Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-23 / 77. szám

Ára 1*50 K Békéscsaba, 1920 szeptember 23 Csütörtök Egész évre ~ Félévre — — Megyedévre — így hónapra — — 120— korona — 60- — korona — 30.— korona — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer i Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Sserkeastőség és kiadóhivatal : II. kertilet, Ferenc Jóstef-tér (Búzapiac) 20. sí Megyei teleion : 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkot készpénzzel fizetendők. —„Nyilt-tér' rovatban egy sor közlésK dijrf: 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. A magyar béke. A magyar béke nem béke. A neuillyi okirat nem lehet alap, de különösen nem itt, mikor a magyar állam az állami élet további fejlődésének minden lehetőségétől meg van fosztva. Sokat elhangzott, a mi fájdalmas igazságunk ez, nem is azért mondjuk, mintha ezt a keserű szenteneiát mindenki ott ne viselné a lelke mélyén, hanem ugy vagyunk véle, mint a szenvedő emberek, akiknek a kipanaszolhatás már egy vigasztalás. Mi rombadőlt hazánk felépítésén teljes erőnkkel dolgozunk. Karunkkal anyagi javakat termelünk, a fekete rögön életet az élethez s szent hittel várjuk az Idők teljességét, mikor Kárpátoktól az Adriáig minden magyar lesz ismét. Mondjuk pedig mindezt abból az alkalomból, hogy Németország egy nagyon tekintélyes sajtóorganuma foglalkozik velünk és ha a szimpatikus szavak nem is segítenek rajtunk, annyi eredménye talán mégis lesz, hogy a német közvéleményben felidézi a múltnak emlékét. Mert hiszen Németországnak még tudnia kell, mekkora véráldozatot hozott a magyar a német sikerekért s odaadta a betevő falatját. Németországban azóta is csak kevés s?ó esett rólunk. Lehet ennek oka az is, hogy a birodalmi kormány is állandó válsággal küzd, az is, hogy itt Európa közepén csakugyan társtalanok vagyunk és hogy a germán önzés nem kisebb az angolénál. Németország sajtója felemelhetné szavát érdekünkben többször is és máskor is. Azokat a gazdasági érdekszálakat, melyek Középeurópát összefűzték, nem lehet máról holnapra megszaggatni. Németország, mikor a hamburg— bagdadi kereskedelmi vonalról álmodott, amikor ezzel el akarta vágni az angol kereskedelem útját, a mi vérünket is felhasználta. És most, mikor szegények és kifosztottak vagyunk, újra vannak nekünk is nagy gazdasági érdekeink, amelyek közösek Németország gazdasági érdekeivel. Igy a Duna-hajózás kérdéséhez nem kevesebb érdeke fűződik Németországnak, mint nekünk. A partmenti államok közül a szuverénitás joggal minket illetne, a hajózás székhelye pedig Budapestet. Csipp-csupp államok, melyek iparban, kereskedelemben, kulturában alacsonyabbak a magyarnál, elveszik tőlünk ezt a hatalmas gazdasági erőforrást, de egyúttal tetszés szerint állják útját a német ipar produktumainak. Kell, hogy ez a közös gazdasági érdek acélosabb akaratot, a határozott akaratok hangját váltsa ki a német sajtóban, hogy ezáltal a mi érdekeink is hathatósabban legyenek védelmezhetők. Nemcsak gazdasági, de politikai érdekközösség is követeli, hogy a mi megsemmisítésünket célzó törekvések ellen a német sajtó is hallassa szavát. Az az uj politikai csoportosulás, mely magát kis entente-nak nevezte el, nemcsak Magyarország leszorítására alakult. Bár geográfiai lehetetlenség Prága és Belgrád között föderációt létesíteni, de ha mégis sikerül, ismét csak Magyarország lehet az az állam, aki a föderált államok között országutat ad, aki az összeköttetést közvetíti. Ezzel az uj politikai csoportulással szemben nekünk is védelemre van szükségünk, de Németországnak is. De mi el vagyunk zárva. A mi híreink elferdítve, megcsonkítva jutnak a külföld tudomására és az igy szándékosan terjesztett hirek félrevezetik a külföld közvéleményét. Minket megfosztottak hatáifeinktól, jö* vendő fejlődésünk mindái leletőségétől, de a német a megpróbáltatások között