Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-22 / 16. szám

Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. | vasárnap I"—K Egyes szám ára , csü<8ptök 80 fiI

| Békéscsaba, 1920 február 22 Vasárnap XLV1I. évfolyam, 16 szám Egész évre — — Félévre — — — Negyedévre — — Egy hónapra — — — 6t-— korona — 32-— Korona — 16.— korona — 6-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc Jócsef-tér (Bnzapiac) 20. ss Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 3'— K. Kéziratok nem adatnak vissza. A királyválasztás egyik legfontosabb teendője a február 16-án összeült alkotmányozó nemzetgyűlésnek. A „Békésmegyei Közlöny" még annak idején kifejtette álláspontját a királysági államforma mellett. Királyságot óhajt ebben az országban mindenki. Még a köztársaság hivei is belátják, hogy a magyar nép jellemével és természetével a köztársaság nem fér össze. Azonban ennek a kérdésnek a végső rendezése előtt olyan óvatosságot, olyan alapos megfontolást kell a nemzetgyűlésnek tanúsítani, amely szükséges egy ilyen életbevágó kérdés rendezéséhez. Mindenekelőtt már az első lépés helyes és jó volt: Magyarország államformáját hogy ne az utca, hanem a törvényes parlament határozza meg. Az utca hangulata szeszélyes, az utca szeretete vagy gyűlölete sürün váitozó. Hogy mi lesz a parlament erre vonatkozó döntése, az nem ketséges. Es most újból csak helyeselnünk kell, meri a magunK álláspontját látjuk diaaaira jutni a parlament ezirányu munkaprogrammjában. A nemzetgyűlés legelső teendője, hogy a jogrendet helyreállítsa, másodszor megalkossa a jövendő Magyarország alkotmányának az alaptörvényeit, harmadszor hogy meghatározza a király és a nemzet egymáshoz való viszonyát és az egymással szembeni kötelességeket és jogokat, negyedszer hamar mindezekkel készen van a nemzetgyűlés, csak ekkor s csak ezután fogja megválasztani a jövendő királyának személyét. Ez a munkaprogramm annyi mpgértést, annyi lelkiismeretet, igazán nagy akaratot tanusit, amelylyel szemben mindenki a legnagyobb bizalommal viseltethet. Aki elolvassa ezt a törvényjavaslatot, az kétségtelenül nyugodt szívvel láthatja, hogy a kormány és a nemzetgyűlés e véresen komoly időkhöz méltóan akar dolgozni. A magyar békekövetek gróf Apponyi Alberttel az élükön újból Neuillyben vannak s már átnyújtották a magyar kormány válaszát arra a békeszerződési tervezetre, melyet az ántánt aláakar velünk iratni. Sőt, mikor e sorokat irjuk, az is lehetséges, hogy a békedelegáció már a konferencia válaszát is átvette mint végleges, mint megfellebbezhetetlen parancsot. A mai hírszolgálat mellett a postakocsi lassúságával kapjuk a hireket és igy még nem tudunk tájékozódni, tiszta képet nyerni a mai helyzetről. Ha bármilyen lesz is az ántánt válasza, egy bizonyos, hogy a nemzetgyűlésnek ez a királyválasztási munkája szintén megmérhetetlenül fontos. Magyarország egész jövője, az ujabb ezer esztendeje függ ettől a munkától. Mink messzi Budapesttől forró imádságos szívvel kérjük a hatalmas Istent, hogy segítsen meg bennünket! Kivonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1. MiBdszok, kik nyilvános helyeben, pá

?yhudv^rokot', vonatof- ban, u cákon stb. ha cem is ro sz a&arattbi valódi, vagy kép Í«1$ híreket hirdetnek, terjítzsnek, me^viiainak, mely hirek hsdujüveieipfcrp, csipttok elhelyezésére óá azok niO/dnl iiair/*, vaíMuiot katonai halrtsfi^ofc intézd deseira e s álihiÉban véve a román htdsereg ügyeivel kfcpcso at> ban levő esemenjekro vonatkoznak. 2 Eíen bűncselekmények e'sö és utolpó fórumon a hadbíróság által egy évig ki jedö fogházzal és 2C00 leiig terjedő pémbirsí ggal lesznek büntetve. Midőn femi cselekmények avégből kö« vettetnek el, hogy ezáltal a kémkedést, vagy áru ést e ősegiísék, a h< diállspot büntető tőivéiíyei, — melyek érvényben varnak, lesznefc elkalnmva. Hóiban, tábornok. Az alkotmányosság helyreállítása és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezése. A kormány törvényjavaslatának hiteles szövege. A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuvere' nitás kizárólagos törvén} es képviselete, megál lapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918 évi november hó 13 napja óta szünetel továbbá, hogy Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tirícrri képviselt kúálysá gokkal és országokkal fennállott, feloszthatatlan és elválaszthatatlan egyUttbirtokolása a bekövetkezett események folytán megszűnt. A nemzetgyűlés mindezen tényékből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának. Megállapítja továbbá, hogy az 1916 éviju lius 21 ik napjára törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőháza 1918 évi novem ber hó 16 án hozott határozatával önmagát feloszlottnak nyilvánította, tőrendiháza pedig ugyanazon napon tartott ülísén e határozatot tudo másul vetie, tanácskozásait berekesztette, ami által az országgyűlés működése is megszűnt Mindezeknél fogva az államhatalom gyakorlcsa az alkotmány formák között lehetetlenné vált. Alkotmányunk alapelvének s a nemzet köz meggyőződésének megfelelően azl919 évi augusz tus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy a nőkre is kiterjedő általános, titkos és kötelező választójog alapján válassza meg az akaratának képvisele tére hivatott nemzetgyűlést, amely az államhatalom alkotmányos gyakorlásáról ideiglenesen gondoskodjék. A nemzetgyűlési képviselő vá'asztások ennek folytán az ország mindazon részei ben megejtetvén, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a meg választott képviselők 1920 évi február hó 16 án Budapesten, az országgyűlés képviselő helyisé' geiben egybegyülekeztek és nemzetgyűlésre ala • kultak. Az igy megalakult nemzetgyűlés a kö vetkező törvényt alkotja : I. fejezet. 1. §. A nemzetgyűlés jóváhagyja a kor* mánynak ama rendeleteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összejött. 2. § A nemzetgyűlés a magyar állam tör vényes képviseletének nyilvánítja magát, amely alkotmányunk értelmében jogosult az államhatalom gyakorlásának további módját rendezni. 3 A nemzetgyűlés tagjainak ugyanazt a mentelmi jogot biztosítja, mely az eddigi jog szabályok szerint az országgyűlés tagjait megilleti 4. §. A törvényhozói hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja. 5 § A végrehajtó hatalmat a kormányzói" tiszt betöltéséig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja. 6 § A magyar felelős minisztérium a kül« ügyek miniszterével, a kisgazdák, a népjóléti és munkaügyek, a nemzeti kisebbségek, valamint a közélelmezési ügyek miniszterével egészíttetik ki. E miniszterek ügykörét részletesen a nemzetgyűlés állapítja meg A honvédelmi miniszter ezután a hadügyminiszter nevet viseli. A király személye mellé rendelt miniszter állása megszűnik 7 §. A bírói hatalmat a törvény értelmé ben szervezett bíróságok a törvényhozás további rendelkezéséig a magyar állam nevében gya= korolják 8. § Az ország védelmére s a belső rend és biztonság fenntartásában való közremükö désre nemzeti hadsereg allittatik fel, amely a magyar alkotmányra tesz esküt 9. §. Az u n. népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvénnyel, rendelettel, vagy más elnevezés alatt kibocsájtott min dennemü rendeletei érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek a nemzeti tanács néven alakult szerveknek mindennemű rendelkezései és hatá rozatai is Az Országos Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározat és néptörvé* nyek töröltetnek. Felhatalmazza azonban a nem* zetgyülés a minisztériumot arra, hogy az u n. népköztársaság szerveinek rendelkezéseit ameny* nyiben a jogrend és a jogbiztonság érdekében szükségesnek* saját felelősségére, ideiglenesen hatályban tarthassa, vagy helyettük az alkotmány keretében a szükséghez képest uj rendelkezéseket állapítson meg. Addig is, amíg a minisztérium ebben a tárgyban intézkedik, az u. n. népköztársaság szerveinek rendelkezései, amennyiben tartalmuknál fogva az alkotmánynyal, a fentálló törvényekkel és a törvényerejű szokásjoggal nem ellenkeznek, vagy a törvényes meghatalmazás körében keletkeztek és még megszüntetve nem lettek, ideiglenes alkalmazásban maradnak. A minisztérium továbbá felhatalm&ztatik, hogy a törvényhozás további rendelkezéséig rendelettel megtehesse azokat az intézkedéseket, amelyek az u. n tanácsköztársaság szerveinek rendelkezéseivel létesített állapot megszüntetésére és a jogrend helyreállítására szükségesek 10. §. A nemzetgyűlés az 1919. év augusztus hó 7. napja óta az alkotmányos jogrend és « jogbiztonság helyreállítása végett alakult kor'.