Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-21 / 85. szám

1-50 K d Békéscsaba, 1920 október 21 Csütörtök XLVII. évfolyam, 85. szám Sgéas évre — ?é!évre — — Megyedévrs — 3tgy hónapra — — 120— korona — 60-— korona — 30.— korona — 10'— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI Í.AP itwreo**tőség és kiadóhivatal: II. kerület, Ferenc Jówef-tér (Bnzapiac) 20. s« Megyei telefon : 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér

1 rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. Kisgazda és kisiparos. Békéscsaba gazdáinak vasárnapi értekezlete hü tükre volta mi széttagoltságunknak. A forró levegőjű nagy teremben azok vo!tak, akik kisgazda cimen vállalták ennek az országnak a kormányzását, de megdöbbenve állottak meg a kötelezettségek előtt. A jogtalan elfogultság megnyilvánulása nem egyszer hangzott el, láttuk nyilvánvalóan, hogy a társadalmi egyensúlynak két hatalmas pillére, a gazda és iparos társadalom mennyire nem találja meg az összekötő kapcsolatot. Ismerjük jól a kisgazda társadalom helyzetét és méltányolni tudjuk mindazokat az aggodalmakat, melyek a kisgazda teherbíró képességének szempontjából elhangzanak, övéké a legnehezebb termelő munka és ma ugy állunk, hogy egy ilyén szükreszabott országnak jóléte és boldogulása a mezőgazdasági munka eredményétől függ. Amikor ezt elismerjük, meg kell állapitanunk azt is, hogy az ipari munka, az ipari tevékenység eredményessége viszont nem . függ össze a mezőgazdasági munka eredményességével. Az ipari munka függ attól, honnan és mennyi nyersanyagot tudunk előteremteni. Ezeknek a nyersanyagoknak beszerzése pedig még nagyon sokáig hiányozni fog, mert az országnak minden olyan részé meg van szállva, ahonnan eddigelé az ipari feldolgozásra alkalmas nyersterményeket kaptuk. Az anyagnak és az iparoskéznek hiányát éizi a mezőgazdaság. Itt lenne az a pont, ahol minden kisgazdának be kellene látni, hogy termelő munkájának minden fázisában csak egy segítőtársa van és ez az iparos. A dolgozó társadalom e két osztályának egymásra utaltsága sohasem volt szembetűnőbb, mint ma és sohse tünt ki jobban az az igazság, hogy a társadalmi termelésnek egyik éppen olyan fontos tényezője, mint a másik. Iparos nélkül minden íö:d- ' műves ember csak balkézzel tudná megkeresni a kenyeret, mert ahol föld van, ott eke is kell. • Ez az egymásra utaltság annyira nyilvánvaló, hogy nemzeti újjáéledésünknek ez az egymást kiegészítő két termelő ág alapja kellene hogy legyen annak, hogy ez az ország belekapcsolódjék a hatalmas történelmi múltba. Ez a meg nem értés, a folytonos egymásra utalás, egymás foglalkozásának, ugy a gazdaságnak, mint az iparnak előnyökbe vagy háttérbe szorítása végzetes lehet mindkét foglalkozási ágra. De egyenesen végzetes az oiszágra. Ébben a beállításban egész állami életünk egy nagy színpadi tragédiához hasonló, ahol hivatásuk szerint buknak a szereplők. Nem nehéz és nem háládatlan feladat, gazda és iparos között a szükséges kapcsolatot megteremteni. Es ha van csak egyetlen eszköz is, ezt az eszközt nem szabad mellőzni egyik részről sem, hogy közelebb hozza egymáshoz az ellenkező felfogásokat. A kenyérinségen, az általános drágaságon ez a megértés ha momentán nem is tudna változtatni, de az együttérzésben egységesebben tudna fellépni a magyar társadalom, mely erőt jelentene kifele. Megértés nélkül sem egyik, sem másik fél nem felelhet meg a termelés szabta kötelezettségnek, ezzJ a gondolattal meg kell barátkozni ugy a gazdának, mint az iparosnak, mert ez a helyi béke egyáltalán nem közömbös az ország jövője szempontjából. Mi lesz az elszakadt magyar egyházterületekkel ? Csernoch János biboros-horcegprimás, Petri Elek református püspök és űr. Kaffay Sándor evangélikus püspök nyilatkozata a Békésmegyei Közlöny fővárosi tudósítója számára. Budapest, 1920. október 19. Alig néhány napja, hogy a fővárosi lapok egy része aradi híradás nyomán megemlékezett az erdélyi katholikus nagygyűlésről, ahol Maj láth gróf, erdélyi magyar püspök állítólag kijelentette hogy alighanem kénytelen lesz a ro mán hűségesküt letenni, minthogy nem akarja elhagyni a helyét. Másrészt azt a félhivatalos bukaresti híresztelést is említették a lapok, mely szerint az erdélyi katholikus magyar püspökséget a közel jövőben a