Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-08-12 / 65. szám

Békéscsaba, 1920 augusztus 12 i'aii Csütörtök f i' XLV1I. évfolvain, 65. •/A Wi. s, 1 -1 igész Í5VI« félévre — Í4Cy hÓMiptt 120 — t-.-cc 60 toroaj 30.— korcne 10-— bcfot/ Megleíenik hetenként Létszer: Csütörtökön és vasárnap reggel In"' POLITIKAI BUAF gyasztá?, az elosztás történjék szabadon — ehhez közgazdásznál már nemcsak naivi tás, de jói fku ostobaság is szükséges. Mert hát tekintsen egy kissé odj, akik­aacikes (tőség tel. II. kerület, Mef-tSr (Bozapiacj Megyei tak' nek az érkekáben*1íeá^é^ Lé^^fsé^és ?ff •5CD teljesen s/abad termelés és a teljesen sza­bad forgalom? Es gondoljon a maga be­szédére. Szabad ilyesmit elmondani ? V'VVVVVVVVV'VVVVVVV'VVVV'V'VVVVVVX .VW Békésmegyei Közlöny táviratai (Saját tudósítónktól.) Triedrici) vaííomása \. a hadbíróság etőtf. Érdekes egyénisége a mai ; '.ürke parlamentnek Gaál Gaszton. Nem azéií, mintha _túlságos jelentősnek tartanánk a mu'tkor a gabonarendelettel kapcsolatban el nondott beszédét. Érdekes.-, é i;sz a naivitás;?. Ritkán volt ínég poln.kus, aki annyira átlátszó volna, fi int ő, aki pedig rritíg a régi gár­dából vaió. A ni a szivén, az a száján is. Egy kis e- iberb:uáti hangfogót tesz ugyan a monda i . CÍÍÍ , d az értelme mégis ugyanaz mai ad. Gaá : ösztön lepiezrtleriül kimutatja a gazdák jó étvágyát. S minthogy evé^ köz­ben jer meg az <.: v !gy, ő azt sem ta­gadja, hogy ez a du zadó, egészséges ap­peti us állandóan növekvőben v-n. Nem csinál ti kot be'ő e, hogy osztályérdeket képvisel éj műt esz nt, egyenes, kemény ökiü harcos, nyíltan rá is sújt azokra, akiket veszedelmesnek gondol. De Gaái G szic , L . r.'.rius, n a merkantilistá­kat bántj i. Süt. V^di ot. t. A. őel! ..=égei a vagyont- • c-k, a nyomorgók. Kirohan az állami . ú&ti\>\ -ínk és a . u kasok el­len. Győ yörü pí huzaa. vő:. „Mit szól­nának ho..za az u.. : — igen, e*t, mondta — ha fe hoznék Budap.btre kétszázezer kis^uzdát és azt követe nők, hogy a ga­bc.i.a árát emeljék f 1." Nyomoz ó tisztvi . lők. c k kenyér után --VÍ ;yó" mi ások rnggéihciéát kérnek ma­guk. --. N sotí.:', c ak éppen a iétmi­nir-u . Ha az tai ~er dolgozni akar, enni<- is k . Es e ekkei ; ! t szembe G iái Gas ío ké.százezer i gazdát, akik Pestre ruccannak — a gabonaárát emelni. Ner , hát ed meg G..ál Gaszton nem annyira szivból, tni ;t zsebből átérzett be­széde se.;- tudj; sem rokonszenvessé, de még csak érthetővé se senni, egyedül ér­dekessé. Jó, ha az ilyesun nem kerüli ki a ügyeimet. Aztán van a beszédnek még egy érde kes része. Gaál Gaszton naiv ember. O csak most jón annak a tudatára, hogy a háború az állami omnipotencia felülkere­kedése, sőt túltengése volt az egyéni jogok felett. „A közrend alapja a vagyonbizton­ság, ezt pedig maga az állam támadta meg alapjában, amikor az állami rekvirálás ok­kal hozzászoktatta a közvéleményt ahhoz, hogy a magántulajdon nem szent." Biz ez egy kissé merész kijelentés és túlmegy a célon. Mert kétségkívül mást jelent a magántulajdon az állammal és Mást egyé­nekkel, vagy felelőtlen töredékkel szemben, amilyenek a kommunisták voltak, akiket Oaál nagy merészen az előző szisztéma folytatóinak akar felfüntetni. Egy közkere­seti társaság diktatúrája mégis csak más, mint egy felelős altruisztikus államhata­lomé. Ellenben az a következtetése, hogy en­nek a kivételes hatalmi erőnek most már legyen vége, a tömegek és az egyének en­gedtessenek szabadjukra, a termelés, a fo­Jlem is íudoíí a katonatanácsokról. Budapest, ; ug. 11. A nargitköruti had­bíróság mai ülé.;ére nagyszámú és < ők : ő í közönség gyülí össz?. O í voltak Károlyi I Inre gróf, Rákosi Jerő, Beöthy Zsoit és több magasrangu t'szt, élükön Berzeviczy j tábornokká , a vezérkar főnökévé. Az érdeklődés középpontiba Fri drich István m i ;kiha!!g:-..;s> ú. !ott. Mondada százados-hadbíró szavaira, hogy vallomá­sát megtagadhatja, ha abból akár erkölcsi, akár anyagi kára támad. Friedrieh kije­lenti, logy minden kérdésre fele ni akar. Tisza megöléséről csak a lspokból érte­sült. Előzetesen semmit sem tudott iiyen szándékról. Nem tud róla, hogy katonata­nács lett volna. Megbeszeléseken nem vett részt. A pártkör e feljárt, mert érdeke'ték az akkori események. Itt volt egy szoba, ahová állandóan diákok, katonatisztei, fiatalem­berek jöttek hírekkel, de ezeknek PZ össre­jöveteleknek nem vo>t sernr ;i megbeszé.