Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-08 / 12. szám

Ceazurat: C. Turicu seful cenz. Egyes szám ára 80 fillér Bikéscsaba, 1920 február 8 Vasárnap tó 1 E!^ É XLV1I. évfolyam, 12 szám Igész érre — Félévr* — — Negyedévre — Egy hónapra — — ÍV— korona — 32-- korona — 16.— korona — 6-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKÁT LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc József-tér (Bnzaptac) 20. sz Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, a:ináenk«í készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-téí* rovatban egy sor közlési dija : J — JC, Kézirítok nem adatnak vissza. Kivonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1. Mindazok, kis nyilvános helyeken, pályeudv. rokou, vonatobbin, u cáfeon stb. ha nem is ro*sz aBörait-d valódi, va^y kfp zclt hirtket hirdetnek, terjpfz nek, mtgvi'at. nak, mei,v hirek hHáuinveletet-re, csapatok elhelyezésire én azok a o?dol ittiir;

j, vaibo iat katonai hatóságok intézkedéseire cs áliitlébcín véve a román htdsereg ügyeivel képcső at> ban IpvA espmínvekre vonnikoznsk. 2 E er. bűncselekmények első és ulo'só fórumon a hf-dMrósíg áhal egy évia terj< dő fogbó72üi és 2C00 .'eilg terjedő p*mbirgí g^at lesznek büntetve. Midőn fenii c?e'ekroócyek avégből bö« vetteimk H, fcopy ezáltal a feémkfd s*, vaty áru ást e őstgiipék, a h^dlálhpot büntető törvóryei, — melyek érvényben vannak, leszceu tlhaimazva. Hóiban, tábornok. VardóczyCserey Vilmos völt magyar alezredest összeesküvés vádja miatt több más társával együtt hadbíróság elé állitotíák a románok. A vád ellenük az, nogy Nagyváradon szervezkedtek azért, mert a román hadsereget hátba akarták támadni. E vád erőszakolt és gyerekes voltát mi sem igazolja jobban, mint az a kö,ülmény, melyet éppen a pör ügyésze mondott : „A vádlottak mintegy 700 főnyi sereget akartak összegyűjteni és alkalmas pillanatban . . * 700 főnyi kisded polgárőrséget fegyverek nélkül, de mondjuk fegyverrel a kézben akkor, amikor az ágyukkal, gépfegyverekkel, teljesen modernül több százezer emberből álló hadsereg áll messze előttük! Hát nem nevetséges vád ez ? Mink nagyon csodálkozunk ezen és szeretnénk megmondani annak az ügyésznek, hogyha a magyarokról el is lehet mondani minden rosszat, de azt, hogy a magyar ember ostoba, hogy a magyar ember gyáva, hátulról, orvul támadó, azt még a legrosszabb indulatu ellensége sem mondhatja el róla. Már pedig ez a szervezkedés az ő beállítása szerint ostobaság lett volna. Cserey alezredes vallomása, melyet a Keleti Újság részletesen közöl, telve van izgalmas, idegeket tépő részletekkel. Ez az „összeesküvés" még abban ai Időben történt, midőn a román újságok a i leghevesebben támadták a párisi békekon- | ferenciát azért a bizonyos Clerk-féle jegyzék követeléseiért Romániával szemben. Maga a L'Indepedance Roumanie, a román kormány hivatalos francia nyelvű újságja teljes szövegében közölte azt a jegyzéket, melyben bentfoglaltatott az antant azon követelése is, hogy Románia haladéktalanul vonuljon vissza az 1918. november 13-án megállapított határokra. Aki ezt olvasta, az csak természetes volt, hogy rögtön arra gondolt: mi lesz, ha innen 35. sz. rendelet. Mi, az erdélyi csapatok parancsnoksága a katonai törvénykönyv 32. és 57. szakasza értelmében elrendeljük : 1. A bélyegezetlen koronáknak a Tiszán való csempészet áthozatala tilos. 2. A bélyegezetlen koronák átvitele csak azoknak engedtetik meg, akiknek erre a katonai 2Óna parancsnokságtól engedélye van, amely engedélyben relsorolandó az összeg, ami csupán Budapestnek engedélyezett gabona és élelmiszerek megfizetésére lehet fordítani. Az engedély az átkelési ponton láttamozandó és csak egy átkelésre érvényes, 3. Az ellenszegülőktől, akik lebéjyegezetlen koronát csempésznek a katonai zóna területére, az összegeket elkobozzák és az illetők 1 hótól 1 évig terjedő elzárással büntettetnem. A vétkesek feletti Ítélkezés az illetékes hadbíró elé tartozik. 4. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a vétkesek azonkívül, hogy a katonai zóna területére bélyegezetlen koronákkal utaztak, még abban a tényben is vétkesek, hogy e pénzeket propaganda céljaira, vagy más céllal hozták át, arra törekedve, hogy az állam biztonságát veszélyeztessék : az összeg elkobzása mellett hadbíróság elé állíttatnak. Ez a rendelet a közlés után három nappal lep életbe. 1920 január 2. Az erdélyi csapatok parancsnoka : Mardarescu tábornok. kivonulnak a megszálló csapatok ? Mi lesz addig, mig a rendes reguláris magyar csapatok be nem jönnek ? A bolsevizmus réme kisértett bennünket és minden magyar embernek, tőt minden re .