bukaresti érsekségbe ol vasztanák bele Illetékes helyen eljártunk ebben az ügyben s azt a felvilágosítást kaptuk hogy az utóbbi hir nem felel meg a valóságnak minthogy a katholikusokra vonatkozólag az egyházi adminisztráció még a bé«e ratifikálása után félévig változatlan marad Ez alatt az idő alatt véget kell hogy érjenek azok a tárgyalá sok, melyeket a Szentszék kiküldöttjének veze téséve*. a magyar, illetve a román, szerb és cseh katholikus egyházfejedelmek folytatni fognak és ezen tárgyalások eredménye gyanánt fogja a római: Szentszék döntését meghozni. Önkéntelenül felmerül tehát a kérdés, mi lesz az elszakított magyar egyházterületekkel ? Felkerestük ebben az ügyben a keresztény egyházak Budapesten tartózkodó vezetőit Min denekelőtt a katholikus egyházfejedelemhez, Csernoch János bíboros hercegprímáshoz látó gattunk el Őeminenciája Papnövelde utcai la kását, melyet Schioppa pápai nunciusnak enge dett át elhagyta és igy a budai primási palo tában fogadott bennünket, Magyarország hercegprímása hozzáintézett kérdésünkre a következőkben vá laszolt^: — Ebben az ügyben érdemlegesen nem nyilatkozhatok a nyilvánosság számára minthogy nem vághatok elébe a tárgyalásoknak, melyeket a megszálló államok egyházi kikül döíteivel kell lefolytatnom Arra a kérdésünkre, milyen az érintkezés most a megszállott területekkel őeminenciája a következőket mondotta: — Ez is olyan kényes téma, hogy hallgatásra kényszerit. Minden elejtett szavamból tőkét kovácsolhatnának a másik oldalon és már előre megismernék álláspontomat, érveimet és egész felkészültségemet. A nyilvánossággal csak ártanánk ennek az ügynek, amelynek pedig minden erőnkkel segítségére akadunk lenni Petri Elek református püspök igy nyilatkozott: — Az elszakított református magyar gyü Iekezetek adminisztrációjának kérdésével beha tóan foglalkoztunk szept. 28 án tartott zsinati ülésünkön. A konvent határozatokat is hozott, amelyek teljes részletességükben megtekinthetők dr. Benedek Zsolt konventi titkárnál- Nyilvános ságra hozataluk azonban nem ajánlatos mert hiszen mindenütt figyelemmel kisérnek bennünket ellenségeink és a mi intézkedéseinket köny • nyen meghiúsíthatnák. Egy kis tájékoztatásul : az elszakított gyülekezetek egyelőre autonom intézik adminisztrációjukat még pedig két esperes közül az idősebbik veszi át a vezetést, valamint az egyházbirói hatalmat is. Jelenleg az érintkezés úgyszólván a semmi' vei egyenlő. Örülünk ha egy egy hivatalos táV' iratunk át tud jutni Legjobban szenvednek az elszakadt egyházi szervek ezen állapotok miatt anyagi tekintetben. Iskoláink, kultúrintézményeink jórészt ismét kaptak támogatást és most tisztára a hivek jótékonyságára és közadakozásra vannak utalva Mi sok megfontolás után azt a megértő és észszerű álláspontot foglaltuk el, hogy lelkészeink, tanítóink, ha kényszeritik őket, tegyék le a hü ségesküt Sajnos, a tapasztalatok mutatják, hogy ez sem használ. A románok, szerbek, csehek csak addig tűrik meg az ilyen funkcionáriust is, amig mással, megbízhatóval nem tudják he• lyettesiteni. Akkor aztán könyörtelenül kiüldözik. Végül dr. Raffay Sándor evangelikus püspök igy válaszolt: — A megszállott területek egyházi admi nisztrációjának átalakulása sokkal bonyolultabb, semhogy egy interjú keretében el lehetne in téznL Amellett jelentékeny egyházjogi ismere teket követel. Röviden: a megszállott területekre nézve a presbiteri rendszerről áttérünk a kon szisztorialis szisztémára Megemlitjük a püspök urnák, hogy a katholikus egyháznál egyelőre marad a régi állapot. — A katholikus egyház kérem — feleli a püspök ur — ősrégi internacionális szervezet, igy hát könnyen átvergődik ezen a válságon, A nemzeti protestáns egyházakat azonban teljes mértéjiben sújtja a nemzeti katasztrófa A legutóbbi egyházkerületi gyűlésen — folytatta tovább — beszédemben kimerítően foglalkoztam az adminisztráció átszervezésével. A beszéd néhány nap múlva már nyomtatásban is megjelenik és pontos tájékoztatást nyújt. Ugyancsak itt néhány őszinte szót mondok a kurzusról is. Nyiltan és egyenesen, mint mindig szokásom, nem törődve azzal, hogy itt vagy ott tetszeni fog e Én nem tartozom másnak felelősséggel, csak a saját lelkiismeretemnek és az én Istenemnek. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen.