Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-26 / 17. szám

Cenzúrát : C. Turicu seful cenz. I vasárnap I'—K Egyes szám ára ..... .... „_ .... csütörtök SÓ fül Békéscsaba, 1920 február 26 Csütörtök XLYII. évfolyam, 17 szám mzm Egész évre — Félévre — — Negyedóvre — Egy hónapra — 64-— korona 32- - korona 16.— korona 6 — korona _L Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­fKíf-tér (Búzapiac] 20. sa Megyei teleion: 7. szám, A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyílt-tér" rovatban egy sot közlési dija : 3'— K. Kéziratok nem adatnak vissza. á romSak kiürítik Békéscsabát. E hó 25-én, szerdán délben Mardarescu tábornok alá­írásával egy hivatalos katonai, hirdetmény jelent meg, mely tudtunkra adja, hogy a renaán megszálló csapatok Békéscsabát kiürítik. Egyszersmind felhívja a lakosságot, hogy óvakodjék a rendzavarástól. Reméljük, hogy mindenki a komoly napokon mérten fog viselkedni. A nemzetgyűlés első ülése. Kormányzóválasztás csak e lió végén lesz. A királyv.Haszísísról szóló hirek légből kapottak. Budapest, tebtuár 20. A nemzetgyűlés február hó 16 án, délelőtt tizenegy órakor a képviselőház üléstermében tartotta meg az első ülését. A nemzetgyűlés meg nyitásáról az alábbi részletes tudósítással szá mol be a „Békésmegyei Közlöny" az olva­sóinak : E hó 15 én az összes politikai pártok és a kormány képviselői a miniszterelnökségen érte kezletet tartottak, melyen az alkotmányosság helyreállításáról e's az államtői hatalom gya­korlásáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalták s azt elfogadták. Ezen javaslatok abban a for­mában és szövegezésben fognak a nemzetgyü­lés elé kerülni, melyet a "Békésmegyei Közlöny már vasárnapi számában közölt. Az értekezleten a miniszterelnök elnökölt, aki megnyitó beszédében hangoztatta annak rendkívüli fontosságát, hogy a nemzetgyűlésen a törvényjavaslatnak sima és sibgós letárgyalá­sát biztosítsák. Szükség van erre a külpolitikai helyzet, úgyszintén az ország belső nyugalma szempontjából, továbbá azért is, hogy az ideig lenes államfő tekintélye már ezáltal is emeltes­sék. A törvényjavaslat megszerkesztésénél abból az elvből indultak ki, hogy definitumok most ne törtenjenek és hogy a nemzetgyűlésnek telje­sen szabad keze maradjon arra, hogy a nyitva­maradt kérdéseket a békekötés utón szuverénül eldöntse Vonatkozik ez elsősorban a legitimi­tásra, annak eldöntésére, hogy a tron be­töltése iránt a nemzet miképen intézkedik; mindezeket a kérdéseket fentartották a bé­kekötés utáni időre, amikor az országnak most megszállás alatt levő részén is meg­ejtik a választásokat és nem lesz a nemzet képviselete csonka. Rubinek miniszter csatlakozott a miniszter elnök felfogásához, mire a pártok kiküldöttei megegyeztek abban, hogy a törvényjavaslatot a vita folyamán megállapított szövegben a nem­zetgyűlésen változatlanul elfogadják és hogy ahhoz a nemzetgyűlés elé való terjesztéskor a pártok részéről csak egy egy szónok fog hozzá szólani. A törvényjavaslatot csak harmadik vagy negyedik ülés elé fogják terjeszteni, mert az első üléseken formasági dolgokon kell átesnie a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés megnyitó ülése. E hó 16 án hétfőn délelőtt már nagy tő ; meg lepte el az Országház teret s kíváncsian \ lesték az uj képviselőket, meg a kormány fel ! vonuló tagjait. Diszegyenruhás rendőrök tartót ták fenn a rendet, mig az Alkotmány utcától a főbejáratig Bocskay-kalpágos katonák vontak kardont. Egymásután érkeztek meg a külön­böző köz és politikai nagyságok, akik az or szágház kupolatermében gyülekeztek össze. Ott volt József főherceg, Auguszta főherceg asz szony vezetésével míncn számottevő vezető így én A kupo'ateitui hj^ínias -lányai csodá latos harmóniában ölelkeztek az ünnepélyes diszmagyarral. Mindvégig a legkomolyabb han­gulat uralkodott s szinte minden arcon ott bo rongott a pillanat fönségessége és fontossága. Tiz órakor Csernoch János hercegprímás ünnepi szent misét celebrált fényes papi segéd' lette! Utána Petry Elek ref. és Rajfay Sándor ev. püspök mondottak magas szárnyalású könyörgő imát Az istentiszteletek befejezése után az ün­nepségre megjelent nem parlamenti tagok eltá voztak, a nemzetgyűlés tagjai pedig Angyal József háznagy vezetésével átvonultak a képvi selőház üléstermébe Huszár Károly miniszter elnök felkérte a nemzetgyűlés legidősebb tag­ját, hogy mint korelnök, az elnöki széket fog­lalja el. Bemáth Béla mint korelnök rövid, már előre megállapított szövegű beszéddel üdvözölte a parlamentet, majd indítványt tett, mely szerint tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlésnek még nincsennek házszabályai — a régi képviselőház megfelelő rendelkezéseit fogadják el és hogy a megbizó levelek megvizsgálására ne az eddigi szokásos hét, hanem csak négy osztály állapit tassék meg Ezután következett Huszár Károly ünnepi beszéde, melyet lapunk szűk terjedelme meg a fennálló cenzúra szigorúsága miatt sajnos nem közölhetünk. A miniszterelnök beszéde után az ülés vé í?et ért s a legközelebbi ülést, nem mint erede tileg azt tervezték, még aznap, azaz hétfő dél után hanem 18 án, szerdán tartotta a nemzet gyűlés. Szerdán a, második ülésen megalakult a képviselőház És pedig elnök : Rakovszky István, alelnökök : Simonyi Semadam Sándor és Vottlik József, jegyzők : Szabóky Jenő, Szcbő Sándor,, Pethes László, Kontra Aladár, Haller József Frühwirth Mátyás és Bródy Ernő, háznagy : dr Lukovlch Aladár a kisgazdapárt igazgatója lett A választás megejtése után Rakovszky Ist­ván megválasztott tisztikarral megjelent az elnöki emelvényen, helyet foglalt az elnöki szék ben s megtartotta a székfoglalóját Beszédének legfontosabb és iegszebb része a következő, amely egyszersmind súlyos vád is a mult par lamenti munkapárt abszolutizmusa ellen : „Az elnök legnehezebb kötelessége akkor áll elő ha mint a múltban megtörtént, akár a hatalom, akár a hatalom mámorától elkábított többség, a parlamenti szabadságot — amelynek alapja a feltétlen szólásszabadság, a képviselők immuni­tása, a házszabályok sértetlensége — veszélyez­tetni akarnák . Az elnöki székfoglaló beszéd ósjaz elnöki bejelentések után beterjesztette a kor­.mány a képviselők elé az államfői hatalom gya­korlásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot ki­adják a közjogi bizottságnak tárgyalás végett. Amint e bizottságok elkészültek a tárgyalással és a plé­num is elintézte, sor kerül a kormányzó meg« választására. A kormányzó választó ülés való­színűleg e hó 25 én lesz. Tehát sem az aradi király választó hir, sem pedig a nagyváradi kormányzó kikiáltás nem igazak — de legalább is koraiak. Anglia revidiálni akarja a békeszerződéseket. Paris, február 20. « Az angol közvéleményben egy idő óta mélyreható politikai változás megy végbe. Mióta a volt miniszterelnök, Asquith, a nagy liberális párt vezére kilépett a porondra és ki­adta a jelszót hOk?y revidiálni kell a versaillesi békekonferencia területi intézkedéseit, azóta egyre nyíltabban foglal állást ebben a kérdés­ben minden számottevő tényező Lloyd George engedett a németek kiadása ügyében, legutóbbi alsóházi beszédében már beismerte, hogy Ver­saillesben nem végeztek tökéletes munkát és Anglia sohasem fog elzárkózni az elől, hogy a hibákat kijavítsák. Az alsóház tegnapi ülésén pedig a leghe­vesebb ango 1. imperialista. Lord Curzon, a kül­ügyi hivatal vezetője közeledett Ausquith felfo­gásához és fentartás nélkül elismerte, hogy a versaillesi békeszerződések revízióra szorulnak. Azóta sok minden megváltozott — mondotta. A háború folyamán olyan titkos szerződéseket kellett kötni, amelyek ma megnehezítik az igaz­ságos kibontakozást Ma azonban a helyzet más és ehhez alkalmazkodni kell Ugyanezen az ülésen nagy tetszés mellett szólalt fel az an. gol munkáspárt egyik vezére, Adamson s fen­tartás nélkül elismerte, hogy a német szerző­dést nem lehet végrehajtani, annyira szigorú és hogy az angol alsóház nem ratifikálhatja az osztrák-, bolgár, török és magyar békeszerző déseket mindaddig, mig a helyzetet újból ala posan meg nem vizsgálták Ezek a megnyilatkozások egész világosan mutatják, hogy az angol közvéleményben, nagy­részt az amerikai szenátus magatartásának ha­tása alatt egészen uj felfogás van kialakulóban és ha a hóditó angol politikának olyan jelleg­zetes képviselője, mint Curzon, majdnem ugyanazt kénytelen mondani mint Asquith, akkor kell feltételezni, hogy Asquith, aki vissza akar térni a politikához és Lloyd George örökébe ülni, fellépésével nagy hatást gyakorolt az an­f olokra. A munkáspárt befolyása is egyre emel­edik Angliában és ez sem lehetett utolsó szempont akkor, amidőn Curzon is a versaillesi béke revíziójának szükségességét volt kénytelen elismerni Nem akarunk tul optimisták lenni, de az amerikai szenátus állásfoglalása és a ve­zető angol államférfiak ilyen megnyilatkozása után annyit joggal remélhetünk, hogy ha nem is azonnal, de belátható időn belül meglesz a hajlandóság az entente vezető hatalmaiban arra, hogy a rajtunk esett nagy igazságtalansá­got jóvátegyék, vagy legalább enyhítsék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom