Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-01 / 10. szám

Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. B ékéscsaba. 1920 február 1 Vasárnap vasárnap I,— K Egyes szám ára j C9Ütöptök 8 0 XLVII. évfolyam, 10 szám Egész évre — — Félévre — — — Negyedévre — — Egy hónapra — — — 6t— korona — 32- - korona — 16.— korona — ft>— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­zsef-tér (Bnzapiac) 20. sz Megyei teleion : 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 3°— IC, Kéziratok nem adatnak vissza. Kivonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1 Mindazok, kik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, u cákou atb. ha netn ia ro s« aRarattal valódi, vagy k 'p ztlt hirekei hirdetnek, terj -tzsnek, megvi at. nak, mely hirek h-dinüveletetr^, Cáspiiok elhelyezőre 6i azok mo?daliiairf», valaa iat katonai hátságok intézkedéseire es általában véve a román hidsereg ütíyeivel ktpcso at» ban levrt eseményekre vonatkoznak. 2 E en büncse efemények e:eő és uto'só fórumon a hvdhirósftg által egy ívig terjedő fogházzal 2COO leiig terjedő p£nzbirsíg<>al leezüek büntetve. Midőn fenii cselekmény k avégből bö. vettetnek *»i, bo^y ezáltal a feémked öt, vagy áru ást e őst gi aek, a ludiálhpot büntető törvényei, — melyek ervéDyben varinak, lesznek alkalmazva. Hóiban, tábornok. 35. sz. rendelet. Mi, az erdélyi csapatok parancsnoksága a katonai törvénykönyv 32. és 57. szakasza értelmében elrendeljük : 1. A bélyegezetlen koronáknak a Tiszán való csem­pészet áthozatala tilos. 2. A bélyegezetlen koronák átvitele csak azoknak en­gedtetik meg, akiknek erre a katonai zóna parancsnokságtól engedélye van, amely engedélyben felsorolandó az összeg, ami csupán Budapestnek engedélyezett gabona és élelmisze­rek megfizetésére lehet fordítani. Az engedély az átkelési ponton láttamozandó és csak egy átkelésre érvényes, 3. Az ellenszegülőktől, akik lebélyegezetlen koronát csempésznek a katonai zóna területére, az összegeket elko­bozzák és az illetők 1 hótól 1 évig terjedő elzárással bün­tettetne*. A vétkesek feletti Ítélkezés az illetékes hadbíró elé tartozik. 4. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a vétkesek azonkívül, hogy a katonai zóna területére bélyege­zetlen koronákkal utaztak, még abban a tényben is vétkesek, hogy e pénzeket propaganda céljaira, vagy más céllal hoz­ták át, arra törekedve, hogy az állam biztonságát veszélyez­tessék : az összeg elkobzása mellett hadbíróság elé állíttatnak. Ez a rendelet a közlés után három nappal lép életbe. 1920 január 2. Az erdélyi csapatok parancsnoka: Mardarescu tábornok. Ausztriát öt évig kell élelmezni Magyarországnak — parancsolja a béketervezet, amelynek min­den súlyos rendelkezése között ez a leg­nehezebb büntetése. Hogy mit jelent az számunkra Ausztriát élelmezni, azt már tudjuk az öt évig tartó világháború keser­ves tapasztalataiból. Azonban most, ami­kor egyetlen reményünk a kivitelre szánt élelmiszer felesleg valutajavitó varázserejé­ben van, most ezt az élelmiszerfelesleget még a miénknél is rosszabb koronával fi­zető Ausztriának kell adnunk. A békeszerződés, mint ebből is láthat­juk, még a legkisebb részleteil en is, szinte igy mondhatni, le'kiismeretes pontossággal arra törekszik, hogy bennünket teljesen tönkretegyen. Ezt a békeszerződést igy el­fogadni ahogyan van: lehetetlen. Nincs az a kormány, amelyik ezt a felelősséget, ami egy ország halálos Ítéletének az alá­írásával reá hány — mayára vegye. A most összeülő magyar nemzetgyűlésnek kell afölött határoznia és határozatával a kormányt legalizálnia, hogy a békeszerző­dést elfogadjuk-e, vagy sem. Az uj nemzetgyűlés mikénti összeállítá­sáról még nem kaptunk pontos híreket. Annyit azonban már tudunk, hogy a kis­gazdapátí került többségre. Ez a többség azonban még nem jelent abszolút többsé­get, csak abban az esetben, ha a keresz­tény-biokkal fog fuzionálni. Már most az a kérdés, hogy az igy egyesült vezetőpárt hajlandó lesz-e arra, hogy eú a békét alá­írja? Mi a magunk részéről mindig azt hir­dettük, hogy a békét alá kell Írnunk, mert olyan mérhetetlen következményekkel járna a béke alá nem Írására — amilyent mi el nem tudnánk viselni. Hirdetjük ezt azért, mert bizunk Apponyi bölcsességében, bí­zunk Anglia gazdasági érdekeiben és bi­zunk a nemzetek igazeágérzetében, hogy lényeges módosításokat fogunk kapni az uj uj békekonferenciától. De ha nem, ak­kor bizunk a magyarok Istenében, hogy kitartásra, munkára fogja összetartani ezt a maroknyi népét és igy minden erejét megfeszítve a hazájáéit, a hazája ezeréves dicsőségééit fog dolg#zni. A Friedrieh István — József íóbereeget Szent Jobb könyörgő k&rmsnet. — Horthy főve­zér körútja. — Grúí Slgray — Rubinek ellen. Közvetlen a választás előtti nap Friedrieh István magyar hadügyminiszter a budapesti IV=ik választókerületben programmbeszédet tartott s a következőket