is magán viseli az erős karaktert. Ép azért örülünk szívből a német újság objektív ítéletének, mert hisszük, hogy szava tulhat a német határokon. Ankét a közigazatás reformjáról. A napokban nagyobbszabásu értekezlet volt a belügyminisztériumban, amelyen a vármegyei, törvényhatósági és községi képviselőtestületekről szóló törvényjavaslatot vitatják meg. Az Az ankétra a nemzetgyűlés több tagja kapott meghívást Az értekezleten a vármegyei törvényható • sági bizottságok megalakításáról szóló törvényjavaslatok előadói tervezetét tárgyalták meg A tervezet szerint a vármegyei törvényhatósági bizottságok teljesen demokratikus alapon épül nek fel. amennyiben a választás a törvényható Ságokban és községekben az általános titkos választójog alapján történik, amelyet az a körülmény is indokolttá tesz, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottságoknak politikai hatáskörük is van. A törvényhatósági bizottság és a képvise lőtestület összetételére a tervezet különös fi gyeimet fordit annyiban, hogy a vármegyék és községek amellett, hogy saját belügyeiket intéző gazdasági közületek, önkormányzati szerveik utján egyúttal az állami közhatalom gyakorlá sának is jelentékeny részesei Ezért a törvény haiósági bizottságnak és a képviselőtestületnek olyan összetételéről kell gondoskodni, amely lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzati kö« zület belső ügyeit azok intézzék, akik arra első sorban hivatottak, amely összetétel egyúttal az állami közhatalomnak egységes irányban való intézését és a közigazgatás eredményes mükö dését is biztosítja. A belügyminiszter a törvényjavaslatot a közel napokban fogja a nemzet' gyűlés elé terjeszteni. Táviratok. Befejeződtek a Romániával folytatott tárgyalások. Budapest, szept. 22. Azok a tárgyalások, melyek napok óta Magyarország és Románia kiküldöttei között folytak, befej jeződtek. A megállapodás pontjait a legi közelebbi időben realizálják. MegállapoI dás történt abban az irányban, hogy az eltulajdonitott vasúti mozdonyokat és kocsi\ kat a románok visszaadják, vasat, szenet I és a szükséges üzemi anyagokat Magyarj ország rendelkezésére bocsátják. A magyar I és román kormánynak a további kérdé| sekben mielőbb megegyezésre kell jutni, | mert különben a MÁV nem teljesítheti a ; megegyezés határozmányait. 77 lengyel-orosz béketárgyalás. Riga, szept. 22. A Rigában összeült békedelegátusok ugy lengyel mint orosz részről megállapították azt a tényt, hogy mind a két fél népe óhajtja a békét. Ugy Lengyelország, mint Oroszország népe a : hosszú háború következtében inség előtt | áll. A lengyel békedelegátusok azon kövei telésére, hogy Oroszország szereljen le, j kijelentették az orosz kiküldöttek, hogy | Oroszország azt a követelést nem teljesítheti, miután ugy Angliával, mint Franciaországgal a mai napig is hadiáüapotban van. Nem zárkóznak el azonban ama kívánság előtt, hogy a hadsereg mai létszámát csökkentsék. JTJillerand elnökjelöltsége. Paris, szept. 22. A Neue Freue Presse jelenti, hogy Millerandnak azon kijelentése, mely szerint a köztársasági elnökséget elfogadja, az egész európai politikai közvéleményt nagyban foglalkoztatja. Nyomban számos kombináció indult meg, hogy ki legyen Millerand utódja. Politikai körökben ugy vélik, hogy Millerand Poincarénak fogjaa miniszterelnökségetfelajánlani, aki egyúttal a külügyminiszteri tárcát is vállalja. Take Jonescu agitációja, Páris, szept. 22. A Journal des Debatt prágai jelentése szerint Take Jonescu a napokban Prágába érkezik, hogy a ruthén kérdés megoldásáról a cseh körökkel tanácskozást folytasson. Politikai körökben ugy vélik, hogy ez a látogatás nemcsak a ruthén kérdéssel áll összefüggésben, hanem egyúttal uj utakat keres a kis entente politikáját illetőleg. Ügyanis a román politika törekvése az, hogy mindenekelőtta gazdasági és közlekedési kérdések megoldását segítse elő.