Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-08-19 / 67. szám

Békéscsaba, 1920 augusztus 19 Csütörtök ígtaz svíí — ítievre —• — *8gyedé~vr« — i óiwpr* — 120'— Horonc 60- koiont 30.— korona 10'— koronp. Megjelenik hetenként kétszer : Csütörtökön és vasárnap regge' POLITIKAI LAP •MwKesztóseg es tludoluva­tal : JI, 'iirtilet, Ferenc Jo­liiéi-tét (Búzapiac) 20. SÍ Megyei teiefon 7 siám A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. Varsó körül mindinkább szorosabbra zárul a gyürü s mire ezek a sorok napvilágot látnak, talán már a büszke lengyel főváros elfoglalását jelenti a táviró. Varsó elfoglalása az oroszok által nem azzal nyer világtörténelmi jelentőséget, mert a lengyelek elvesztették anyagi és szellemi kul urájuknak középpontját, ha­nem a város földrajzi és politikai szefe- . pénél fogva. Varsó kiinduló pontja annak j a vasútvonalnak, mely Lengyelországot a Keleti tengerrel összeköti s amely a vala­mikor lengyel, de ma már teljesen elné­metesedett danzigi kikötőben végződik. Ezt az utat, amely a régi Poroszországon visz keresztül, a versaillesi béke a németek testén át biztosította a lengyeleknek s ez a? úgynevezett danzigi korridor. A mi ál­lami éj s gtink ellen hasonló merénylet készült, amikor a cseheknek egy 80 ki o méteres átjárót akartak biztosítani Nyugat­Magyarországon át, hogy Jugoszláviával meglegyen a kapcsolatuk. Ez a terv du­gába dőlt, minthogy az olaszok joggal ré­mültek meg a szláv összekötő hídtól. A dan igi korridort pedig most az előre­nyomuló orosz lovasság vágta szét s egy­úttal széttépte a varseillesi szerződést is, melyet józanabb politikusok méltán nevez­tek már születésekor egyszerű papir­rongynak. Az előrenyomuló oroszok talán már érintkezésbe is jutottak a németekkel. A németek, kiket mindeddig — az agyon­nyon.oritot! Ausztriát kivéve '— ellenséges gyürü vett körül és az oroszok, akik ha­sonlóan szorongatott, sőt légmentesen el­zárt börtönben vergődtek, most levegőhöz jutottak. Milyen hatással lesz ez a felsza­badulás mindkettőjükre ?. A két kormány álláspontja majdnem mindenben ellentétes. A német kormány a belső .békét, a demokráciát, a konszo­lidációt, a szabad termelést és szabad ke­reskedelmet, a másokkal való harmonikus együttműködést hirdeti, mig Lenin kor­mánya a diktatúrával, a kommunizmussal (mely a demokráciának megölője)a társa­dalmi és politikai forradalommal, a szov­jet szerveivel megkötött termeléssel és kereskedelemmel tartja magát felszínen és ezt harsogja mint megváltó gondolatot ki­felé is. De egy pontban megegyeznek, egy erős érzelmi kapcsolat egybeforrasztja őket: a közös ellenség>, az imperialista ántánt iráni való gyűlölet, melyet a megsértett nemzeti önérzet füt szakadatlanul. Es a német kormány meg a német sajtó eddigi nyilatkozatából kiviláglik, hogy a németség örömmel üdvözli az oroszok megjelenését, csak azért, mert bennök a közös ellenség az ántánt és a lengyelek győző ellenfeleit, előrenyomulásukban a versaillesi béke összeomlását tekinti s az orosz területi integritás visszaszerzésében a maga integritásának visszaszerzésében lát csillanó reményt. Azért bizakodók, kimér-er tek és fölényesek a*n .met kancéilár szavai s azért kapkodnak ijedten össze-vissza a francia és angol kü ügyminiszterek. Az antant nem a bolsevizmustól fél, mert hi­szen tárgyalt Leninékkel, nem a lengyele­ket védi, mert hiszen bukni hagyta őket, hanem azt a tákolmányt félti remegve, amelyet sok havi ve.ejíékes munka után keservesen felépítettek s amelyet most egy ujibb, tő.ük független orosz-né met korri­dor ro badönteni látszik. A németek pe­dig bizonyára nem a hódiló bolsevizrnus­nak örülnek, amelyet erélyes kézzel fékez­tek meg a maguk földjén, hanem a gyű­lölt lengyel impérium rogyadozásának, a betóduló szabad levegőnek, a szövetséges kéznek, amely ha vörös és véres is, de egy irányba lendül az övékével. Es mi íesz itt, ha még több rés támad azon a mérges gázokkai telt papirgőmbön, amelyen két év óta kínlódtak s rrég most se tudlak kellőleg feifuj:ii ? Nem fog az egész felrobbanni ? Békésmeqijei Közlöny táviratai (Saját tudósítónktól.) Fenyegetik a képviselőket. Budapest, aug. 18 A nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt felszólalás történt azoknak a röpiratoknak az ügyében, me­lyeket a ház előtt és a házban is oszto­gattak s amelyek Szilágyi Lajos képviselő ellen támadnak. Rakovszky elnök kijelenti, hogy sajnálatosnak tartja az esetet és til­takozik az ellen a páratlan eljárás ellen, ho: y a nemzetgyűlés tagjainak szólássza­bacsagát fenyegetésekkel korlátozzák. Em­lítést tesz arról, hogy képviselők anonym, fenyegető leveleket kapnak. A röpiratok ügyében kérdőre vonja a háznagyot. Lu­kovich háznagy jelenti, hogy a röpiratak osztogatóját a ház előtt letartóztatták, mig magában a tárgyaló teremben nem oszto­ga tak ilyen röpiratokat. Az interpelláló ki pviselő az újságírók karzatán jutott hozzá. Uombös Gyula kijelenti, hogy a Move­nak semmi része nincsen sem a röpiratok kiadásában, sem azok terjesztésében. Ezután az adójavaslatok&t tárgyalták. Majd az interpellációk során Ereky Ká­roly képviselő szólalt fel. Kikél a hadosz­tálybiróság eljárása ellen a Tisza-perben. Ezzel kapcsolatban hosszasan foglalkozik azzal az aknamunkával, melyet ő a zsi­dóknak tulajdonit. Azt mondja, hogy Sztupka hadbíró őrnagy a saját autóján vitette Vágót, mint terhelő tanút a tárgya­lásra, Heltainak pedig pénzt adtak, hogy Frieerich ellen valljon. Kéri a jogrend helyreállítását követeli, hogy mindazokat az atrocitásokat, amelyek 1919 augusztusa óta előfordultak, torolják meg, Nála mind­egyik fel van jegyezve. Az interpellációra Sréter hadügyminisz­ter válaszolt. Érdemleges feleletet nem tud adni. De kijelenti, hogy a katonaság nem politizál s a politizálást szigorúan meg­fogja büntetni. Viszont elvárja a politiku soktól is, hogy ne keressék a kapcsolatot katonai személyekkel. Az Est értesülése szerint a Ház holnap csak formális ülést tart, amelyen harmadszori olvasásban elfo­gadják az adójavaslatokat. Ezután a Ház szerdáig szünetet tart. Az uj ülésszakban sor kerül a botbüntetésre, a személyi- és kölcsvédelmi javaslatokra. Minthogy több javaslatban sok képviselő nem ért egyet a kormány intencióival előreláthatólag töb­ben kivá nak az egységes kormanyzópártbó !. 77 Tisza-pór tárgyalása. Budapest, aug. 18 Ma elsőnek Balog Ferenc minisztnri tanácsost haligatták ki. Nem tud arról, hogy Tisza meggyilkolá­sáért pénzt osztottak volna. Halász Lajos államtitkár mintegy negyven katonai és polgári személynek fizetett ki 800—1000 koronát egyénenkint segélyképen; mig Laehna 116 000 koronát utalványozott a katonatanács részére. Ezután Hütnerrel szembesitik, aki megmarao állítása mellett. Balog hivatkozik arra, hogy Hüttner állí­tásai megbízhatatlanok. Igy például Ba­loghy Ernő. akit Hüttner emlit, akkor nem is volt államtitkár. Varsó fellélegzett. Varsói jelentés szerint a lengyel ellenoffen* ziva 4 bolseviki hadsereg vereségét eredmé­nyezte és ha Breszt Litovszk irányában az elő renyomulás sikerül, ugy el tudják vágni az előremerészkedett orozz kötelékek visszavonulá sát Varsóban az ujabb hirek hatása alatt nagy a lelkesedés ff Club kávéházi gyilkosság. Budapest aug. 18 A mai tárgyaláson ki hallgatták Krémer Gyula tanút, akit olmosbotok kai véresre vertek a kávéházban A tettest Ri góczkyban ismeri fel, de nem biztos benne és nem mer rá megesküdni Nem kivánja a tettes megbüntetését. Majd Harasztiviczky Károly had biró főhadnagy és Koller Károly tanú kihallga­tása következik Tárgyalásközben egy kérdés al­kalmával Illy László vádlott felugrott padjáról és rásujtve az egyik védő kalapjára felkiáltott : „Igy ütöttem a zsidókat". A""Békéscsabai Falpari és Nádszövö­gyárbanf.hó 23.-án, hétfőn egész nap nyilvános árVcrcst tart, melyen a visszamaradt háló-, ebédlő és uriszoba, továbbá konyha­berendezéseket és egyébb bútorokat nMn elfogadható árban kiárusítja. Lukáts, Kun és Társai, Békéscsaba, Andrássy-ut 73. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom