Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-29 / 18. szám

2 BÉKÉS5TEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba i^20 február I. mossál szemben formulázott követelései ellen, csak tartsák Hollandia hagyományos szokásait tiszteletben. 0 a maga részéről fölháboritónak tartaná, ha a holland nép ellene szegülne a kiadatásnak, amikor szemmelláthatőlag nagy bü nősről van szó De az Ítélkezést csak ugy tartja méltányosnak és jogszerűnek általános emberi és szigorú jogi szempontból, ha Vilmossal együtt Clemtnceaut és Lloyd Oeorget is törvényszék tlé állítanák, Wilsont pedig megtennék gyóntató páternek a börtönben, hogy kollégáit vigasztalja. Uj amerikai gyógy- és kötszeradomány érkezik Budapestre. Moffot ezredes nyilatkozata budapesti tapasztalatairól. A budapesti gyógy és kötszerhiány, arra késztette egy fővárosi lap tudósítóját hogy fel keresse Moffat ezredest, az amerikai vöröskeresztes bizottság budapesti vezetőjét és megkérdezze, hogy Amerika nem nyújt e ujabb adományokat a budapesti kórházaknak Az ezredes a következőket válaszolta : — Csak néhány óra kérdése — telelte az ezredes — leket, hogy ma, lehet hogy holnap érkezik nagy gyógy és kötszer szállítmány BU' dapestre Pdrisból. Teljesen tisztában vagyok a budapesti helyzettel és eszerint igyekszem a szükségletet fedezni. Kilátásban van egy másik akció is — körülbelül 50 000 gyermeknek akarunk cipőt és fehérneműt adni, de erről még korai beszélni A fővárosi laptudósító látogatásával egy ídejiilega „Newyork Times" munkatársa volt az ezredesnél, kinek a következő intervjul adta : — Amikor Pestre jöttünk a kórházakban nem volt szén, még vizet sem tehetett melegíteni, nem volt fehérnemű és nem volt ágyhuzat. Az egvik kórházban 800 ágy közül csak 300 ágyon volt lepedő, a többi ágyban csupaszon külett feküdni a betegeknek. Énhez fogható nyomort nem láttam — Kietlen szegénység és kétségbeejtő pusz tulás fogadott mindenütt A legszükségesebb fájdalomcsillapító szerek nem állottak az orvosok rendelkezésére Fertőtleníteni nem tudtak s még az operáló késeket sem tudták fertőtleníteni. — Bejártam a háború folyamán Észak Franciaországot, Németországot Ausztriát, de kijelenthetem, hogy sehol olyan nyomort nem ta pasztaltam, mint itt Már a háború utolsó évé ben is papirost használtak kötszer és vatta helyett. El lehet képz'elni, hogy milyenek voltak az állapotok a kommunizmus után. A csecsemő ket a kórházakban papirosba göngyölték. — Beteg lett az egyik amerikai katonám, egy kórházba vittem, ahol operálni kellett. Egy háromszög kötést kellett alkalmazni és a vászon, amit kapott, már egész sárga volt a sok hasz» nálattól és mosástól. Megtuntam, hogy már 35 operációnál használták. — A szegény gyermekekért majd mégha sadt a szivem Hidegben feküdtek kötszer és táplálék nélkül. Tejet nem kaphattak, mert nem vo t. Nem egy helyen mondta az orvos kétségbeesve, hogy : „nyolc napig élhet még csak ez a gyerek, ha nem kap tejet" j — Amikor megérkeztem a pesti kórházakban nem volt egyetlen gumi szopóka sem. Pá risból külön vonaton kellett cuclit hozatni, ad l dig kanállal etették a gyermekeket — De működésűnk nem csak a kórházakra szorul. A pesti polgárságot is teljesen tönkre, tette a négyéves háború és a két rettenetes for i radalom A munkanélküliség nagyobb mint