Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-06-27 / 52. szám
2 BCKfiSKEeiEI KOZLŐÍfl Békéscsaba 1920 junius 27 jótékony hatása volt meg, hogy egy pár valuta csempész Jellinekkel kevesebben vitték ki Bécsbe meg a külföldre pénzünket s hogy a fővárosban jelentékenyen alászállt a gyümölcs meg a zöldféle ára De amellett néhány hasznos tanulsággal gazdagodhattunk mi is meg a külföld is Első sorban kitűnt, hogy még mindig nem történik az, amit Amsterdam vagy Moszkva akar s hogy ha szép is az eszme és tüzel is a gyűlölet, de azért a gyomor mindennél előbbre való. Amit a bécsiek most magukon tapasztalhattak. pJóllehet nemcsak a mindennapi kenyér ijesztette meg őket. Az osztrák polgári lapok egyelőre bojkott ellenes állásfoglalásának nem az irányunkban érezett ro konszenv, vagy a részvét volt az oka, mert hi szen ezt a legjobb akarattal sem lehetne rájuk fogni, hanem az a feleszmélés, amely Renner kancellár szavai nyomában keletketkezett „Mosom a kezeimet, a kormány ellene van a boj kottnak, de nem tehet semmit — mondotta a kancellár — mert egy telsőbb hatalom igy akarja." Erre azután az agyukba nyilait az uj ságoknak a keresztényszocialista Reichsposttól egész a zsidó kapitalista Presséig. És ha azért tovább is szidnak bennünket, de ettől a hőhere gewalt-tói, a felsőbb hatalomtól jobban félnek, mint ahogy minket utálnak. Joggal Mert hiszen valamely hatalom csak egyszer ismerje el, hogy felette áll egy felsőbb hatalom és abban a pillanatban valójában megszűnt hatalom lenni, nnyi kommunista kacérkodás után most már felszisszentek a koplaló sógorék. A másik tanulság, de amely már nemcsak az osztrákoké, hanem egész Európáé és igy a mienk is lehet, hogy a bojkott, akármeddig tart is, még veszedelmesebb, mint bármilyen hiva talos blokád. A blokád az szervezet, annak van feje, van nak tagjai, tudhatom a kívánságait, számithatok vele, alkudozhatok, kielégíthetem és igy tovább. A bojkottnál ez nincs meg. A bojkott szeszélyes, beszámíthatatlan, megnemalkuvó, esztelen. Itt egy példa rá. A hivatalnokok nem értenek egyet a munkássággal. A keresztényszocialista munkások útnak indítják a vonatot, a szociáldemokraták feltartóztatják. Aszerint, milyen ér zelmü személyzet van szolgálatban, van bojkott, vagy nincs bojkott Bécs £kar táviratozni, hisz a kormány azt mondja, teljesítsék szolgálatukat és erre a munkásság elrontja az összes vezetékeket. Hol lehet itt kiegyezni ? Es kivel kell itt megalkudni ? A tanulság belőle: jaj és százszor jaj, ha egy ilyen „felsőbb hatalom" kél életre. Es ta Ián a következő percben már fölébe egy ujabb „felsőbb hatalom". Ha valahol van egy fő., egy erő, annak vagy kezet nyújtok, vagy beléje vá gok. De mit csináljon az ember ott, ahol száz hidrafej ágaskodik s ahol ha egyet lesuhint, ujabb száz támad helyébe. Minden, de minden hatalom lehet jó vagy rossz, de az anarchia, a fejetlenség, vagy a sokfejüség csak rossz lehet. * A francia munkás a háború alatt egyike volt a legjobb és légcsodáltabb katonáknak. Hadvezérek, irók, kabarék és moziszinházak ki nem fogytak a dicséretéből. Ok voltak az el sők, akik falra fakasztották előbb hirdetett elveiket, akik viszzadobták a keztyüt a német elv társaknak és akik vérükkel és erejükkel áldoztak a hazának. Es az egykori poilu, a lövészároklakó francia munkás meggabalyodott. Aki kész volt életét áldozni a franca integtitásért, most rövid egy hónap alatt hét milliárd korona kárt okozott hazájának. A francia munkaügyi miniszter igy szá molt be a májusi nagy sztrájk eredményeiről : A vasutközlekedésnek május elsőtől 24*ig tartott korlátozása 24 millió frank kárt okozott. De ezt azt összeget legalább is meg kell dup* Iázni — mondta a miniszter — ha meggon doljuk, hogy igen sok romlandó árut, ami az állomásokon hevert, a feladóknak meg kellett téríteni és hogy az egyezség értelmében a sztráj= koló munkásoknak ki kellett fizetni a visszatart tott béreket Igy tehát 50 millióra lehat becsülni azt a kárt, amit csupán a vasúti sztrájk okozott. Ha ezzel szembeállítjuk a bányamunkások sztrájk ját, ugy a kár még sokkal jelentékenyebb. A szénbányákban 120 000 munkás