintha alakot öltene a* .élet; A termé szet kezdi Jerázni bilinegeit ~ . Lázas nyugtalanság yesz erőt rajtönk is, vágyak születnek' remények támadtok, a gondok felhői kergetve űzik egymást, hirdetve, hogy az fcmberi kebdbervsis élet honol. A nemzetek életi sem képez'kivételt. Ott is var? március, ott is feltámad . az uj életre keltő márciusi szellő . - . Ahol van még életerő, mely tettre buzdit ahQl van még öntudat, mefy a nemzeti hivatás ma gasztos hitéből táplálkozik, érjen bár égig a fejlődés utján elzáró hatalom ereje, kor bácsolja meg bár a tenger, csapkodó hullámait a szabadság ellen törő zsarnokság vesszeje : a szabadság napjának sugara "áttör miifden akadályon, a márciusi szellő avató csókjától támadnak hősök . . 1848. március 15 volt akkor! Mit <jc lente e röviden hangzó igénytelen pár' szó ? Azt hogy,a magyar nemzetre is kitö'tetei't a szabadság lelke. Egy pillanat alatt elvonulnak lelki szemeim^ előtt,; mint ködfátyolképek annak a fenséges tragédiának jelenetei, mellek vén Európa színpadán játszódtak le . . , Egy lánglelkü .költő ajkáról elhangzott a „Talpra magyar ! . . s talpra állt a hazában minden honfi . . . aztán 1000 en meg 1000 en rohantak aro= ham tü?ébe, s a bősök elszálló lelke esó hajtással röppent tova:'' „Isten áldd meg a magyart! . . 13ok, sok kép volna még, de szemem könnyben úszik, s a könnyár ban: Világos. Aradi.. . . A történeti igazságszolgáltatás, ezer éves hazánkat kórunkban is Ítélőszék elé állítja. Keblén melengetett hazátlan Haynauk elvezetik utolsó kálváriájára .. . Párisban már hantolják í ... De egykor megélemedett poraiból a csodamadár, Főnix madár, ugy e drága magyar földön kibontotta megtépázott szárnyát a Turul madár is . . . Ahol e szó * magyar" több, mint csupán elnevezés, hol szabadon szü letik a gondolat s nem öltözik a szolgaiéi* küség szennyes rongyaiba, hol szabadon doboghat a sziv : a romlatlan magyar nép eggyé lesz világosztó hatalmaknak, mint orkán zúgja fülébe: „nézzenek egy ezeréves fájdalomra ! ... s ha az a lap gyászjelentő, ezeréves ország sir ja, mind verje meg a nagy Isten aki nevét aláírja !

u Ma ünnepeljük hát a szabadság kitől* tetősének napját s a feltámadt Turul madár közénkérkezését Valljuk e napon, hogy aznap nem csupán emléknap lesz hanem maga az örökkévaló nap, az eltemetett, de mégis feltámadt szabadság soha el nem muló napja, mely kell, hogy ma és mindörökké az legyen, mert az maga az eszme: március 15 a szinbolum, a forma, a szabadság eszméje a tartalom : e kettő együtt él vagy enyész. Az isteni gondviselés megadta az őröklétre sóvárgó magyar nemzetnek, nagy ál dozatok árán bár, de megadta a reményt, hogy élni fog. E reményhez törhetetlen hűséggel ragaszkodunk 1 Március idusán ugy tetszik előttem a haza nemtője fejünk felett lebeg Intve és kérve, bátorítva és buzdítva . . . A népjogok nagy harcában ami hazánkkal kötött szerződés helybenhagyás pecsétjéért a jövőre mi vagyunk jótálók 1 Jövendőnk sorsa váltainkon nyugszik Ez a kötelesség, tiszta, szent láng hevítsen mind nyájunkat e napon Fogjunk Hát fegyvert nem egymás, hanem a tétlenség ellen Be csüljük a munkát, annakjgyőngyöző verej tékét Áldozzunk a szabadság templomá ban. A lemondás, hitvány, hazaáruló gyáva lélek legyen száműzve, mert velünk a rna gyarok Istene, a szabadság napja süt már tört láryrokon, eggyéfoH szivekert, * Békók oldódjatok! Láncok ^akadozzatok ! Sebek gyógyu.jatak ! Könnyek száradjatok ! Reménység ébredjen ! Hit életre kelljen! A csüggedés szűnjön ! A kétség oszoljon 1 Szabad a haza! Szabad az érzelem, szerethet imádhat Istent, testvért, ha zát és nemzetet Erről bgszéljen az ..évenkint megujuló tavasz ébredeset! . . S valahányszor közénk jön, legyen Gnn£p . . . emlékét felül ne tnulja inás 1 mert az lett, a szabadság., a remény. az lett az élet, a feltámadás fl RubineK-féle földbirtoK-reform alapjai. Nincs ingyenbirtok. Ötszáz holdon alul nincs kisajáti ás. Nincs szabad birtokforgalom. A nemzetgyűlés legfontosabb munká jának egyike a földbirtok reform lesz Ru binek Qyula földmivelésügyi miniszter, aki' ezt a tárcát az uj kormányban is minden, valószínűség szerint megfogja tartani, elkészítette tervezetét, amely lényegesen ;eltér a régi BuzáSíéle és tgyéb ismert reformtervektől. Rubinek tervezete szaktanácsko zás elé kerül és csak azután jut a nemzet gyűlés elé, de hogy mikor, azi ma még nem lehet meghatározni, mert a szakta nácskozást a tiszántúli érdekeltség nélkül" nem tartiák meg, a Tiszántúl pedig csak hetek multán vehet részt ilyen tanScsko záson. ,.• A közvéleményt * azonban kétségtele nül már most érdekelni fogja, mi a Ru binek féle. reform alapja. A „Békésmegyei Közlöny'