bárhol a világon Napról napra tapasztalom, mennyire romlik a magyar pénz értéke és fel- j tudom fogni, mennyire nehéz a hivatalnokosz i tály, a birói kar és tanárok megélhetése. Az amerikai dollár több mint ötvenszerese itt a békeértékének és külföldi anyagot magyar pénzzel beszerezni lehetetlen. — Rengeteg a szegény, mezitlábos és éhhalállal küzködők száma. De azért ennek az életerős városnak a sorsa mégse reménytelen Es én épen igy bizom Magyarország felépítésében is. Rengeteg szántóföld terül el Budapest körül, vannak gyárai. Es ha megindul az összeköttetés Magyarország és a nyugati államok között, én hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy Magyarország túléli az irtózatos éveket. Az ame riksi nép jó szívvel sietett segítségére, mert tudja, hogy olyan népen segit, aki megérdemli. i Békéscsaba í | a világ legolcsóbb városa. Bizonyára mosolyognak azok, akik elolvas sák e cimet, hogy Békéscsaba a világ legolcsóbb városa. Mink, akik nyögjük a borzasztó drágaság nyomasztó súlyát bizony nevetünk, ezen az állításon S mégis igy van Olyan valaki mon dotta azt, aki mostanában jött haza Amerikából s a legnagyobb csodálkozással állapítja meg, hogy sehol olyan olcsón nem lehet élni, mint itten. A mult héten érkezett haza egy innen el származott uri ember Amerikából, aki rövid időn belül most jött másodszor haza Beszélgettünk vele és ezeket mondotta: — Egyszerűen érthetetlen, hogy milyen olcsón élek meg Csabán, Elmondhatom hogy Csaba a világ legolcsóbb városa. Nem is be szélek az amerikai viszonyokról de például Svájchoz képest itt valóságos Eldorádó van. Hazautaztamban például Svájcban egy tisztessé ges ebédért husz frankot fizettem ki Ezért a husz frankért Békéscsabán csaknem egy egész hétig élek mert hiszen ez itt hatszáz koronát ér és hatszáz koronából öt«hat napig uriasan ki lehet jönni. — De az amerikai viszonyok mellett is ért hetetlen állapotokat találtam, őszintén szólva, azért jöttem haza, megint vissza hogy körül nézzek, miféle árut lehetne az Óceánon túlról idehozni, hogy jó üzletet csináljak Hát erről szó sem lehet. Tessék elképzelni, hogy Amerikában egy pár príma cipő 17 dollár, költséggel együtt mire idejön mondjuk husz dollár Ez a husz dollár ma a 265 koronás árfolyam mellett ér Békéscsabán 5230 koronát. Ki ad nekem ennyit egy pár cipőért ? Hiszen elsőrangú cipőt vettem Csabán egy üzletben tegnap 700 koronáért. Rájöttem tehát, hogy akkor fogok jó üz letet csinálni ha megfordítva járok el, vagyis ha innen viszek ki portékát Amerikába, mert itt 3 dollárért remek cipőt vehetek, amit odakünn 17 dollárért eladok. Ha csak ezer pár ci pőt viszek ki azon nyerek — a költségeket le számitva — tiz dollárt cipőnként az ezer pár nál tízezer dollár Ezzel a pénzzel visszajövök Békéscsabára és kerestem 2 millió 650 000 K t, mig ha Amerikából hoznék ide cipőt, ugyanennyit ráíizetnék — Amerika nemhogy örvendhet azon hogy a dollárnak ilyen ázsiója van hanem kétségbe kell, hogy essék, mert kelet európai kivitele ab szolút tönkre van téve. Neki egy pár cipőt a dollár értékéhez képest ötezer koronáért kellene itt eladnia, ezt pedig senki nem tudja megfizetni Inkább vesz mindenki idevaló gyártmányt. Amerika saját valutájának zsírjába kell, hogy meg fulladjon, mert ipara elveszti ilyenformán a piacot Itt' van például egy tipikus amerikai cikk: az írógép Békében egy amerikai írógép belekerült 100 dollárba itt 500 koronába. Ma egy írógép odaát 300 dollár, ami itt 80 000 K jelent Ki ad 80.000 K t egy író épért ? Min denki fog német gyártmányú írógépet vásárolni, amit megvehet 2500 márkáért, tehát 10 000 Kt. Amerika irógép-gyáriparának a németek tehát olyan versenyt csinálhatnak, amilyenről azelőtt, amíg a gazdasági piacokért a háború meg nem indult és ezt a háborút Németország el nem vesztette, a németek nem is álmodhattak — Nagyon érdekes végig tanulmányozni az amerikai és a nagy angol lapokat, hogy mi lyen hangon irnak Magyarországról. A kommu nista uralom kétségen kivül sokat ártott önöknek, azonban ma egész Amerika rokonszenve Magyarország mellett érez. Az amerikai magyarok hatalmas agitációt fejtenek ki a béke revidiálása érdekében, különösen Vanderbitt Oladis, gróf Széchenyiné dolgozik igen agilis módon Magyarországért Nagy gyűjtést rendezett, mely. nek eredménye több száz millió korona s a sajtóban rengeteg cikket ír, Magyarország mel lett csinálva a hangulatot. Mikor eljöttem tőle, még sokáig, irigykedve bámultam a névjegyét, amely valami messzi nagy hatalom, a béke, a rend, a munka, a győzelem országának a szellőjét lehelte felém, amelyen pedig mindössze ennyi állott: ! TEL Beekman «5U ARTHUR GEORGE DÉNES •xport-import N'EVV YORK 150 Nasiau St. KRÓNIKA Vagy négy nap óta másról sem szól a nóta ha valakivel találkozom az utcán, mint ragyogó örömmel az arcán ezt sugározza felém, reggel, délben, este; „nemsokára felmegyünk már Pestre!" Tegnap azlán számolni kezdtem, Hogy hányan fognak utazni. S mit tetszenek gondolni hány utast számoltam össze csak egy nap; hétezerhétszázhetvenhét hölgyet és urat . . . Tehát ha jól számítom, nem ámitom tovább magamat, mert egy hónap alatt jem kerülhetek fel a pesti vonatra, annyi lesz az utas és utasnő . . . * Egy ifjúról — aki a színész matinén a közönségnek lejtett táncot — egy hölgy igy nyilatkozott: „Ez már kész művész, oly ügyesen láncol." * Pi jó anya kérdé tőlem bizalmassan, (kihez ismeretség füz) hogy a Balga szűz, vigjáték-e avagy dráma, s a leánya megnézheti-e e darabot nyugodtan és miért nincsen előtte ottan legalább ez a figyelmeztetés! ! ! Csak felnőtteknek ! J Én ránéztem csudálkozón, mélán, s mert nem szóltam semmit igy folytatá : na hallja, az ember méltán gondolhat valamit a cim után „Balga szűz". Mert elvégre, ha valaki balga azt még csak néha-néha hallja az ember ... de, hogy . . . szóval s itt egy sóhaj hagyta el kebelét. ügy-e bár elég, ezt nem kell tovább mondani ? Hja az ifjúságot nem szabad rontani I •K fi napokban az egyik földszinti páholyban fiatal urak ültek, ahogy illik szépen, fls egyik széken, amelynek véletlen támlája nincsen, „Emilke kincsem", mint a legfiatalabb ült. Ez még baj nem is lehetett, Azonban Emilke addig, addig feszengett s szemezett egy kis leánnyal, hogy háttal annyira hátra dült, mig egyszerre csak egy nagy puffanás és nem látszott más, mint két kapálodzó láb. fcogy ez tényleg megesett s Emilke leesett a jámbor színházi székről, ez se nem kacsa, se nem lud, mert „Egy férj, aki mindent tud", bárkinek felvilágosítást ad erről. Zi Z« | Csabán, VI Thurzó utca 22. sz. a. levő <f ház eladói i Bővebbet megtudható ugyanott 1—2=V. fi