sztrájkolt, igy csupán a visszatartott és később kifizetett munkabérek 40 millió veszteséget jelentenek. Ami pedig a kárt illeti, melyet az országnak okozott, 782,000 tonna szén nem került napfényre ez alatt az idő alatt Ezt a hiányzó szenet Angliá ból és Amerikából kellett beszerezni. Az akkori kurzus szerint ez 280 millió frankot jelent, amely külföldre vándorolt Emellé sorakoznak azok a károk, amelyek a külömböző vállalatoknál beállottak, minthogy a szénhiány miatt korlátozni kellett termelésüket. Vagyis nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a miniszter félmilliárdra becsüli a veszteséget, nagyon szerényen ítél. Ez maga pedig nem kevesebb, mint hét milliárd korona a mi pénzünkben. Rombolás egyre csak rombolás. Mikor építenek már ? KRÓNIKA A pénz bolondjai. Valamelyik szellemes francia írja valahol, hogy a bolondokat csak azért csukják be a bolondok házába, mert a józanok többen vannak, Ha egyszer a bolondok lennének többen, akkor ők csuknák be a józanokat Bizony ez maga is eléggé bolond ötlet de mint minden bolondságban, ebben is van valami igazság. És valahogy ez a kis, rejtett igazság jut eszembe akkor, amikor a Jelűnek féle eset ről olvasok Mert mi történt itten ? Egy ember, akiben a pénz szeretete mellett meg volt a kellő jó zanság, a falnak állított egy csomó olyat, aki ket a pénz egészen elvakított Azoknak az uraknak mindegyike van annyira okos és pénzügyek ben jártas, hogy nagyon jól tudhatta, hogy csak gaz módra és gazemberek utján fiadzhatik meg ugy a pénz mint ahogy azt Jelűnek -Marci elhitette velük Dehát annyi piszok van a világon! És mért ne lehetne — gondolták — Jelűnek és egész társasága gazember, ha ebből a gazság ból pénz isteni, felséges, gyönyörthozó pénz fa kad? Jetiinek megugrott Most ki a nagyobb gazember? Az-e, aki elhitette velük vagy azoké, akik azt akarták, hogy mindenki gazember le gyen csak azért hogy a pénzük megnövekedjék? Nem tudjuk, vájjon ezekre a valuta-gazfic* kókra kiterjed e és érvényes már a botbüntetés. De nem is botot kellene nekik adni. Csak kény* szerzubbonyt kellene húzni rájuk és mert köz veszélyesek, cellákba csukni. Hogy pedig nem igy cselekszünk, csak azért van, mert sokan vannak, rettenetes sokan, akik a csörgő arany Mo lochtól elvakítva, lihegve és habzó szájjal rohannak a pénz után. jeremiád. Egy pesti ut emléke Fel Pestnek végigjárta a vonatot hat koldus. Közöttük egy rokkant katona, a többi ép, mun kabiró ember A vonal mentén nagyobb állomásokon vonatok álltak. Bennök sápadt, rongyos beesett arcú vaggonlakók. A vendéglőben egy zsemle nagyságú ke nyér öt korona. Szerényen kettővel megelégszik az ember egy ebédre. Az ebéd negyven korona. Beszéltem egy köztisztviselővel, méltóságos ur, egész jövedelme háromezer korona havonta. Délben az Andrássy-uton az autók és gummikerekü kocsik majd elgázolják egymást. Etegáns urak, elegáns, félig meztelen hölgyek Egy férfiruha nyolcezer korona A méltóságos ur majdnem három hónapig dolgozik nyolcezer koronáért. A paloták, a gyönyörű fasori villák lefüg • gönyözve. Valószínűleg nyaralni mentek Magyarországon állítólag huszonötezer vag • gonlakó és hajléktalan van. Uram Isten I Mi lesz ebből ? Mi lesz ebből ? Magyar gazdasági 8-as magánjáró cséplőgarnitura és egy magánjáróhoz használható kapaszkodó köröm (vinkli) eladó. Bővebbet Szentgyörgyi Sándornál Újkígyóson JóbázbdlVaíó leányt hat éves fiúcskához és könnyebb házi munkához azonnalra keresek. Német nyelvismerettel előnyben részesül — Cím a kiadóhivatalban. Tisztelettel értesítem t megrendelőimet, hogy uri szabémilhelyemet Petifi-u. 10. sz. alá helyeztem ál Ugyanitt több elsőrangú segéd és egy ügyes t'iu tanulónak felvétetik. Tisztelettel: Gál Zoltán szabómester. Vidéki állapotok. Levél a szerkesztőhöz. Igen t. Szerkesztő Ur! „Virradat" volt Szakáts Andor, a szerkesztője a városháza nagytermében elmondotta programmbeszédéfc. kidomborította, hogy Magyarország csak akkor lesz igazán boldog és megelégedett, ha a zsidókat —- kiűzik innen. nyíltan megmondotta, hogy ő a Friedrieh-párthoz tartozik és teljesen azonosítja magát a Friedrieh párt elveivel.
