Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-11-11 / 91. szám

~~ | fira 1*911 vl " ójoJÍ^L 4/ ^ • ; ' Békéscsaba, 1920 november 11 4 Csütörtök XLVIL évfolyam, 91. szám igén evt* - — - 120-— korona Megjelenik hetenként Negyedévre III £l ES "tszer« Csütörtökön POLITIKAI LAP !ít hónapra — — — ío-— korona és vasárnap reggel SMrkMitőiég és kiadóhiva- A hirdetési dijak helyben, mindenkor Ul: II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" saef-tér (Búzapiac) 20. sí rovatban egy sot közlési dija : 20'— K Magyal telefon: 7. siám. Kéziratok nem adatnak viasza. Az utolsó próba. Még csak néhány nap, aztán elérkezünk kálváriás magyar utunkon az utolsó stáció hoz. Ahhoz az időhöz, mikor az antantnak neveze t nagy egylet szolgái ránk teszik a koporsó fedelet s a rövid szögeken felhangzik tompán a kalapácsütés. És ezt az aktust ugy fogják majd hivni, hogy a trianoni békeszerződés szentesi lése. Gyászkoporsók mellett isfenszolgája szokott állani, aki viszontlátást hirdet az életben maradottaknak, vigasztalás ez a könnyenhivőknek, keserű viharzás azoknak a lelkében, akik kétségbeesettek. Ma mindnyájunknak, akik egy szépnek és nagynak látott Magyarország koporsója mellett állunk, megnyílik minden vérző sebünk és szomorú szavakat ad azoknak a sebeknek, amiket a keserű csalódás ejtett rajtunk. A lemondás a megpróbá'tatásoknak uj sorozatát tárja fel, jelenéseket, melyeken átment már a meggyötört magyarság. Idegen akaratok előtt kell meghajolni a megtört magyar büszkeségnek, annak a viharvert szálfának, mely ezeresztendőn át dacolt kelet és nyugat csapkodó viharával. Azok a fájdalmasan szomorú szavak, melyek a ratifikálás megtagadása ellen szólanak, minden magyar ember szivéből szólanak. Ez a szerdai nap szomorú egy dátum minden magyar léleknek, akik valaha a magyarság megszilárdításán, erejének megerősítésén fáratioztak. A nehéz órák elől nem lehet kitérni s bizonyára mélyen átérz tt, igazuk van, azoknak is, akik magyar érzésük minden erejével tiltakoznak ma. De a másik oldalon ott áll velünk szemben a kínos bizonytalanság, a nyugtalanító kérdés, a rém, mely a ratifikáció megtagadása esetén bizonyosan ránk szakad. Ma még van egy kicsike hely a szabad érzés és nemzeti gondolat számára, de ha ezt is elveszítjük, ha gazdaságilag teljesen elzárnak bennünket, ha részleges vagy teljes megszállás következnék, csak egy elnyomott sóhajtás volna minden szavunk. Ha mai helyzetünkben nem tehetünk egyebet, csak azt, hogy ezt a rémet elűzzük a fejünk felől, tán szolgálatot teszünk. Nem jó szántunkból kell ezt tennünk, de kénytelenek vagyunk engedni a hatalmi szónak. A kényszer sodor bennünket, amely kényszer ma még ellenállhatatlan erejével nehezedik a mi akaratunkra s olyan elhatározásokba és lépésekbe kerget, mely nem lehet soha komoly magyar elhatározás. A békének ez a ratifikálása, higyjük el, hogy nem fogja a mi jövendő sorsunkat eldönteni. Nagy jövendők eljövő eseményeinek összehatása életre hiv még bennünket s ez a közjogi elhatározás sohasem jelentheti a lemondást. Nekünk uj erőt kell hogy adjon a négy folyó földje arra, hogy valamikor letörjük az Írásról ezt a nekünk fekete pecsétet. Nagy koporsó mellett állunk a kárpátok koszorúi között, kálváriás magyar utunkon döbbenettel állunk meg az utolsó stáció előtt. De letöröljük a könyet s ökölbeszorított kézzel megyünk előre. Azokkal, akik ezt a nagy temetést rendezik, mi még találkozni akarunk. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. Táviratok. (Saját tudósítónktól). TI ratifikáció referensei. Budapest, nov, 10 A holnapi üljsen előterjesztendő béke előadóiul Balla Aladár, Huszár Károly és Jánosy nemzetgyűlési képviselők let tek kisorsolva. Még bizonytalan hogy a képviselők erre a szerepre vállalkozni fognak-e, amennyiben a kérdésben még nem nyilatkoz tak. Az elszakított nyugatmagyarországi részek képviselői folytatják a megkezdett akciót Már is megállapítható, hogy egységesen fognak fel lépni a béke ratifikációja ellen. Trancia képviselők Budapesten. Zürich, nov 10. Párisi jelentés szerint a fiancia kamara tagjainak nagyobb csoportja a béke ratifikációja után Budapestre jön, a magyarországi viszonyok tanulmányozása végett Az egész, mozgalom a francia kamarából indult ki s valószínűnek tartják, hogy a látogatásnak kedvező politikai hatása is lesz Véres dráma a Teréz-korul sarkán. Budapest, nov. 10 Ismét véres esemény lejátszódása tartja izgalomban Budapest lakosságát. Az elmúlt éj folyamán ugyanis a Terézkörút és Abbázia kávéház sarkán fél három óra körül hangos sikoltozásra és jajveszékelésre lettek figyelmesek a járókelők, akik odasietve, megdöbbenve látták, hogy egy 6-8 főnyi cso port hatalmasan ütlegelve, a földre tepertek egy embert. A szerencsétlen embert igyekeztek kisza« baditani a támadók kezei közül, ez azonban nem sikerült. Solta József .rendőr, aki szintén figyelmes lett a nagy lármára, a szemközti uton rohant a támadás színhelyére, de már csak ut közben találkozott a támadó csoporttal. A rendőr szerényen figyelmeztette a lármázó csoportot a rendes viselkedésre. A han gos társaság azonban ügyet sem vetett rendőr intéseire, hanem ahelyett a legdurvább és sértő szidalmakkal illették. A rendőr már távozni akart, mikor nem nagy távolságból hátba löt ték, A rendőr elővette szintén revolverét, a támadók után lőtt s aztán a kapott lövés következtében ősczeesett a kövezeten. Miklós József rendőr ellenőr a lövések za< jára elősitett, a támadók azonban a távolból még akkor is lövöldöztek. Miklós József rendőr segítségével a súlyosan sebesült rendőrt egy targoncára tették és bevitték az Edison kávéházba A t'madó csoport is visszafordult, nyomon követte a rendőrőket az Edison kávéházba, ahol megtámadták Miklós József rendőr ellenőrt és. akinek kezéből kicsavarták a fegyvert és többször rálőttek. Még az éjszaka nagy appará* tnssal indult meg a nyomozás a tettesek kiderítése iránt és annyit már is megállapították, hogy az egyik tettes a Gyáru. 6 sz. alá menekült Az esetről a rendőrkapitányság sürgős je lentést tett a belügyminiszternek. A sajnos ese< tet a parlament mai ülésén az egyes nemzetgyűlési képviselők már élénken pertraktálták. Tlemzelgtjütés. Budapest, nov. 10. A Ház mai ülésén Ra« kovszky István elnökölt, aki az ülést fél 11 órakor nyitotta meg Az első felszólaló Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő volt. Azzal kezdte beszédét, hogy tudomása szerint a kormány a földbirtokreform tárgyalását a ratifikáció miatt félbe akarja szakítani. Tudja, hogy sokan vannak, akik vele egyetértenek és ezt a békét nem szavazzák meg, épp ezért tiltakoznak e félbeszakítás ellen Utána Balla Szabó József képviselő beszélt Őrömmel szavazza meg a javaslatot mert ez nemcsak a népjólétet van hivatva előmozdítani mely által az ország meg' erősödése várható, hanem a reform megvalósításával pótolhatjuk a vesztett erőket is, mert a földbirtokreformnak a népesedésre vonatkozó kedvező hatása elmaradhatatlan következmény lesz. Magyar-lengyel tárgyalások. Rövidesen megindulnak a lengyel vonatok. Hosszabb tárgyalás után a magyar-lengyel kereskedelmi érintkezés fölvétele küszöbön áll és e célból lengyel gazdasági szakértők és dip« lomaták érkeztek Budapestre, hogy itt illetékes helyeken a megkezdett tárgyalásokat folytassák és azokat be is fejezzék. Magyar részről is meg van minden jóakarat hogy ezeket a tárgyalásom kat befejezzék, sőt különböző irányban folyik más és más tanácskozás, amelynek célja, hogy a magyar-lengyel gazdasági összeköttetés minél intenzivebb legyen A Magyar-Lengyei Kereskedelmi i. t., amely néhány héttel ezelőtt alakult, programmjához hiven máris hozzálátott a lengyel gazdasági érintkezés szorosabbá tételéhez Többrendbeli fontos gazdasági kérdés elintézése ügyében az uj vállalat meghatalmazottat küldött Bécsbe, aki onnan Varsóba utazik hogy a lengyel érdekeltekkel személyesen tárgyaljon. A magyar lengyel kereskedelmi r t. célja, realizálni azokat az elvi megállapodásokat, amelyek eddig ugy magyar, mint lengyel részről köttettek. Minden remény meg van arra, hogy a lengyel vonatok hamarosan megindulnak és ilyen módon létre fog jönni a magyar-lengyel közvetlen gazdasági összeköttetés és áruforgalom Terv magyar részről az, hogy ne csak Galíciát, hanem egész Lengyelországot meg lehessen szerezni fogyasztó piacnak. Vannak a két állam között kölcsönős megállapodások, igy bizonyos cikkek beszerzésénél kizárólag Magyarországot részesiti Lengyelország előnyben, viszont bizonyos árnk beszerzésénél ni is Lengyelországot fogjuk felkeresni.