Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-12-23 / 103. szám
*es I ÁIU Békéscsaba, 1920 december 23 Csütörtök XLVII. évfolyam, 103. szám Zgósc évr« — Fftévre — Ifegyedévre — hónapra — 120— korona 60— korona 30.— korona 10-— korom Megjelenik hetenként kétszer t Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP SMfkexitőség és kiadohlvaUi: n. karülotj Ferenc Jóiwef-tér (Búzapiac) 20. sz Wej>y>>i teieíon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenko; készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija: 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. Az uj pénzügyminiszter igazi székelyre valló józan és amellett ravasz góbé ésszel ott ragadta meg az ország kátyúba jutott szekerét, ahol eddig legmélyebbre sülyedt a kerék : a pénzügyi sártengernél. Szépen kicirkalmozott szóvi rágok és mámorba ejtő jelszavak helyett a határozott célú és erős akaratú, dolgában biztos szakember nyers és rövid parancsa hallatszik. Nem siránkozás és kéztördclés, de éles vezényszavak, nem tunya ábrándozás, de átgordolt,, gyors cselekvés. Hegedűs Lóránt ma Magyarország pénzügyi diktátora, a legfőbb ur minden garasunk felett. A sok keserves, megizzadt béke-garas elkezdett gurulni a lejtőn együtt a háború konjukturás, röpke bankjegyeivel. Ember legyen aki ezt az áradatot megállítja. Hegedűs Lóránt erre a feladatra vállalkozott és olyan erős bizalom, annyi fanatikus hit sugárzik ki beszédéből, hogy már ez maga is megbecsülhetetlen energiát kölcsönöz ájuló gazdasági életünknek. Legyünk bármilyen felfogással, az az egy tény, hogy ezen a földön minden életnek első alapfeltétele az anyagi követelmény. Szellemi erőkifejtés csak anyagi jóiét vagy legalább is anyagi megélhetés mellet lehetséges. Es Hegedűs ezt az első alapfeltételt akarja biztosítani, hogy a magyarság szellemi ereje is össze ne roppanjon. Mert akkor végünk. Áz egyénnek is, meg a közösségnek is. Tervezetének eszmei gerince három pillér. Józanság az önzésben, emberséges indulat mindenki iránt és annak tudata, hogy magyarok vagyunk, Mintha mind a három ebbe az egybe, az utóbbiba futna össze. Magyarok vagyunk és magyaroknak kell lenünk, ha nem akarunk elpusztulni. Nálunk, mihelyt erről van szó, nem lehet és nem szabad lenni megosztó külömbségeknek, osztályharcnak, munkásnak és tőkésnek, szegénynek és gazdagnak, ilyen vagy olyan felekezetnek. Mi mindnyájan, akik itt élünk és halunk, igenis magyarok vagyunk — és jó magyaroknak kell lennünk. Ez élet és halál kérdése. Hiszen az imánk is ugy szól ; „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely." Az önzés helyét éppen ennek a célnak az érdekében a lemondásnak kell elfoglalni. Lemondani kell tudni, mert bármenynyire különösen hangzik is, ebből az egyénnek is csak haszna van. Itt a közösség érdekét fedi az egyéné. Magyarországnak ma első polgára, a kormányzó példát mutatott. A kormányzó lemondott az udvartartás fényéről, mert az ország érdeke ugy kívánja. Minden jómodu magyarnak ép ugy le kell mondani a maga háztartása fényéről, mert nyomorgó magyar polgártársa ugy kivánja. Lemondani a kereskedőnek, hogy élhessen a fogyasztó, kevesebbel beérni a gazdának, hogy neki lendüljön az ipar, a forgalom é3 viszont — ez kell, hogy lelki rugója legyen a felépülésnek. Ezért kell az emberi önzésnek kellő mederbe szorulnia, ezért kell emberséges indulattal eltelnie mindenkinek többi embertáisai iránt és főleg s elsősorban ezért kell. hogy áthasson mindenkit az a tudat, hogy mi egyek és magyarok vagyunk. A pénzügyminiszter expozéját egyelőre még nem lehet eredményeiben áttekinteni, igy tehát azt sem mondhatni meg, vájjon mennyiben válnak valóra azok az optimisztikus számitások, melyek a tervezetben le vannak fektetve. De egyet már ma is meg lehet állapítani: Hegedűs Lóránt beszámolója biztató reménysugárt csiholt azokból a szivekből, melyek már egy végzetes magyar betegség átka alatt roskadoztak és kijózanító megdöbbenéssel verődött azoknak az agyába, akik talán nagyrészt jóhiszeraüleg, de