ár. 12k is a kötelessége, hogy a bolsevizmus ellen egész erejével küzdjön. Ha tehát Nagyváradon szervezkedés történt és ez a szervezkedés 700 emberrel dolgozott, az egész bizonyos, hogy nem a ma aránylag hatalmas román hadsereg, hanem a városi rabló, fosztogató csőcselék ellen szólott. Erről a tárgyalásról és annak részleteiről otthon, Magyarországon is tájékozódni fognak, aztán meg egyszer béke is lesz és akkor nagy szégyene lészen az uj, a modern, a müveit jelzőkre igényt tartó Romániának, ha ebből a kicsi bolha ügyből elefántot csinálnának, csak azért, mert szüksége van bizonyos köröknek az ilyen -sikerekre'. A tárgyalás még nem fejeződött be, de mink hinni sem merjük, hogy az ítélet ne fflmentő legyen. Nem tudjuk elképzelni, hogy egy ilyen igazságos és helyes gondolat megvalósításának az elkezdésért valaki is megbűnhődjék. Ma Romániának nagy szüksége van arra, hogy bölcsességet, okosságot tanúsítson, mert ő mint állam ma áll először a világtörténelem Ítélőszéke elé. Ezenkívül, mint a bukaresti lapok is irják, az orosz bolseviki hadak megverték a fehér seregeket és közelednek Besszarábíához. A jövőbe nem lehet látni s ki tudná megmondani, hogy nem-e lesz szüksége Romániának Magyarországra, ebben az Európát védendő harcban ? Az orosz bolseviki veszély még nem múlott el s addig, amig ottan nincsen rend, Európa, de az egész világ békéje is veszélyeztetve van. Ha a románok ugy használják ki uralmukat, hogy a magyarságot ellenségeikké teszik, annak nem az annyira óhajtott béke, hanem csak ujabb harc lesz az eredménye. A választások eredménye, A szavazás módja. — Keresztény nemzeti egyesülés: 67. — A kisgazdapárt 58 képviselővel jutott a parlamentbe. A magyarországi képviselőválasztásokat január 31 én lezárták. A rendelkezésre álló ada tok szerint a Keresztény nemzeti egyesülés pártja 67 kerületben győzött Az országos kisgazda és földmives pártnak 58 mandátum jutott, ezenkívül 4 demokrata és 2 pártonkívüli és 1 keresz« tény szocialista képviselőt választottak, 32 kerületben pedig pótválasztás lesz Közvetlen a választások előtt, a választóközönség tájékoztatására az alábbi tartalmú hirdetmények jelentek meg: Miután az uj választási eljárást nem mindenki ismeri és annak egyes részleteivel ma még sok intelligens polgár sincs tisztában, nem fog ártani ha a tekintetben, hogy a szavazás az urnák előtt miként történik, egyetmást följegyzünk Kezdjük azzal, hogy abban a teremben, amelyben a szavazatszedő küldöttség helyet foglal, az asztalnak minden oldaláról köny« nyer. hozzáférhetőnek kell lenni s erre az asztalra olyan urnát helyezni, amelynek a szavazólapok bedobására alkalmas nyilása legyen. A szavazás azzal veszi kezdetét, hogy a választó a szavazaíszedő küldöttség asztalához lép s az olnöktől szavazólapot, borítékot és plajbászt vesz át. A választópolgár ezután a mellékszO' bába, vagy az elrekesztett fülkébe lép s ott annak a jelölt- ek a neve mellé, akire szavaza. tát kivánja adni. keresztet jegyez Ennek megtörténtével, miután a szavazólapot a borítékba helyezte, a küldöttséghez tér vissza s a szavazó • lapot tartalmazó borítékot valamint az irónt az elnöknek átadja. Az elnök az átvett borítékot felbontatlanul és pedig ugy, hogy a küldöttség minden egyes tagja szemmel tarthassa, az urnába dobja Aki nem tud irni-olvasni, vagy aki olyan testi fogyatkozásban szenved, amely meg gátolja őt abban, hogy a jelölt neve mellé a keresztet odajegyezhesse, kísérőt vihet magával Ha a mellékteremben tartózkodó tovább marad ott mint amennyi időre szüksége van, az elnök valamely jeladással gyorsaságra serkentheti. Ha pedig még ezután is lustálkodik, egyelőre ki expediálják, tudatva vele, hogy most már csak a záróra alatt jelentkezhetik szavazásra. Ennyi az egész, ami a szavazás megejtésének módjára vonatkozik s majdnem kétségtelen, hogy a szavazásnak ez a formája senkit sem hoz nagyobb zavarba s igy nem teszi keservessé a szavazást, amit évtizedekkel ezelőtt a legszentebb polgári kötelességnek minősítettek, ami pedig ma muszáj dolog, ame ynek elmulasztását pénzbirsággal és miegymással büntetik, E 32 pótválasztás közül 13 kerületben kis« gazda kisgazdával áll szemben, ezeket a kerületeket tehát a kisgazdapárt már eleve magáénak számithatja. Ha tehát hozzászámítjuk az 58 vég* leges mandátumokhoz a 13 biztos pótválasztási mandátumot, akkor a kisgazda pártnak máris 71 nemzetgyűlési képviselője van. Bizonyosra veszik azonkívül a kisgazdák hogy a most megszállás alatt lévő tiszai vármegyék tulnyo mólag református földmives lakossága is kisgazdákat küld majd a parlamentbe. Azt hiszik, hogy mivel párisi jelentések szerint a: román hadsereg február 16*én ke. di meg a kijelölt határon belül levő területek kiürítését és febr. végére szándékozik befejezni, a választási rendelet értelmében 30 nap letelte után, tehát április elsejére a választásokat ezekben a kerüie« tekben is meg lehet tartani. Körülbelül 50 kerület közeli felszabadulását várják.