1 ^nék módjában van ismertetni s amely közlemény bizonyára széles körben fog érdelődést kelleni: .; Miijén birtokot lehet kisajátítani ? A reform alapja áz a gondolat hogy birtokhoz kell hozzásegíteni azt a dolgozni vágyó iöldmivesnépet amelynek egyáltalán nincs, vagy alig van birtoka. De ez nem történhetik a szerzett jogok sérelmével, a tulajdonjog elkobozásával és termelés, fő Ieg a többtermelés érdekeinek figyelmen kivül hagyásával Alapelv az, hogy e cél elérésére az állam kisajátítási jogot szerez bizonyos föld brrtokokra. Nem minden földbirtokra. Ezt a tervezet kifejezetten hangsúlyozza ötszáz holdon aluli tóldblrtortokra egyáltalán nincs kisajátítási jog. De még ötszáz holdon' felül sincs feltétlen kisajátítási jog. Csak abban az esetben, ha az illető község határában a közép = és nagybirtokok együttesen a község batára egész területenek egyharmadánál többet

! foglalnak el. A vételárat szabad egyezkedés vagy az ingatlanforgalmi tanács állapítja meg. A kisajátítandó földbirtok megszerzése szabad egyezkedés utján történik. Ha a kisajátítást kérő és a kisajátítást szenvedő fél nem tud megegyezni, akkor az ügy a megalakítandó ingatlanforgalmi tanács elé kerül, amely megállapítja a vételárat, E vételár ellen fellebezésnek van helye, a bír. fokügyekben illetékes bírósághoz és ped ' az összes fokozatokban. A biróság az ille^vidék áltál választott szakközegek meghallgatásával határoz. Kik kaphatnak a födlet ? A kisajátítási jog csak bizonyos, esztendőkön belül gyakorolható. Ha a kitűzött határidőn belül ezt a jogot nem gyakorbl' ták, a kisajátítás lehetősége megszűnik, a minek az a célja, Shogy a tulajdonos ne legyen örök időre a kisajátítás veszélyének kitéve, mert ellenkező esetben tartózkodni fog mindenféle beruházástól, ami a több termelést korlátozhatja A kisajátítás után megszerzett kisbirtok el nem idegeníthető. Korlátozó rendelkekezések fogják megakadályozni, hogy a kisajátított kisbirtokok üzérkedő^ célzattal összevásárolhatok és újból közép va: y nagybirtokká egyesithetők legyenek ^Kisijátitolt kisbiri-jit csak kisajátításra /I, cimme' biró kisgazdára vagy földmunkásra mehet át. A bit tokforgalom szabályai. Hogy a 'kisajátítást ki ne lehesser játszani, a törvénytervezet a birfakforgal mai engedélyezéshez köti -Száz holdnál ría gyobb földbirtok eladása csak a megála kítandó ingatlanforgalmi tanács' hozzájáru lásával történhetik Ez a tanács dönt ugyan ilyen nagyságú birtokok bérbeadása feléi is. A tanács első feladata minden birtok vásárlásnál annak a megállapítása, hog vájjon -nincs e a forgalomba" bocsitand birtokra a községnek, illetve a község igén> jogosult kisbirtokosainak vagy földmunká sainak szüksége Ha igen, ugy a tanác elsősorban az ilyen igényjogosultak számár ajánlja fel a birtokot és csak ezek igényé nek elbírálása vagy gyakorlása után dör az áruba bocsátandó birtok sorsa felett H az áruba bocsátandó földbirtok száz'\hoh nál kisebb területű, ugy, a község előlj&n ságát illeti meg az ingailaníorgalgii tanát jogköre / A kisajátítandó birtok ellenértéke késs pénzben vagy a^f^fek megegyezése szerin módon történj állam azonban a k „sajátítást ^zo^'ázám&rl is lehetővé tesz

5'aliikíiek nincs vagyonuk. E céiból járadék kötvények kibocsátásával járadékbirtokoka létesít és a kisajátító a birtok értékének év négy százalékát; ffeéti de ha időközben tő kéhez jut, ,ugy az jpgész hátralékos tartó zást egyszerre vagy részletben kifizethet A kisajátítók sorrendje A kisajátításhoz joga van mindenkinek. A sorrend azonban a tervezetben fokoza tosan meg van állapítva Másokkal szem= ben elsőbbsége Váií: 1 a hadirokkantak, 2. a hadi özvegyeknek és hadi árváknak, 3. az arany és ezüst vitézségi érem tulajdonosainak (éremilletményük tőkésítésével együtt). 4, akinek a község határában egy általán nincs.-birtoka, 5 akinek csak törpebirtoka van,' amely azonban előnyös gazdálkodásra ^alkalmas és igy toaább A fokozatok hossiu sorozata állapítja meg. hogy a kisajátítási igény milyen sorrendben ér« vényesithető. . II. II I M I I. |. | I

, ) Mult évi wírmésü óberndorfi íakarmáiprrépamag eladó Galgóczy Gézánál Szarvasiét 7. 5-lOholdastanyát a város közelében megvételre keresek. A Prónay utca 11. sz. ház eladó. Értesítést: dr. Róna Bertalan ügyvéd (Kugel ház) nyújt. ' Egy keveset használt 16—20 éves fiatalembernek megfelelő nyáriSltosy, átmeneti Kabíttal eladó. Megtekinthető I., Corvin-u. 26. st.