jelszavaktól, irányoktól, kaotikus tülekedéstől, a nagy megélhetési harctól vagy féktelen indulattól elvakultan tudatosan vagy tudattalanul hozzájárultak ahhoz, hogy ma igy állunk. És ha végre Károlyiék politikai együgyüsége vagy alávalósága, a kommün felkavart szenvedélye és betörő gazdálkodása s végül az utána kővetkező idők ideges kilengései, kétségbeesett tehetetlensége, rendkívüli és meggondolatlan önnyomoritása után visszatérünk a reális politikához és fantazmagóriák kergetése helyett a valósággal próbálunk leszámolni, mint ahogy azt az uj pénzügyminiszter célozza, ugy meg most, lerongyolódottan, csonkán és vérszegényen sincs mit féltenünk nemzetünk jövőjét. — ígérem, hogy felfogjuk támasztani gyermekeink, unokáink számára azt a hazát, amelyről ma csak álmodni szabad — mondotta Hegedűs. Az egyébként vékonypénzű, de keménykoponyáju és keményidegü székely góbét tartjuk olyan legénynek, aki meg is teszi azt, amit mond. Táviratok. Amnesztia a kommunistáknak. Budapest, dec. 22. A kormány elhatározta, hogy az emberiség legszebb ünnepére, karácsonyra amnesztiát adnak mindazoknak, akik abban a szomorú mozgalomban, mely bennünket ilyen lejtőre juttatott, részt vettek. A kormány amnesztia iránti intézkedése három részre oszlik, igy amnesztiát kapnak, 1. akiknek ítéletük 3 évnél rövidebb időtartamra szól, 2. akiknek ügye most van bírói eljárás alatt és az ítélkezés most van folyamatban. 3. azok, akik a kommün kitörése után hazafias érzéstől buzdítva, önfeláldozással akartak részt venni a haza megmentésének munkájában. nemzetgyűlés. Budapest, dec. 22. A nemzetgyűlés mai ülése iránt csak csekély érdeklődés mutatkozott, amennyiben a nemzetgyűlési képviselők nagy része elutazott már a karácsonyi ünnepekre. Az indemnitást harmadszori felolvasásban elfogadták, majd a földgáz további kérdésének tárgyalására került a sor, az interpellációk előterjesztése után pedig február hó 3-ig elnapolták a Mázat. A kormányprogramm vitájához többen voltak még feliratkozva, igy Andrássy, Rubinek, Friedrich és Szmrecsányi, reájuk azonban nem került a sor, csak majd ha a hatheti szünet után folytalják a kormányprogramm feletti vitát. Egyesek elállottak volna ettőí az interpellációtól, de Haller István kiadta a jelszót, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter működését figyelni kell. Teleki miniszterelnök hozzájárul ahhoz a javaslathoz, hogy a kormányprogramm feletti vitát szünet után folytassák, jj amelynek befejezésévei a pénzügyi javaslatok kerülnek tárgyalás alá. Szabad kereskedelem. Budapest, december 22. Politikai körökben még mindig a Hegedűs Lóránt hétfői beszédje az érdeklődés tárgya. Egyes politikusok kérdezősködésére Hegyeshalma Lajos ker. miniszter kijelentette, hogy a szabadkereskedelem egyetlen tényezője a helyzet megoldásának. A szabadkereskedelem felvétele azonban nem megy minden nehézség nélkül, szükséges elsősorban is mind az az intézményes intézkedés, amely a szabadkereskedelmet biztosítja. Ez elsősorban is nem rajtunk áll, hanem az úgynevezett utódállamokon. A miniszter reméli, hogy a gazdasági összeköttetést helyre tudjuk állítani, ehhez azonban az szükséges, hogy a közigazgatósági hatóságok a korlátoktól megszabaduljanak, biztositsák a szabad mozgást. Ennek a kérdésnek megoldása különben az összes érdekeltségek bevonásával fog megtörténni. Ezzel kapcsolatosan jelentik, hogy a kormányzópártban még mindig nem simultak el az ellentétek. A Windischgrátzcsoport aláírásokat gyűjt, amelynek alapján a kormányzópártból 19 nemzetgyűlési képviselő kilépése várható. Bonyodalmak Csehországban. Prága, dec. 22. A csehországi munkászavargások még mindig nem értek véget. Rahble csehországi város környékén a munkások dec. 17. óta sztrájkban állanak, miután elmozdították az összes hivatalnokokat, megszállottak a spirituszgyárat. Eddig 120 munkást tartóztattak le, de mert a zavargások tovább is tartottak, katonaság vonult fel, mely véres harcot provokált a katonaság és munkásság között. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.