mondotta : — Ezekben a történelmi napokban nem gyászjelvényeket hanem egy tiltakozó nemzetet akarunk látni Még nem pusztult el semmi és közel van a nagyszerű Phönix feltámadása Jobb kezekbe, mint Apponyié nem lehetett a béke tárgyalás sorsa letéve A képviselőválasztás most egy uj honfoglalás, mely hivatva van Magyar­ország ujabb ezer esztendejét megalapozni. Nagy eredmény már az is hogy Budapestből ebből az internacionális pestisfészekből "egy erős, ke resztény és nemzeti Magyarország alapját terem­tettük meg. — Azzal vádolnak, hogy én kardot csőr­tetek, hogy az entente ot támadom. A világsajtó azt hirdeti, hogy én háborúra uszítok, pedig ezt én nem teszem. Mi nem uj háborúra készülünk, de most, mikor Oroszországban uj lendületet kapott a bolseviki áradat, mindenre elkészülten kell állanunk A magyar nép ezer esztendőn keresztül állította meg a Kárpátok alján a kelet ről jövő borzalmas áradatokat A világtörténe lem ismétlődik és ha a bolsevizmus rátör, to vább terjed, akkor megint a Kárpátokon fog vérezni a magyar nemzet, hogy az európai kul­túrát védje. Előbb az internacionalizmussal kell végeznünk, mely nerm? 5/in lobogók he lyére a vörös rongyot tüzie, mely a Himnuszt az Internacionaléval cserélte fel Az internacionalista izgatók üldözésére rá­térve kijelenti, hogy aki Magyarországon még egyszer fölemeli karját az állam-eszme, a keresztény vallás és a trikolor ellen, az egy órán belül halál­fia lesz. — A nemzetgyűlésnek olyan törvényeket kell hoznia, hogy lehetetlenné váljék ebben az országban minden izgatás az állameszme ellen. Ne prédikáljanak olyan sajtószabadságról mely a nemzetet szivében érzésében, becsületében or­vul megtámadja. Hajlandók vagyunk tót. né­met testvéreinknek autonómiát adni, ha vissza­jönnek az ezeréves Magyarországba Természet­ben való lakást és élelmiszereket kell juttatni a derék köztisztviselőknek Ép ugy nem szabad sorsára hagynunk azt a tisztikart sem, amely négy és fél évig vérzett értünk három harctéren. — Nem akarok kitérni az elől a kényes kérdés elől sem, hogy kit tartok az ideiglenes államfői méltóságra a legalkalmasabbnak Azt az embert aki minden.'politikai versengésen felül állott aki katonailag a legmagasabb rangnak birtokosa, aki a kommunizmus idején nem sza­ladt külföldre, hanem velünk együtt végigszen­vedte azt, aki azon az [[augusztusi éjszakán az újonnan alakult kormány parancsára egy Man licherrel kezében, mint közkatona állt oda a Bristol elé e szavakkal: „Parancsoljanak velem magyar testvéreim" Ez az én jelöltem: József főherceg őfensége. (Zugó taps és éljenzés) Az óriási lelkesedéssel fogadott beszéd után a tömeg lelkesen ünnepelte József főherceget és Friedrieh Istvánt Szent Jobb könyörgő körmenet. A tiltakozás és szomorúság megrázó meg­nyilatkozása ünnepi áhítatban vonult végi?'Bu­dapesten, hogy kifejezést adjon végtelen fájdal* mának és elkeseredésének az elviselhetetlen békefeltételek miatt Szent István Jobbját vitték a napokban vígig ünnepi gyászkörmenetben a főváros utcáin Budapest gyászoló százezreitől kisérve Délután félnégy órakor kezdődött a megrázó áhítatos ünnepi szertartás a Ferenciek templomában A templom előtti teret ezrek és ezrek lepték el és a Bazilikához vivő egész ut vonalon különböző testületek társulatok isko­lák, egyesületek küldöttségei állottak ünnepi diszben sorfalat. Délután félnégy órakor auto« mobilon hozták Szent István jobbját a Ferenciek Jemplomába. A Szent István jobbot dr Mészá­ros János érseki helynök és a szent jobb állandó papjai kisérték Az ereklye megérkezése után a templomban ünnepi szertartás vette kezdetét, amelyet dr Csernoch János hercegprímás pon­tifikált. A szertartás után nagyszerű körmenet­ben a templomból a Kossuth Lajos utcán, a Károly körúton és a Vilmos császár uton át a Bazilikába indult a szent jobb körmenete. A menet élén egy szakasz díszruhás lovasrendőr, egy század diszbe öltözött magyar baka, azután a papság és a szerzetesek majd pedig a szent jobb következett. Szent István jobbját a városi tanács teljes testülete Bódy polgármesterrel és az egyetemi tanács küldöttsége követte Két ol­dalról a két testületet a koronaőrség és dara­bont testőrség tizenkét tizenkét díszruhás ala­bárdos vitéze kisérte. A szent jobb után a fő­papok. köztük Csernoch hercegprímás, utána egyenruhában József főherceg és fia. majd Hu­szár Károly miniszterelnök, Hothy fővezér, gr ót Apponyi Albert és a kormány valamennyi tagja. A menetben felvonultak Pest vármegye küldött­sége, Rádii Gedeon kormánybiztos főispán és dr. Agorasztó Tivadar alispán vezetésével. A Szent István Bazilikánál Auguszta főhercegnő leányával, Zsófiával és Horthy fővezér felesége várták a menetet A Bazilikában Zadravecz Ist­ván ferencrendi szerzetes, a fővezérség tábori vikáriusa mondott szent beszédet, majd a her­cegprímás mondotta el Könyörgését. Az ünnep-

Next

/
Oldalképek
Tartalom