és jellege. Itt is mindössze háromr-zor v j?y négyszer volt fenn. Október 28-án elutazott a fővárosból és csak 31-én délelőtt jött fel. Délután 2 kor telefonon felhívták cs ekkor Csille'ry, Károlyi Mihá :y megbízásából meg­kérdezte tő.e, hajlandó-e átvenni a hadügy­miniszterséget. Csiiléry vázolta előtte, mi­lyen ziláltak az állapotok s hogy az or­szág telje* anarchiának néz elébe. Miköz­ben a beszélgetés tartott, az utcáról lövöl­dözés hallatszott fel. Ö visszautasította az ajánlatot. Október 31-én délután 3 órakor felment az Asztoriába. Itt találta Luka­chich tábornokot, akit őrizet alatt tartottak s akitői elvették kardját és letépték rend­jeleit. Ö kifakadt az eljárás ellen és vissza­adatta kardját a tábornoknak. Ezután meg­említette Lukachich előtt, hogy a tömeget csak ugy csendesítheti le, ha az erkélyről b?ielenti, hogy a tábornok hűséget eskü­dött a nemzeti tanácsnak. De alig kezdett beszédébe, szava elveszett a nagy zajban. 100—200 emberrel szét lehetett volna ker­getni azt a pár lármázó zsidógyereket, de ennyi se volt. Utána felment a hadügyminisztériumba Furó Géza földbirtokossal. Itt Szurmay szobájában a forrongó tömeg ellen teendő intézkedésekről beszélgettek. Este hat óra körül érkezett meg Tisza meggyilkolásá­nak a hire. Mésfél óra hosszat ennek az eseménynek a hatása alatt áliottak. Ekkor megjelent Linder ezredes, aki már mint az uj hadügyminiszter mu átkozott be. Ő a hadügyi államtitkárságot csak hosszas kapacitálásra vállalta el. Ezután annak elmondásába fog, hogyan ismerkedett r.ieg Károlyi Mihállyal. JTlég mindig Frieclricf) mentelmi ügye a parlamentben. Budapest. zug. 11. (Érkezett céhitár1 ó^kor.) A nemzetgyűlés .?. trésé Ber­nolák Nándor po ernizái azokkal, síik he­vesen kirohantak a hadbíróság ellen. Meg­állapítja, hogy a hadbíróság eljárása telje­sen törvényes voll. Ezután ián dja Vdry A bert főügyészt, aki gyanús módon együtt dolgoz tt a forrawiilmi elemekkel. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy oly n súlyom vádat emely, amelyért teljes mértékben L-'e'i ie kell. Bernoldk-. Megvannak rá a bizonyíté­kaim. Már a forradalom előtt Kéri, Fé­nyes és Friedrlch állandóan izgattak, hogy a háború okozóit ki kell irtani. Az ügyész­nek ezt figyelemmel kellett volna kisérnie és itt mulasztást követett el. Végül kije­lenti, hogy abszurdum a mentelmi ' izott­ságnak az a határozata, hogy Friedrich mentei i jogát személyes szabadságának korlátozása nélkül függeszti fel. His:en igy még elő sem vezethetik, sem házku­tatást nem tarthatnak. Beszédét a Fried­rlch csoport heves zajongása közben fe­jezi be. Utána Beniczkv Ödön bejelenti Friedrich mentelmi jogának a megsértését. Friedrich balatonfüredi lakásán egy tiszt jétent meg 4 katonával és házkutatást tartottak nála. így kellett neki Pestre menekülnie. Az uton állandóan követték égxtfíost is őrzik. Friedrich lakását 4 katéna őrzi s a ház előtt motorkerékgííKís katonát állanak s annyira szemnjsttartják, hogy nem tudott otthonról távozni, csak ma, mikor a tár­gyalásKKmen^ Kéri bejelentésének tudo­másul vételét s hogy ebben az ügyben a mentelmi bizottság 24 óra alatt döntsön. Az elnök ilyen értelemben határoz. Lapunk zártakor Tomcsdnyi igazságügy­miniszter válaszol Bernolák és Beniczky beszédére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom